Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - MÚLTUNK - Koczka László: Az egri színház történetéből

ha érezhető is bizonyos fokig az átszervezés foly­tán az együttesben némi hiányosság — az akkori társulat erősebb az előzőeknél és alkalmas a ki­tűzött feladatok végrehajtására. „Theatrum Templum”-ban Az. 1961 — 62-es évadban már a „Theatrum Tempium"-ban játszott a Gárdonyi Géza Színház, ííéhány szó az egri trinitárius ,,Rossztemplom’’­Mikor megkezdődtek az átalakító munkálatok a „Rossztemplom”-ban, hogy átadja helyét ideiglene­sen a Gárdonyi Géza Színháznak, egyre több szó esett a fehér barátok templomáról. Sokan kissé különösnek tartották, úgy vélték, kegyeletsértés történt, hogy a színház — bár ideiglenesen — de templomban keresett otthont magának. Korántsem történt ez így, hanem ellenkezőleg, legősibb ott­honába tért vissza a színjátszás, a templomba, ahon­nét a középkorban elindult. Még csak annyit, hogy Magyarországon nem ez volt az első templom, amelyben színházat játszottak. így a budai „Vár­színház”, amelynek terveit Kempelen Farkas készí­tette el, 1784-ben császári rendelet alapján lett templomból színházzá. A trinitáriusok (mathuringok) rendjét a pro- vance-i báró Matha János „theológiai magister” és a királyi vérből származó Valois Félix alapí­totta, 1198-ban. A rend megalakulásának törté­neti jelentősége mellett, életre hívásuk a keresz­tes hadjáratoknak a középkor nagy keleti kér­désének kísérő jelensége. Magyarországon a XVII. században találtak kedvező talajra, amikor So­bieski János, Savoyai Jenő és Lotharingiai Ká­roly vezették a török ellen keresztény seregeiket. Nálunk legfőbb pártfogójuk a császár és a király, első Lipót, Kolonich Lipót érsek és Széchenyi György, kiknek támogatásával 1693-ban telepedtek le először hazánkban, és alapították meg az ilavai trinitárius zárdát. Egerben Erdődy Gábor Antal gróf, püspök tele­pítette le őket és Telekessy István püspök elkép­zelése szerint, nekik adta a Hatvani-kapu előtti Szentháromság-kápolnát. Eger városban — mint legtöbb helyen — szükségkápolnában (Szenthárom­ság-kápolna) kezdték működésüket, de 1721-ben már lázas templomépítő munkában találjuk őket. Életmódjuk a rendi regula szerint aszkétaélet volt. Templomuk és rendházuk építését 1719-ben kezdték. A templom alapkövét 1719. április 26-án helyezte le a püspök. A templom építkezésében gróf Barkóczy Ferenc püspök is hathatósan segéd­kezett. Nem egészen másfél mostoha évszázad, s a múlt rendszer illetékes szerveinek nemtörődömsége és hanyagsága után, népi államunk kulturális szer­vei úgy döntöttek, hogy a város e pusztulásnak ndult, erősen megrongálódott építészeti műalkotá­sát megmentsék az enyészettől. Az Országos Mű­emlékvédelmi Bizottság több millió forintos költ­séggel restauráltatta a templomot, amely mestere­ié ti barokk pompájában diszeleg. Két és fél éven keresztül Thália papjainak volt „szentélye”, míg /égül 1964 decemberében felépült az új színház. Az első évad az 1961—62-es, eltérően az addi­giaktól, visszaesést jelentett több területen. A szí­nészeket természetesen semmiféle vád nem érheti, hiszen mindent megtettek a siker érdekében. Azon­ban a lehetőségek, s a körülmények elég mosto­hának bizonyultak. A templom akusztikája tel­jesen rossz volt, amelyen csak hatalmas hangfalak segítségével tudtak változtatni, ez pedig a nézőtér esztétikai hatását rontotta. Végül is 1961. november 3-án, felgördült a füg­göny. Évadnyiio" díszelőadás Völt Vass Káirsfy ren-' dezésében Shakespeare: Sok hűho'se’mmiért t. 5 felvonásos vlgjateKa. Ä Tatűnő színészi gárda Shakespeare-hez hű játékot produkált, s a siker nem maradt el. Az 1962—63-as évadra kissé rányomta a bélye­gét az az érzés, hogy még ez évben „kell itt ját­szanunk”. A bemutatott darabok száma 13. Ez időben talán jelentősebb sikernek könyvemet?) el az a tény, hogy a tájelőadások színvonala és lá­togatottsága nagymértékben emelkedett. Néhány si­kertelen darab statisztikája jelzi a maga szám­szerűségével nívótlanságát. Így: Kállai: Férjek a küszöbön c. darabját 12 helyen 1410 fő látogatta meg. Természetesen meghozta a maga sikerét ez az évad is. így Schiller: Don Carlosa, melyet a fő­városban is bemutattak, nem kis sikerrel. Táj­előadást a megyén kívül számos helyen tartottak: Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs, Szolnok és Pest megye falvaiban, községeiben. Az új színháznak 1963. augusztus 31-re kellett volna elkészülnie, de a Heves megyei Építőipari Vállalat nem tett eleget kötelezettségének. Tehát ebben az évadban is ideiglenes helyen kezdett az egri társulat. Szőllősy Gyula igazgató a következőket nyilat­kozta a Magyar Nemzet munkatársának (Magyar Nemzet, 1963. augusztus 31-i száma): „Már annak is örülnénk, ha végre februárra el­készülne az új színház. Egyébként szeptember 5-én tartjuk az évadnyitó társulati ülést. Színházunk új főrendezője Giricz Mátyás, s rendezőként hoz­zánk szegődött Bálint György, Hortobágyi Margit és Sík Ferenc. Üjonnan szerződött színházunkhoz: Demeter Hedvig, Simon György, Máriáss József és Garai József.” Az egri színház műsortervéről szólva elmondotta, hogy a tavalyi sikeres évad után ebben az évben is szélesíteni akarják műsor­tervüket. Szophoklész Aiasa, Schiller Stuart Má­riája mellett két, mai tárgyú magyar dráma be­mutatását is tervezik. Az évadnyitó előadás szeptember 8-án, valóban óriási siker volt; Baróti—Dékány—Vaszy: Dankó Pista c. dalműve. Az évad többi sikerét még egy-két darab fém­jelzi. Jókai—Földes: A kőszívű ember fiai és — amely mikor ne lett volna siker — Kálmán: Csár­dáskirálynő c. nagyoperettje. Utolsóként bemutatott darab itt a Csárdáskirály­nő volt, 1964. június 21-én. Lendvay Ferenc igazgató, s a színház vezetősé­gi úgy határozott, ’ hogy az új évadot nem kezdik már meg a „Rossztemplom”-ban, mert akkor ta­lán még most is odajárna a színházszerető egri közönség. 49

Next

/
Thumbnails
Contents