Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Menthusz Károly: Anglia a 80-as évek elején
HAZA ÉS NAGYVILÁG Anglia a nyolcvanas évek elején... Aki Európa középső részéről télen érkezik Nagy- Britanniába, talán elsőként az foglalkoztatja, hogy van-e köd, vajon fogad-e a londoni repülőtér? Ez a fogalom ugyanis szorosan kapcsolódik az angol főváros életéhez és ez a kép főleg regényekből, filmekből él az érkező emlékezetében. Valóban repülőgépünk utasait is leginkább ez foglalkoztatta, amikor London légterébe értünk. A köd azonban nem volt az igazi, hiszen a hétmilliós metropolis toronyépületeit jól lehetett látni a magasban úszó gép ablakaiból. A köd ugyanis már nem a régi a brit fővárosban. Alig három esztendeje, hogy az angol Minisztertanács határozatot hozott London levegőjének megtisztítására. A környezetvédelmi törvény tehát él és a főváros lakóinak nem kis örömére jelentős állami pénzösszegekkel ezt valóra is váltották. Az anyagiakat nem sajnálva az ipari üzemek kéményeire jobb szűrőberendezéseket szereltek, a lakásokból pedig rendeletileg kitiltották a széntüzeléses kályhákat. Helyettük központi fűtést és elektromos hőtárolós kályhákat helyeztek el. * Noha már lassan egy esztendő telt el az angol közvéleményben ma is gyors háborúként élő falk_ landi (Malvin-szigetek) válság óta. de a brit fővárosban még mindig szívesen beszélnek a győzelem élményeiről az emberek. Erre a hivatalos politika is ügyel, hiszen falra ragasztott színes plakátok jelzik a Fálkland-szigetekröl örömmámorban hazatérő katonákat. Az Európa közepéről érkezőt, London utcáit járva, gyorsan hatalmába keríti az a hallatlan nyugalom, amely az angol emberek arcáról tükröződik. Szinte hihetetlennek tűnik ez most, századunk nyolcvanas éveinek elején, amikor tovább folytatódik a világgazdaság válsága. Ez a „nyitott” ország pedig különösen az elmillt évben súlyosan érezte a világgazdasági korszakváltás hatásait. Talán az utóbbi hetven év legnagyobb munkanélkülisége volt 1982-ben Angliában. Az állás nélküliek száma ugyanis elérte a hárommilliót. A konzervatív kormány erőfeszítéseket tett az infláció mérséklésére. A tavalyi év elején bevezetett tíz százalékos áremelést az esztendő utolsó negyedében 6,5 százalékra csökkentették. Az állam radikálisan visszafogta a nagy beruházásokat és olyan pénzügyi politikát alakítottak ki, amely az adott világgazdasági helyzethez jobban igazodik. Az angol demokrácia helyzetét ma jobban befolyásolják a világesemények, mint valaha. Az ország könnyebben sebezhető a világgazdaság, valamint a nemzetközi politika változásai miatt. Ezért pedig főleg a demokrácia szimbólumát a parlamentet, illetve a kormányt támadják! * Nap mint nap a fő kérdés, az angol gazdaság helyzete. Noha a szigetország ma is a világ egyik legfejlettebb ipari országa, „nyitottsága” révén mégsem kímélte különösen vas, acél és hajóiparát a világgazdasági válság. A brit gazdaság energiagondjait viszont a nyolcvanas években mérsékli a partok mentén talált kőolaj-lelőhelyek folyamatos feltárása. Amit a lapokból, a televízióból az átlag angol megtudhat, az megnyugtatja, hiszen élet- színvonala a külkereskedelmi, főleg a tengeri útvonalak zavartalanságától függ, ezért a kormány inkább béke, mint háború párti! A brit katonai dicsőségnek rég bealkonyult, tehát ügyesen, diplomáciával igyekszik megtartani a volt gyarmatok jóindulatát. Ez így is van, de azt, hogy Angliát még Európától sem sikerült külön tartani, az a legtöbb brit állampolgárt fájdalmasan érinti. A Közös Piachoz való csatlakozásra elrendelt népszavazás is főként azért hozta meg a többség helyeslését, mert a kormány sejteni engedte, Anglia tulajdonképpen új szerepet találhat: Nyugat-Európa vezetését. A Közös Piac azonban újabb csalódásokat okozott. Amikor még csak a pártpolitikusok vitatkoztak arról, hogy Anglia belépjen-e a Nyugat-Európai Gazdasági Közösségbe, a sajtó ezerszámra közölte a tiltakozó leveleket. Igaz, hogy a később megrendezett népszavazáson a többség a csatlakozás mellett döntött, de sok fenntartással, nem egyértelmű lelkesedéssel! 1980-ban például egy közvéleménykutatás szerint az 56 milliós lakosságnak csaknem hatvan százaléka már a Közös Piacból való kilépést tartotta volna kívánatosnak. A főleg érzelmi és történelmi okok miatt Európának háttal álló Angliában viszonylag hosszú időbe telik, amíg tudomásul veszik, hogy az alig néhány kilométer szélességű La Manche-csatornát leszámítva a kontinenshez tartozik. Természetesen a Közös Piacba való belépés óta a hivatalos nyilatkozatok 38
