Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 1. szám - JELENÜNK - Suhai Pál: Aki föltámadt - Mogyorósi Erika: Harcmodor

kenek a vad romantika hangulatából a realitások világába. Hiszen ez az őstermészet nem is ős, csak természet. Hiszen már ezt is az ember te­remtette meg azzal, hogy merészen új utakat sza­bott a vizeknek. Hogy milyen hangos és mennyire ütött-kopott ez a kis hajó! És kényelmetlen is. Hiába, egy fe­hér modern jacht, az mégiscsak más. Természete­sen egy kis diszkómuzsikával. * A Központi Statisztikai Hivatal jelentése sze­rint, az 1980-as népszámlálás alapján — nincs okunk jelentősebb változást föltételezni az ada­tot illetően — Kisköre lakóinak száma 3540 fő. Nem nagyközség, de már nagy községe lett ha­zánknak. Évszázadokon át a Tiszából élt ez a fa­lu, úgy tűnik, immár a Tiszának i s. Gyurkó Géza Emlékmű a Tiszánál (Fotó: Kőhidi Imre) MOGYORÓSI ERIKA: Harcmodor I. Kába reggelek gyötrik lábadozó szenvedélyeinket; megcsúfolva éber éjszakákat. S bár levetkőztem minden titkot, zajosra vált a csend. Arcodra tenyereit a szégyen — röptében megrekedt a szó, karodban megfeszült az ölelés. Homlokodon a láz sortüzel; fájdalom-szikrái győznek. II. Térdre hull a bajnok torreádor lidérces lombú fák tövén... SUHAI PÁL: Aki föltámadt Emberként, s rendületlenül szenvedni megtanultam. Éltem — ez többe nem került. S hiányomon kihulltam. Szememre roppant ég zuhant, gyökér nyitotta számat. És nem volt nálam boldogabb halott, aki föltámadt. 24

Next

/
Thumbnails
Contents