Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - MÚLTUNK - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra vidékén II.
foglalás a tsz-mozgalom mellett. A cikkíró a tagok kilépési lehetőségét a termelőszövetkezeti alapszabályok értelmében magyarázta, de hangsúlyozta: „A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány programja a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésének anyagi támogatásán túl, a begyűjtési rendszer és a gazdálkodást gátló bürokratikus tervezési rendszer megszüntetése, a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszervezése, a tagság belső ügye”. Erre a közleményre nagy szükség volt, hiszen az ellenforradalom kártétele óriási mérvű volt. Hű képet festett erről a járási tanács részéről a községi tanácsok vb-elnökei számára szervezett, 1957. január 3-i tájékozódó értekezlet. E szerint Adócsőn, Gyöngyöspatán, Atkáron, Viszneken és Gyöngyöshalászon felbomlottak a termelőszövetkezetek. Gyöngyöspatán háromszor is felgyújtották a tsz közös gazdaságát. Több községből a párttitkárral együtt az agronómus és tsz-elnök is elmenekült, s így szakember nélkül voltak a bomladozó közös gazdaságok. Egyedül a vámosgyörkl vb-elnök jelentette: úgy, ahogy, a községben szilárd a termelőszövetkezet. Az üzemi munkástanácsok még mindig, változatlanul sztrájkra buzdítottak. Sőt a megyei munkástanács december 2-án, még a következő szövegű közleményt tette közzé: „A munka felvétele feltételes. — A munkával kapcsolatos összes intézkedéseket az Országos Központi Munkástanács döntésétől teszi függővé”. A munkástanácsok üzemi szervezeteit a tárgyalások eredményeiről tájékoztatni fogja. Az ellenforradalmi Gyöngyösi Hírlap, mint az ellenforradalom legális bázisát bástyázgatta körül az üzemi munkástanácsokat. November 24-i számában részletesen ismertette a kicsikart törvényerejű rendeletet. Aláhúzta, hogy a munkástanács tagjait az üzemből nem lehet elbocsátani. Az igazgató személyéről a munkástanács dönt. Ülésein az igazgató, a főkönyvelő és a főmérnök meghívottként, szavazati jog nélkül vehet részt. A cél világos volt. Ide húzódtak az ellen- forradalom aktív elemei. Biztonságukat legális formulákkal kívánták körülbástyázni. A Gyöngyösi Hírlap 1956. december 2-i számának szelleme magában hordozta azokat a kudarcokat, amelyeket az ellenforradalom november folyamán sorozatosan és fokozatosan elszenvedett. „Nyugodt ésszel!” című cikkében ez olvasható: „Szeretnének bízni az emberek abban, hogy a jövőben a legmagasabb pozíciókban levőktől a legkisebb irányítóig, mentesek lesznek a rossz emlékű módszerektől, amely annyi szomorúságot, gondot okozott”. Ez már a visszavonulás volt, azonban a vereség elismerése még nem következett be, holott az már a következőkből is kitűnt: „A főváros munkástanácsa 1956. november 15-én beadott követeléseit most is fenntartja és azokat a kormánnyal szemben megvalósítani óhajtja olyanformán, hogy addig a munkát felveszi és ez alatt folytatja a tárgyalásokat”. Közben már a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány arra törekedett, hogy ideiglenesen elfogadott munkástanácsokból egy véglegesítő és törvényesítő választás útján az ellenforradalmi elemeket a munkásosztály becsületes többségének és a forradalmi erőknek segítségül hívásával kizárja, ezzel a munkástanácsokat megtisztítsa és kiragadja 40
