Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: 350 éves a gyöngyösi gimnázium
MÚLTUNK JELENE 350 éves a gyöngyösi gimnázium 350 évvel ezelőtt, 1634 október havában kelt a gyöngyösi gimnázium alapítólevele. Elemi fokú iskolát szerveztek át középiskolává. Becsben kelt az okirat, a város képviselőinek kívánságára. Ettől kezdve folyamatosan működött középiskola Gyöngyösön. Előbb a nagytemplom mögötti, öreg iskola földszintes, később emeletes épületében, majd 1899 óta a Kossuth utca 33. szám alatt, az egykori temetőkert helyén létesült városszéli parkiban. . * . Amikor 1634-ben a gyöngyösi gimnázium első • évfolyama megindult, a szomszéd városokban még; Egerben és Hatvanban, a hódító török nagyhatalom győztes csapatai parancsoltak élőknek és holtaknak. Az ország három részre szakítottam török és német között őrlődött. Erdélyben a kegyes emlékű első Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsanna nagyasszony gazdagította a magyar humanista kultúrát. A senki földjén, török és német között, az ütközőterületen emelkedett a kultúra ezen ősi, szerény csarnoka. A város látszólag független volt, a valóságban viszont adóval kellett megváltani évenként a hatvani bégtől a viszonylagos szabadságot. Gyöngyös távol esett a kor haladó szellemű erdélyi humanista kultúra műhelyeitől, bár hatásuk észrevehető volt. A jezsuita provinciális Gyöngyösre küldte embereit, és 1634-ben a 'gimnázium első osztályában, együtt a többi elemi fokú osztállyal, megindult az oktatás. 1635—1899 között a gimnázium egyházi kezelésben, szerzetesi iskolaként működött, 1634—1766 között jezsuitáik, 1766—1899 között ferences barátok tanítottak. Az aülikus hivatalos szellem ellen szinte már az alakulás pillanatától kezdve erőteljesen küzdött egy vele teljesen ellentétes: városi, népi plebejus környezete jó táptalajt adott a nemzetibb mondhatnánk úgy is, puritánabb irányzatnak. Ennek első eredménye még az alakulás századában, 1670-ben — az iskola nevelési rendjében bekövetkezett, igen lényeges változás. Thököly Imre fejedelem győztes kuruc csatáinak első évében eltávolította Gyöngyösről a jezsuitákat, és a gimnáziumot a protestánsok kezébe adta 10 évig. A gyöngyösi gimnáziumban ez idő alatt érvényre jutott a pataki, nagyenyedi szellem. A város és a diákság igen megkedvelte a kuruc fejedelem nagy műveltségű, humanista iskolamestereit, mert Széchenyi György bíboros-érseknek haddal kellett megfenyegetni Gyöngyös város tanácsát, sőt kiátkozással is, iha a veszélyes elvű tanárokat és tanulókat három nap alatt ki nem űzi a városból. Végül is a három eredménytelen figyelmeztető levél után, megyei karhatalom űzte el Gyöngyösről Vali Pál gimnáziumi rektort 26 tógátus diákjával együtt. Nemzetibbé, magyarabbá az oktatás újra csak a Rákóczi-szafoadságharc felfelé ívelő szakaszában lett. Ugyanis Rákócziék a szécsényi országgyűlés után elűzték a jezsuitákat. Mintegy 6 év múlva, a kuruc szabadságharc leverése után azonban, Gyöngyösön a gimnáziumban is elnémult a magyar szó. Béklyóba veretett a nemzeti érzés. Hosz- szú évtizedek telték el lényeges esemény nélkül. Nem örökítette meg az emlékezés, sem a szájhagyomány ezeket az éveket. A gyöngyösi embereknek fájdalmasan kellett tudomásul venni, hogy a nagyságos fejedelem kedvenc városában az ősi iskolába 17;12-ben visszatért a magyar néptől idegen jezsuita szellem. A rend feloszlása után, 1776-ban, a ferences barátok következtek. Lényeges leszögeznünk ezt a jelentős változást már csak azért is, mert néhány év múlva a ferencesek gimnáziumát a jozefinista oktatási szellem fumíigálása miatt, 1789 júniusában, becsukták. A főigazgató elmarasztaló jelentést küldött a látogatása után. A tanárok nem voltak hajlandók áttérni a latin oktatási nyelv helyett a németre. Ez ellenkezett II. József célkitűzéseivel. A természettudományos oktatás alacsony szintű volt, tény az is, hogy 1791-iben az ifjúságot a fegyver- viseléstől kellett a helytartó tanácsnak eltiltania. Külön utasította az illetékeseket, hogy a veszedelmes elvű tanárokat és diákokat el kell távolítani az intézetből. Maga a betiltás ténye is elegendő arra, hogy az iskolát a jozefinizmussal szembeszegülő kulturális intézménynek tekintsük. Feltételeznünk kell 36
