Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Lénárt Andor: Szarvaskő vára
Szarvaskő vára Bél Mátyás Heves megye ismertetése (1730— 1734) c. munkájában ezt írja Szarvaskő váráról: „Kisebb mint Siro'k. Közelebb van Egerhez. Az előző püspök, Telekesy ide vonult vissza székhelyéről, amikor remeiéként kívánt élni. . . Csupa erdőség, szakadékok veszik körül. A vár most zárva van, az emberei az alatta épült hasonló nevű faluban laknak.” A XVIII. század végén Vályi András Magyar- ország leírása c. háromkötetes monográfiájában (1796) mindössze annyit közöl Szarvaskőről, hogy a magyar falu Heves vármegyében, földesura az egri püspökség, lakosai katolikusok. „Fekszik Felső Németihez egy órányira; határja — minthogy mindenfelől nagy erdős, s kősziklás hegyekkel vétetik körül, — sovány.” A helység felett nem messze van egy kopasz és magas kősziklán hajdani vára, melyben néhai Fenesi István volt egri püspök fogságában vala. 1586-dikban Pásztori Gergely vala e várnak főkapitánya; legelője jó, fája van.” Az Egerről és az egri várról bőséges leírást adó Vályi ennyit tartott említésre méltónak Szarvaskő váráról, s ez nem volt sem jelentős, sem pontos. (Fenesi sem István nem volt, sem soha fogoly a várban. Akit a Rákóczi szabadságharc után Szarvaskő várába száműztek, az Telekesy István püspök.) Alig negyven évvel későbben Vályi András írásának megjelenése után Fényes Elek Magyarországnak mostani állapotja statisztikai és Geog- raphiai tekintetben című műve III. kötetében, még ebből az ismeretből is csak annyit tart meg, hogy „magyar falu Egerhez Északra 114 mérföldre, 298 lakos, sok erdővel. A földesura az egri érsek.” A várról már nem tesz említést. A XIX. század utolsó harmadában támad fel az érdeklődés újra Szarvaskő vára iránt az egri vár és a vár védelmének forrásai kerülnék az érdeklődő történészek, szépírók, monográfiák szerzőinek kezébe. Egerről írva egyre sűrűbben kerül elő Szarvaskő neve is. Montedegói Albert Ferenc Heves és külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása (1886) c. alapvető megye-monográfiájában már három oldalt szentelt a vár történetének leírására. „Egy igénytelen helységnek a vár szerzett történelmi nevezetességet, mely a falu felett északra egy magas és meredek sziklán emelkedett, és nem annyira nagyságánál, mint inkább fekvésénél fogva volt nevezetes erősségi pont; mivel hozzáférhetetlen meredek sziklán épült, úgy látszik, mintha a környező sziklákból nőtt volna ki.” Szegedi János a várhegy nevét egy monda cselekményéből származtatja. Egy vadászat alkalmával a vadászkutyák az űzött szarvast a hegy tetejére szorították, s annak nem maradt menekülésre útja. A sziklacsúcsról a mélybe ugrott, „s innét aztán a Szarvaskőnek nevezett hely, melyre a vár épült”. Leírja Albert Ferenc, hogy a várat az egri püspökök építették, hiszen a helyet a püspökség alapításától fogva ők uralták. A vár pontos építési korát nem tudja meghatározni. Azt állítja, hogy 1261 és 1333 közötti időben épült. IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevele felsorolja az egri püspökség birtokait, de sem Szarvaskő falu, sem a vár nem szerepel a felsorolásban, pedig a szomszédos falvak (Bakta, Felnémet) igen. Sőt, megemlíti az adománylevél még a Mónosbélnél kezdődő „Bél nemzetség földjét” is. 1261-ben tehát sem a helység, sem a vár nem állt még. Az 1333- ban kelt pápai tizedjegyzékben viszont már úgy szerepel a helység, mint „sub Castrum Episcopi; Püspök Várallya”, melyet sokáig ,,Szarvaskő-al- lyának” neveztek. Ez igazolja, hogy 1333-ban a falu és a vár már állott. Minthogy az erődítmény az egri püspök vára volt, a fenntartására, az őrség ellátására falvakat rendelt birtokai közül. Ezek: Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskőalja. Ezek jobbágyai a várhoz szolgálnak, oda adóznak, jövedelmeiket a vár költségeinek fedezésére fordítják. A kis vár sorsa mindenkor a jelentősebb, hatalmasabb szomszéd egri vártól függött. A XV. század végén vámhelyként szerepel az egri püspökség számadáskönyvében. A Mohácsi vész után Szapolyai János foglalja el Szarvaskőt és 1527-ben Erdődy Simon püspöknek adományozza, aki testvérét, Pétert teszi meg várnagynak. 1528 tavaszán Ferdinánd király vezérei visz- szafoglalják Zápolya hívétől. 1530-ban már Horváth Ferenc Szarvaskő várnagya. Amikor Nóg- rád és Hatvan török kézre jut, a rendek fő törekvése az egri vár biztosítása. Ezt szolgálná az 1545. évi országgyűlésen a rendek határozata, hogy Szarvaskő várát le kell rombolni, s a vár jövedelmét is az egri vár fenntartására kell fordítani. A korábbi egri püspökökkel (Szalaházy Tamás, Frangepán Ferenc) szemben Horváth Ferenc addig tarja a várat, míg 1549-ben át nem adhatja Dobó Istvánnak. Dobó Szálkái Balázst nevezi ki Szarvaskő várnagyának. A történelemben ugyan másodrendű, de mégis fontos segítő szerepet játszott a vár. Nagyobb, jelentősebb események falai alatt nem játszódtak ugyan, szerepe mégsem elhanyagolható. Az 1552- es egri nagy ostrom idején pl. „Dobó, Szálkái Balázs szarvaskői várnagy által hívta fel a vármegyéket és a főurákat, hogy küldjenek segítséget Eger felmentésére”. A kémek, követek pihenőhelye volt. 1558-ban új püspök (Verancsics Antal) veszi birtokába a várat, s nevez ki új kapitányt. Először Gadóczy Gábort, majd amikor az egri vár kapitányságára 1564-ben Mágocsy Gáspár kerül, a szarvaskői vár őrzését és a várbirtok kormányzását is rábízza. Egy évvel később az országgyűlés újra határoz, hogy Szarvaskő várát bontsák 34
