Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Kiss Sándor: Milyen lesz a megújult Gárdonyi Géza Színház?

kívül még alkalmankénti fellépést sem vállalt Heves megyében. A működési elvek összeállításakor azokkal egy időben, azzal együtt — az összevont tár­sulat tájolási kötelezettségét nem megszüntetve, de az addigiakhoz képest csökkentve — megfogalmazódott a Déryné Színház teendője is, amely foko­zott résztvételt igényelt ettől a kollektívától községeinkben, városainkban. Ezt a kötelezettségét sorainak átszervezése után már nem tudta teljesíteni. A Népszínház 1979-től az egyes évadokban csak hat településen játszik, 26—30 előadást tart. Az összevonással megszűnt egy élő, sajátos profilú alkotóműhely, amely a közönséggel élő kapcsolatot tartott fenn nemcsak a színház falain belül, de azon túl is, s ezt az új, egyesített társulat nem tudta pótolni. Ügy gondolom, — éppen az egri kötelezettségek miatt — nem tudott eleget tenni azoknak a jogos igényeknek sem, amelyeket Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolcon kívüli települései joggal elvártak és remélnek tőle. Mindezek alapján úgy foglaltak állást Heves megye párt és állami vezetői, a művészetpolitika irányítói, hogy a Művelődési Minisztériumnál kezdeménye­zik a színház különválását, s megkezdik egy önálló társulat megteremtése ér­dekében a szükséges intézkedéseket, egyetértve a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyeiekkel. Ennek az elhatározásnak a megvalósítása nagyon komoly erőt, át­gondolt szervezést és tervezést igényel Heves megyétől és Eger várostól, s jószándékú támogatást a minisztériumtól. Itt megértéssel fogadták tervünket. Az önállósodásra jó alkalmat ad az a tény, hogy két év után most fejeződött be a színház újbóli rekonstrukciója (az a véletlen dolga, hogy a belső élete fontos eseményei egybeestek az épület korszerűsítésével!), s november 30-án megcsinosodva, új homlokzattal, világítását, színháztecnikai berendezéseit új­jávarázsolva nyitotta meg ajtaját az egri Gárdonyi Géza Színház. Kezdetben elsődleges fogadószínházi funkciót ellátó, bemutató — önálló rendezési joggal felruházott —, társulat nélküli színház létrehozására kerül sor. Szervezetileg összekötve két már működő művészeti intézménnyel, csoporttal. Magában foglalja az Agria Játékszínt, mint önálló nyári színházat. A Miskolctól való szervezeti leválás lehetővé teszi a fennállása óta már oly sok hazai és nem­zetközi sikert elért, magas művészi színvonalon dolgozó Harlekin bábegyüt­tes önállósítását — ezidáig mint amatőr együttes működött —, úgy, hogy a kőszínházzal szerves egységet képezve önálló bábszínházi tagozatként mű­ködik a jövőben, hatáskörében túlnőve megyénk határain. A terv szerint — amelynek megvalósítása már megkezdődött —az egri Gárdonyi Géza Szín­ház vidéki játszási helyet biztosít a budapesti Katona József Színháznak, a vidékiek közül a miskolci, a szolnoki a debreceni, és a kaposvári társulatok kiemelkedően jó produkcióinak, esetenként fogadja más fővárosi színházak zenés-táncos előadásait is. Ezzel párhuzamosan bemutató színházként önálló művészi munkával is közönség elé áll, saját rendezésben készül bemutatóra, lehetőséget teremtve az alkotóműhely megalapozásának. Ezen az úton halad­va a személyi és az anyagi feltételek — lakások, kelléktár stb. — megteremté­sével kerül sor belátható időn belül az önálló társulat kialakítására. Az új szervezeti keretekben — mint befogadó és a későbbiekben önálló társulattal rendelkező színháztól — azt várjuk, hogy elkötelezett műsorpoli­tikájával ápolja a magyar színháztörténeti hagyományokat, tükröztetve a jószándékú törekvéseket, ennek alapján legyen tekintettel Heves megye és Eger város igényeire. A nagylétszámú diákság miatt bemutatási lehetőséget kell biztosítani az egyetemes és a magyar drámairodalom klasszikus és a je­lenben haladó gondolatokat tartalmazó színműveinek, önálló arculatú 6

Next

/
Thumbnails
Contents