Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Eger városfalai és kapui

lcóháza homlokvonalán, majd egy kis, névtelen közt ferdén átszelve, a Bérc utca házsora frontjának megfelelően haladt tovább, egyenes vonalban. A következő bástya a Bérc utcába torkolló, két névtelen köz között állt. Az ezt követő szögletbástya pedig a Bérc utca 40. számú telek helyén volt található, hol a fal nyugatra fordulván, a mai Cifra téri iskola telkének és épületének déli határán húzódott, s a hajdani Felnémeti- (Cifra-) kaput érintve, a nagy kőhídtól délre, a Malom és a Mária utcai telkek közös határa mentén, egyenes vonalban haladva ért ki a mai Széchenyi utcára, az 59. és 61. számú házak határvonalán. Közben, a Malom utca mai hosszának a közepe táján, egy bástya volt található.

A városfal nyomvonala a továbbiakban keresztezi az ősi Szent Miklós- (Rác-) kapunak megfelelően a Széchenyi utcát és a 78—80. számú házak érintkezési vonalában haladva, a Vöröstüzér utca

3. számú ház udvarának telekhatárán délre fordult a fal menete, s megkerülvén nyugatról a Rác-templomot, rátért a mai Vitkovics utcai páros számú telkek lakóházainak udvarait haránt irányban átszelő képzeletbeli vonalra — közbeejtvén a 24. számú telken állott bástyát. A Vitkovics utca 6. vagy 8. számú telken is bástyáról tudunk, hol azután délkeleti irányban fordult el a fal, s a telkek keleti határán haladt tovább, keresztezve a mai Sertekapu utcát („Szegedi Inka, Serte-kapu”), az 1.számú telek nyugati szélén húzódott. A továbbiakban a megyei kórház telkén található támfalnak megfelelően futott Eger város kőfala. Előzőén azonban a Sertekapu utca 1. számú telek feletti kiszögellő magaslaton bástya biztosította a falakat. A tündérparti páros számú telkek nyugati vonalában haladt déli irányban, a 2. számú telek kimagasló terepéig, hol ismét bástya állott. A továbbiakban a Csiky utca 8. és 10. számú telkek határán a fal átívelte az utca völgybevágatában az Űj-, illetve Kis-kaput, és a 3. számú fundus keleti határán felkapaszkodott a magasba, ahol hajdanában egy további bástya őrködött. A városfal további, egy irányban haladó vonala: a Városfal utca keleti oldala, keresztezve a Bródy utcát, a szeminárium kertjének nyugati végében húzódó támfal, majd egyenes vonalban át a Foglár utcán, s tovább is tartva az irányt, megközelítően az érseki magánkért új kerítése vonalában, egészen a mai bazilika szentélyének előteréig, hol korábban a kisebb Szent Mihály templom állott. Ezen hosz- szabb egyenes falszakaszon három bástya kapott helyet: a Városfal utca északi vége fölött, valamint déli végében — hol máig is fennmaradt a bástyamaradvány —, s végül a szeminárium északnyugati szöglete közelében. A fal a régi székesegyház nyugati végét bástyaszerűen megkerülte, majd a Gárdonyi tér 1. számú ház sarka irányába tért, hol hajdan a Hatvani-kapu állt. A városfal egyenes irányát továbbra is megtartva, a Gárdonyi tér 3. és 5. számú ház fundusának keleti határán rátért a 7. számú lakóház homlokzati vonalára, illetve a Tárkányi utca 8. számú telek nyugati határán húzódó kerítés irányára. A Tárkányi utca 10. számú emeletes lakóház törzsének megfelelően, egy valamelyes védmű állhatott, hol ugyanis kiszögellést mutatnak a térképek. Itt 90 fokos szögben a város fala északkeletre fordult és a Tárkányi utca 3. számú lakóház déli falának irányában nyílegyenesen északkeletre húzódott, útba ejtvén a ferencesek telkének déli határát és átszelvén a patakot, valamint a Gólya utcai lakótelep déli részét.

Az Almagyar utca 16. számú, egyemeletes lakóház északi fala mentén ért ki az Almagyar utcára, hol a Makiári- (Almagyari-) kapu emelkedett a magasba. Ezen az előbbi hosszú déli városfalszakaszon egymástól egyenlő távolságra, két bástya kapott helyet. A városkapu után a fal a 15. számú telek déli határa mentén ért el a fundus délkeleti szögletéhez, ahol a kiszögellés (bástya?) látható a térképeken. Itt ismét derékszögű fordulatot vett a fal és szigorúan követve a mai Almagyar és Mekcsey utcák telkeinek határvonalát, a vár délkeleti, Baldigara építette nagy fülesbástya szögleténél ért véget. Ezen a szakaszon az Almagyar utca 3. számú telek végének megfelelően, négyzetes alaprajzú bástya (torony?) volt található.

Mint látjuk: a falak a várost övező magaslatok gerincén épültek meg, bástyáik pedig elsősorban a keresztező mélyebb völgybevágatok, vízmosások egyik vagy éppen mindkét oldalán, a magasban miértek elhelyezést. Említésre méltó, hogy a közel 400 esztendeje épült városfal nyomvonala a legtöbb helyen napjainkban is élesen felismerhető, s a telekhatárok jelzik az ősi falrendszer helyét.

A városkapuk

A várost övező körfalon, annak négy szögletén a városból, illetve a városba vezető utaknak megfelelően, kapuk állottak. A Hatvani-kapu az ország központi területeivel, a Makiári- (Almagyari-) kapu a keleti országrészekkel, a Cifra- (Felnémeti-) kanu a Bükk hegység keleti és északi térségeivel, végül pedig a Rác- (Szent Miklós-) kapu az Egertől északnyugatra eső országrésszel kötötte össze Eger városát. Mind a négy kapu úgynevezett kettős kiépítésű volt: a körfalba volt illesztve a „belső”, a kapu előtti c.inkturális, körüli alázott vonalában az úgynevezett ..külső kapu”. Mind a négy kettős kaput még 1697-ben is gondosan javították, s csak kb. a XVIII. század dereka táján szűntek meg a külső kapuk. A városfalakat feltüntető. 1882-ben másolt, de az 1773 előtti állapotot rögzítő térkép arról tájékoztat, hogy a belső és a külső kapu között a város felé tölcsérszerűen szűkülő falpár közötti korridor (falszoros) húzódott. A korridort alkotó falpárok alapjában a kapuk előtti kiszélesedett térségben zárták le az itt megszakadt fal közötti területet és biztosították a kapuk oldalvédelmét. A kapuk védelmi készségét szolgálta az is, hogy a külső kapu előtt egy vagy több, haránt irányú árok húzódott. Akkor, amikor a XVIII. század második felében és a XIX. század elején városkapukról beszélünk, akkor a kettős kapu helyett csak a még fennállott egyiket, a belsőt értjük.

A HATVANI-KAPU régi építménye helyébe gróf Barkóczy Ferenc püspökföldesúr 1758-ban saját költségén újat építtetett. A nagy építmény 15,25 méter magasságú, kétszintes volt. A kapu boltoza58