Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 4. szám - NAPJAINK - Mentusz Károly: Heves megye élelmiszer-gazdasága az 1970-es években
MSZMP Heves megyei Bizottsága és Heves megye Tanácsa 1976 januárjában úgy határozta meg a megye mezőgazdaságának feladatait, hogy 1980-ig 16—18 százalékos termelésnövekedést érjen el. Ezt a gabonatermelésben főként a termésátlagok fokozásával, a cukorrépánál, az olajipari és a zöldségnövényeknél pedig területnöveléssel és a hozamok javításával biztosíthatják. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állományon belül a tervidőszak végére, tehát 1980-ra a 26 ezres tehénállományt, a tejhozam 30 százalékos emelésével pedig 69 millió liter tej termelését irányozták elő. A sertéstenyésztésben a hozamok növelése és a kistermelésben rejlő tartalékok jobb kihasználása, a juhászaiban az anyaállomány húsz százalékos növelése volt a cél. A termelés fő iránya megfelelt a kitűzött céloknak és az átlagosnál szélsőségesebb időjárási viszonyok ellenére az V. ötéves tervi elképzelések összességében teljesültek.- A mezőgazdasági termelés gyarapodása 1980-ban 16,3 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ezen belül a nagyüzemek: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 21,1, a kisüzemek pedig 6,5 százalékkal növelték termelésüket. Az elmúlt évtized gazdasági fejlődésében jól elkülöníthető két szakasz, amely nagyrészt igazodott az ötéves tervek időszakához. A külső okok között a legdöntőbb volt az 1973-as olajárrobbanás nyomán megindult világgazdasági és nemzetgazdasági átértékelődés, amelynek nyomán felértékelődött az energia és a nyersanyag. Ezt követte, ha időben elmaradva is az élelmiszerek, elsősorban a gabona áremelkedése. A politikai és gazdasági vezetés jelentős lépése volt, hogy felismerte a kistermelésben rejlő lehetőségeket és ezeket az agrárpolitika szerves részévé tette. A mezőgazdasági üzemek vállalati önállóságának kialakítása, az ezekhez szükséges feltételek biztosítása révén kibontakozott az a termelési és társadalmi fejlődés, amely a hetvenes évtizedben a mezőgazdasági üzemek szintjét néhány termékben a világ élvonalába emelte, különösen a gabona és a hús, illetve a növényolajtermelésben. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcs" termelésben, valamint a szarvasmarhaágazat gazdaságosságának javításában a nyolcvanas években vár feladat az élelmiszertermelőkre. A hetvenes évtizedben elért sikerek és kudarcok egyaránt azt bizonyítják, hogy a világos célok, eszközök, szabályozók és érdekeltségi viszonyok összhangja adja meg a jelenleginél gyorsabb fejlődés lehetőségeit a versenyképesség fokozására! Mentusz Károly 78