Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - JELENÜNK - Dr. Ludányi István: A népesedéspolitika eredményei, tapasztalatai Heves megyében
hogy az 1955—58-ig terjedő időszakot kivéve megyénk adatai napjainkban is alatta vannak az átlagnak. A természetes szaporodás tekintetében a mélypont 1,4 ezrelék 1965-ben, az országos 1962- ben 2,1 ezrelék volt. Népesedési helyzetünk arányainak kialakulásában a nagymértékű iparosítás, a lakosság átcsoportosulása, a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése, az urbanizáció, a nők munkába állásának fokozódása játszott szerepet. Megállapítható, hogy megyénk lakossága tovább csökken, ugyanis a bővített reprodukcióhoz képest a 18—19 ezrelékes születési arány lenne az ideális. A lakosság elöregedése az országosnál nagyobb arányú. Népességi piramisunk az idős korosztály (nyugdíjasok) grafikonrészében kiszélesedést mutat. Heves megye lakossága 346 811 (1978), ebből 71 900, a lakosság 20,7 százaléka nyugdíjas, szemben az országos 18,4 százalékkal. Nagyarányú volt megyénkből az elvándorlás is. Lényeges, hogy a művi vetélések száma megyénkben is kiugró, 1965 óta lényegesen magasabb volt az élveszületések számánál. A korlátozás nélküli művi abortusz és az országos átlagot meghaladó koraszülések számaránya lényeges szerepet játszhatott demográfiai helyzetünk kialakításában. Eredményeink alapján megállapítható, hogy Heves megyében a népesedéspolitikai határozatok bevezetése kapcsán növekedett az élveszületések aránya, csökkent a művi vetélések száma, javult a koraszülések aránya, lényegesen kedvezően változott a csecsemőhalandóság, de a lakosság számbeli növekedését biztosító arányt csak 1975-ben tudtuk teljesíteni. Népmozgalmi mutatóink azonban változatlanul a kedvezőtlen országos adatok alatt vannak. Az anyagi-szociális feltételek A három városi tanács mellett nagyközségek, községek tanácsai külön napirendi pontként foglalkoztak a népesedést elősegítő határozat végrehajtásával. Szép eredmények születtek gyermek- intézmények férőhelyeinek bővítése, felszerelésük javítása, nők helyzetét könnyítő szolgáltatások, nagycsaládosok támogatása stb. A társadalombiztosítási kiadások évről évre emelkednek, a megyei növekedés aránya és üteme magasabb az országosénál. A családi pótlékban részesült családok számának 29 százalékos emelkedése, ugyanakkor az egy családra jutó gyermekszám csökkenése kedvezőtlen jelenség. Az 1978-as kismértékű csökkenést (egy családra jutó összeg) magyarázhatjuk az egy gyermek utáni családi pótlékra jogosultak számának emelkedésével, de főleg a 2 vagy 3 gyermekes családok számának csökkenésével. A három- és több gyermekes családok kiemelt állami lakásellátottságára lakáselosztási terv készült. Az 1973. év végéig benyújtott összes (214) lakásigényt 1976. január 1-ig kielégítették Egerben. A nagycsaládosok lakáshelyzete minden társadalmi rétegen belül a legkedvezőtlenebb. A négyvagy több gyermekes családok 10, a háromgyermekes családok 23 százaléka él komfortos lakásban, szemben a gyermek nélküliek 34 százalékával. A laksűrűség egészségtelenül magas a nagy- családosoknál. Ezen adatok ismerete birtokában megállapítható, hogy az újonnan épült lakások között csekély azoknak a száma, amelyek alkalmasak nagyságuk vagy komfortfokozatuk alapján a nagycsaládok szükségleteinek, igényeinek kielégítésére. Komoly gond a lakás a fiatal házasoknál is. A házasság előtti tanácsadáson történt felmérés alapján a fiatalok 65 százaléka családtagként, 15 százaléka albérlőként fog lakni (20 százalék önálló lakással rendelkezik). A népesedéspolitikai feladatokat az aktívan dolgozó nőknek kell teljesíteni, hiszen a munkavállalási korban levő nők 70 százaléka dolgozik. A dolgozó anya munkáját zavartalanul csak akkor végezheti, ha gyermekeinek korszerű elhelyezése, ellátása biztosított. Kiemelkedő jelentősége van tehát a bölcsődei hálózatnak. Az V. ötéves terv folyamán 585 férőhelyfejlesztés történt; 1977. december 31-ig a megyében 180, majd Egerben 60, Párádon 20 férőhelyet biztosítottak rekonstrukció kapcsán. 1980 végére tervezett férőhely-biztosítással 10,6 százalékos ellátottság biztosítható az országos 13 százalékkal szemben. 1980. december 31-re 1500 férőhely valósult meg. Száz bölcsődés korú gyermekből 1975-ben 14, 1980-ban 25 elhelyezhető. A fejlesztések ellenére bölcsődéink zsúfoltsága 1978-ban tovább fokozódott. Súlyos a helyzet Eger31
