Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - HAGYATÉK - Veres Péter: Naplórészletek (Kristó Nagy István)

S ez nem azonos azzal, ha két férfi vagy két leány szereti egymást. Az önismeret persze abban is jelen van, de abból nem lesz dicsőségforrás, az nem válik eszközzé a mű érdekében, az megmarad a lelki jóérzés vonalán.

Abbahagyom, mert nem szeretem, ha valamely gondolat bonyolulttá válik a toliam alatt.

k

Mindenesetre az írót a maga szent önzésében elsősorban csak a saját műve érdekli. S ez talán jól is van így, mert csak így születhetnek remekművek vagy legalább forró, erős írások.

De vajon nem jobb volna ezt beismerni? Vajon az írók között levő barátságok és féltékenységek világában nem volna nagyon hasznos az ilyen őszinteség ?

Én azt hiszem, igen.

k

Ez a Dickens, ez a Dickens! Pár évvel ezelőtt megvádoltam azzal, hogy több más íróval együtt, beleesett ő is az olvasmánycsinálás bűnébe. Aztán megbántam, mert közben bűbájos, szép regényeket olvastam tőle, és mert olyan nagy író. Csodálatos mondatai vannak, ha az emberei bábuk is. De ez a Chuzzlewit-mese, ezekkel a rémregényfogásokkal, örökségvadászat, mérgezés, gyilkosság stb. már nagyon bosszantó. Miért engedett az az író a sajtó- ringyónak? Rá volt szorulva? Nem hiszem, különben is a ringyóságra senki sincs rászorulva, mert fát vágni lehet, de ponyvaregényt írni: nem.

Avagy nem tudta volna? Azt hitte volna, hogy ez az irodalom? Nem tudom. A Karácsonyéj és a Copperfield Dávid írójától mindenesetre nem várnám se azt, hogy tudatlan, s azt, hogy népszerűség ringyó.

De hagyjuk: nem ítélkezem. Csak sajnálom, hogy ezt kell róla feljegyeznem a saját magam számára.

k

Most, hogy a Szegények szerelméről némi kritikák felemlítik, megint eszembe jut, mennyire nincs ennek a nemzetnek történetírása. 1918—19 forradalmáról, ami itt a Habsburgok bukását követte, arról az ájult tehetetlenségről és a tehetségtelenek siralmas kormányzati kínlódásáról, mennyire nincs az egész nemzet számára érthető, világos történeti könyv. Sem tudományos értelemben, sem irodalmi igénnyel és érvénnyel nincs ez a kor feldolgozva.

k

Véletlenül Szabó Dezső füzetei kerültek a kezembe. Csodálatos ember. Kár, hogy nem ugyanilyen csodálatos író is. Nagy mondatai vannak. Némelyik egész könyvvel felér. Az a baj, hogy egy egész könyvnyi vad és kritikátlan, vagyis önkritikátlan szubjektivizmus takarja el a nagy mondatokat.

Az angoloknak voltak ilyen hatalmas közéleti embereik, ilyen monstruózus alakjaik (Johnson, Swift, Milton, Carlyle stb.). De ott megbecsülik az ilyen embereket, akármennyire ütötték-verték is egymást. Nagy nemzet az angol, rettenetes nemzeti önzése a saját forradalmárait, anarchistáit és fenegyerekeit is magába öleli, és hasznosítani tudja. Nemcsak befelé, hanem kifelé, az egész világ számára is.

33