Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - MÚLTUNK - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra vidékén II.
tanács támogatásával. A végrehajtó bizottság vezetése azonban még továbbra is bizonytalan maradt, mert a vb régi elnöke nem tért vissza, és így az elnöki és titkári teendőket továbbra is megbízás alapján látták el. A munkástanács által megválasztott elnök csak 1957. február havában távozott lemondás útján a tanácstól. A végrehajtó bizottság vezetése csak ezután szilárdult meg. Ettől kezdve maradéktalanul teljesítették a Munkás— Paraszt Forradalmi Kormány által kiadott rendeleteket. Nem volt vita többé az államvezetésen belül, hogy az-e a jó hazafi, aki dolgozik, vagy aki „sztrájkol”. ' A végrehajtó bizottság 13 taggal alakult újjá, ebből munkás 3, paraszt 2. 1957 májusában a tanácsnál létrehozott pártszervezetnek már 23 tagja volt. A párttagok közül hatan az ellenforradalom után léptek a párt soraiba. A tanács első ülését az ellenforradalom után, 1957. március 22- én tartotta. Ezen az ellenforradalmi eseményeket és a város egészségügyi helyzetét tárgyalták. Ez időtől kezdve az üléseket kéthavonként rendszeresen tartották. A májusi tanácsülésen a tanácstagok a lerombolt szovjet hősi emlékmű felépítését szorgalmazták és erre 84 ezer forint költséget szavaztak meg azzal, hogy azt a rombolókkal téríttessék meg. A városi tanács vezetői ezt a határozatot nem tudták teljesíteni, mert a rombolásban részt vevő személyek azonosságát nem állapították meg. 1957 márciusában Gyöngyös város munkássága, az MSZMP helyi szerveinek kezdeményezésére, létrehozta a Gyöngyös városi Munkásőrség egységeit. A Munkásőrség tagjai az üzemi párttagok legjobbjaiból, a pártbizottság jóváhagyásával szerveződtek. Soraikban ott voltak azok a fegyveres szolgálatot teljesítő „karhatalmista” elvtársak, akik 1956 novembere és decembere folyamán fogtak fegyvert a munkás—paraszt hatalom biztonsága érdekében. Ez a fegyveres testület és a már korábban megalakult karhatalmi egységek, együtt biztos támaszt jelentettek proletárdiktatúránk fegyveres védelmére. A Munkásőrség egységei a nyár folyamán az Eger melletti síkfőkúti táborban gyakorlatokon vettek részt. Az 1957. évi VII. törvény létrehozta a Népi Ellenőrző Bizottságot, amely Gyöngyösön 1958. április 1-én, a járásban pedig májusban kezdte meg munkáját. A városi—járási Népi Ellenőrző Bizottság taglétszáma 1960-ban 93 fő volt, ebből munkás 24, paraszt 2, műszaki 21, pénzügyi 13, kereskedelmi 18, egyéb értelmiségi 14 és alkalmazott 1 fő. 50 párttag, 43 pártonkívüli, 90 férfi és 3 nő alkotta a tagságot. A NEB munkája széles körű. 1958. április és 1960. február közötti munkája a következőképpen alakult: országos vizsgálathoz kapcsolódott 11 alkalommal, s ekkor megvizsgált 79 egységet. Munkaterv szerinti vizsgálata 17 esetben történt 21 egységben, munkaterven felül 4 alkalommal vizsgált, 4 egységet. Közérdekű bejelentés alapján 6 alkalommal, 6 helyen tartott vizsgálatot. A NEB tekintélyt szerzett munkájának. Csaknem teljes mértékben társadalmi munkában végzi fáradságos és felelősségteljes kötelességét. A szocialista jogbiztonság, törvényesség és tulajdonvédelem új, helyes népi társadalmi szerve, amelyhez bárki bizalommal fordulhat. A fenti időszakban 29 közérdekű bejelentést és 24 magánpanaszt vizsgált. Ez mutatja széles hatáskörét. Az ellenforradalom egyik legnagyobb és leghatásosabbnak szánt agitációs területe a munkaverseny ellen folyt Gyöngyösön is. A munkásosztály már 1957-ben városunk üzemeiben is szocialista munkaversenyt szervezett. Minden ellenforradalmi propaganda ellenére, munkásosztályunk a szocialista formájú munkavégzés mellett foglalt állást. Az ellenforradalom sztrájkra buzdított, s a munkásosztály a következő években többek között feltételül szabta azt, hogy nem lesz igazolatlan mulasztás, a munkaidő előtt tíz perccel a gépnél lesznek. Szerszámtörés nélküli termelést tervezett a Váltógyár és ezt 200 órás, üzemzavarmentes termeléssel teljesítette. Ezek csak kiragadott példák, amelyek jellemzik azt a pezsgést, melyet az ellenforradalom után a munkáshatalom igazolására munkásosztályunk a városban véghez vitt. A párt mellett jelentős szerepet töltött be az 1957. március 21-én megalakult Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az egységes ifjúsági szervezet létrehozására feltétlen szükség volt, hiszen a rétegszervezetek szétforgácsolták az erőket. Az ifjúsági szövetség szerveinek márciusi megalakulása már a kezdeményezés betetőzése volt. Az üzemekben, mint már erről szó volt, az ellenforradalom utáni hetekben már létrejöttek kommunista ifjúsági csoportok a párthoz közel álló fiatal munkásokból. A város nagy középiskolájában, a Vak- Bottyán Gimnáziumban is voltak úgynevezett „ifjúkommunisták”. A KISZ-tagság 1957 júniusában 42
