Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Losonczi Miklós: Nagy Ernő egri műtermében

lás, a kaszálás ellenére is, megtorpanás nélkül tanult, rajzolt, haladt előre. Az egri polgári iskolában Varga László rajztanár pallérozta adottságait, az egri tanítóképzőben — ahová egyéves kovácsinas szerződése után került — az Aba Novák Vilmos modorában festő Hamza Tibor érlelte képességeit. Máskülönben már gyermekkorában látta festeni, ő vitte neki a vizet, ha elfogyott, s ahogy a fák, az egri házak a vászonra kerültek, áhítattal töltötte el, indítást adott számára. Hamza a képzőben külön rajzi feladatokkal bízta meg, és ennek nagy hasznát vette a Moszkva melletti hadifogolytáborban, ahol dekorációs munkát végzett. Több Siskin-képet másolt, sőt jutalomként a Tretyakov Képtárban is járt, így szinte előbb ismerte meg Moszkvát, mint Budapestet.

Sorsa nehéz és szerencsés is volt egyben. Annál is inkább, mert mindig akadt valaki, aki észrevette és felkarolta a benne rejtőző képességeket. 1949- ben a tanítóképző elvégzése után, tehetségkutatók —■ talán Pap Gyula — nézték meg rajzait Felnémeten, mert akkor ő nem volt otthon, s ennek alapján felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Barcsay Jenő ámította el kivételes rajztudásával, vallomása szerint neki köszönhet a legtöbbet és Domanovszky Endrének, aki korrektúraként Munkácsyt és Velasquezt festett számukra tanulságul. így, ilyen útmutatások nyomán, egy délelőtt többet tanult, mint egy fél év alatt, belopódzva Szőnyi István óráira is, aki nem tűrte a hányaveti rajzot, s udvariasan bár, de utalt a művészet megszentségtelení- tésére. Óriási tekintélyek voltak — nem csoda, ha ezért éjjel-nappal rajzoltak —, így vitték valamennyien sokra.

1953-ban végzett. Tanított általános iskolában, majd indokolatlan meghurcoltatása miatt egy ideig a helyi moziüzemi vállalat dekoratőre volt. Aztán minden tisztázódott, s a tanárképző főiskolára került, ahol most tanszék- vezető tanár. Sok becsületes rajztanárt és festőt formált, nevelt. Többek között Földi Péter, Balényi Rudolf, Makoldi Sándor, Katona Katalin volt a tanítványa.

Pályakezdése nyitányakor szoros barátságot kötött a korán elhunyt Zilahy Györggyel, sokat dolgoztak együtt a tokaji művésztelepen. Első művei itteni indítékúak. Eszményei törekvéseit, Szőnyi, Mednyánszky, Nagy István, Turner, Egry, Manet értékeit vette számba, ötvözte képzeletében. így vált maradéktalanul egyénivé, hiszen csak a felnémeti ifjúsági élményei tisztultak ilyen irányulások nyomán általános és végleges festői, emberi tapasztalatokká.

A tanári munka is egy embert kíván, a festészet is teljes embert igényel. Ö mégis e kettős küldetést vállalta és végzi, mindkét munkát az alkotás szintjén, hiánytalan lelkiismeretességgel, felelősséggel. Amit kapott, mind átadja. Nem felejti, amikor kis tábori székén ülve mintázta Hamza Tibor a felnémeti templomot, emlékszik arra, amikor Domanovszky mester a klasszikus mintákat festette önfeledten, diákjai okulására. Hozzájuk hasonlóan, immár helyettük, sokszor formál oktatás közben csendéletet, hogy a leendő tanárok értsék a kompozíció törvényeit, a helyes színrendet.

Teljes ember Nagy Ernő. Már felvételizett a főiskolán, amikor aratni indult édesapjával, s máig legszebb elismerésként tartja számon édesanyja szavait, mikor festés után a kertben látta kapálni. „Tudsz te még dolgozni, fiam.” Az ő közönsége Guba Julis, aki felnémeti kiállításán ámult el a volt osztálytárs előmenetelén csodálkozva, hogy még mindig fest, hiszen gyerekként is „már nagyon ügyes volt”. Tanári, festői eredményeit többször elismerték, detki,

42