Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - MÚLTUNK - Koczka László: Az egri színház történetéből

ha érezhető is bizonyos fokig az átszervezés folytán az együttesben némi hiányosság — az akkori társulat erősebb az előzőeknél és alkalmas a kitűzött feladatok végrehajtására.

„Theatrum Templum”-ban

Az. 1961 — 62-es évadban már a „Theatrum Tempium"-ban játszott a Gárdonyi Géza Színház, ííéhány szó az egri trinitárius ,,Rossztemplom’’Mikor megkezdődtek az átalakító munkálatok a „Rossztemplom”-ban, hogy átadja helyét ideiglenesen a Gárdonyi Géza Színháznak, egyre több szó esett a fehér barátok templomáról. Sokan kissé különösnek tartották, úgy vélték, kegyeletsértés történt, hogy a színház — bár ideiglenesen — de templomban keresett otthont magának. Korántsem történt ez így, hanem ellenkezőleg, legősibb otthonába tért vissza a színjátszás, a templomba, ahonnét a középkorban elindult. Még csak annyit, hogy Magyarországon nem ez volt az első templom, amelyben színházat játszottak. így a budai „Várszínház”, amelynek terveit Kempelen Farkas készítette el, 1784-ben császári rendelet alapján lett templomból színházzá.

A trinitáriusok (mathuringok) rendjét a pro- vance-i báró Matha János „theológiai magister” és a királyi vérből származó Valois Félix alapította, 1198-ban. A rend megalakulásának történeti jelentősége mellett, életre hívásuk a keresztes hadjáratoknak a középkor nagy keleti kérdésének kísérő jelensége. Magyarországon a XVII. században találtak kedvező talajra, amikor Sobieski János, Savoyai Jenő és Lotharingiai Károly vezették a török ellen keresztény seregeiket. Nálunk legfőbb pártfogójuk a császár és a király, első Lipót, Kolonich Lipót érsek és Széchenyi György, kiknek támogatásával 1693-ban telepedtek le először hazánkban, és alapították meg az ilavai trinitárius zárdát.

Egerben Erdődy Gábor Antal gróf, püspök telepítette le őket és Telekessy István püspök elképzelése szerint, nekik adta a Hatvani-kapu előtti Szentháromság-kápolnát. Eger városban — mint legtöbb helyen — szükségkápolnában (Szentháromság-kápolna) kezdték működésüket, de 1721-ben már lázas templomépítő munkában találjuk őket.

Életmódjuk a rendi regula szerint aszkétaélet volt. Templomuk és rendházuk építését 1719-ben kezdték. A templom alapkövét 1719. április 26-án helyezte le a püspök. A templom építkezésében gróf Barkóczy Ferenc püspök is hathatósan segédkezett.

Nem egészen másfél mostoha évszázad, s a múlt rendszer illetékes szerveinek nemtörődömsége és hanyagsága után, népi államunk kulturális szervei úgy döntöttek, hogy a város e pusztulásnak ndult, erősen megrongálódott építészeti műalkotását megmentsék az enyészettől. Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság több millió forintos költséggel restauráltatta a templomot, amely mestereié ti barokk pompájában diszeleg. Két és fél éven keresztül Thália papjainak volt „szentélye”, míg /égül 1964 decemberében felépült az új színház.

Az első évad az 1961—62-es, eltérően az addigiaktól, visszaesést jelentett több területen. A színészeket természetesen semmiféle vád nem érheti, hiszen mindent megtettek a siker érdekében. Azonban a lehetőségek, s a körülmények elég mostohának bizonyultak. A templom akusztikája teljesen rossz volt, amelyen csak hatalmas hangfalak segítségével tudtak változtatni, ez pedig a nézőtér esztétikai hatását rontotta.

Végül is 1961. november 3-án, felgördült a függöny. Évadnyiio" díszelőadás Völt Vass Káirsfy ren-' dezésében Shakespeare: Sok hűho'se’mmiért t. 5 felvonásos vlgjateKa. Ä Tatűnő színészi gárda Shakespeare-hez hű játékot produkált, s a siker nem maradt el.

Az 1962—63-as évadra kissé rányomta a bélyegét az az érzés, hogy még ez évben „kell itt játszanunk”. A bemutatott darabok száma 13. Ez időben talán jelentősebb sikernek könyvemet?) el az a tény, hogy a tájelőadások színvonala és látogatottsága nagymértékben emelkedett. Néhány sikertelen darab statisztikája jelzi a maga számszerűségével nívótlanságát. Így: Kállai: Férjek a küszöbön c. darabját 12 helyen 1410 fő látogatta meg.

Természetesen meghozta a maga sikerét ez az évad is. így Schiller: Don Carlosa, melyet a fővárosban is bemutattak, nem kis sikerrel. Tájelőadást a megyén kívül számos helyen tartottak: Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs, Szolnok és Pest megye falvaiban, községeiben.

Az új színháznak 1963. augusztus 31-re kellett volna elkészülnie, de a Heves megyei Építőipari Vállalat nem tett eleget kötelezettségének. Tehát ebben az évadban is ideiglenes helyen kezdett az egri társulat.

Szőllősy Gyula igazgató a következőket nyilatkozta a Magyar Nemzet munkatársának (Magyar Nemzet, 1963. augusztus 31-i száma):

„Már annak is örülnénk, ha végre februárra elkészülne az új színház. Egyébként szeptember 5-én tartjuk az évadnyitó társulati ülést. Színházunk új főrendezője Giricz Mátyás, s rendezőként hozzánk szegődött Bálint György, Hortobágyi Margit és Sík Ferenc. Üjonnan szerződött színházunkhoz: Demeter Hedvig, Simon György, Máriáss József és Garai József.” Az egri színház műsortervéről szólva elmondotta, hogy a tavalyi sikeres évad után ebben az évben is szélesíteni akarják műsortervüket. Szophoklész Aiasa, Schiller Stuart Máriája mellett két, mai tárgyú magyar dráma bemutatását is tervezik.

Az évadnyitó előadás szeptember 8-án, valóban óriási siker volt; Baróti—Dékány—Vaszy: Dankó Pista c. dalműve.

Az évad többi sikerét még egy-két darab fémjelzi. Jókai—Földes: A kőszívű ember fiai és — amely mikor ne lett volna siker — Kálmán: Csárdáskirálynő c. nagyoperettje.

Utolsóként bemutatott darab itt a Csárdáskirálynő volt, 1964. június 21-én.

Lendvay Ferenc igazgató, s a színház vezetőségi úgy határozott, ’ hogy az új évadot nem kezdik már meg a „Rossztemplom”-ban, mert akkor talán még most is odajárna a színházszerető egri közönség.

49