Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Heves megye és Eger a 67-es kiegyezés ellen
ban többen, sebesülten fogságba esve életükkel fizettek. A hadbíróság ítélete: az altisztek részére halál, huszárok számára megtizedelés. A szabadságharc leverése után az ellenállók, az emigrációban élők, merész terveik megvalósításához még az 1860-as években is számítottak ennek az ezrednek legénységére. Desewffy főhadnagy terve például az volt, hogy hazatér Magyarországra. A volt nádor huszárok közül száz főnyi csapatot toboroz, amely egy éjszaka megrohamozza és elfoglalja majd a Citadellát, s több helyen fel is robbantja. Arra a háromszáz huszárra számított, akikkel 1848-ban, a szabadságharc kitörésének hírére Sréter kapitány vezetésével megszökött csehországi állomáshelyéről és állandó üldöztetés közepette nyolc nap alatt sikeresen magyar földre érkezett. A merész álmok nem váltak valóra. Valóság volt viszont, hogy 1859-ben az észak-olaszországi hadjáratban vett részt az ezred. Ennek során teljes felszereléssel őrjáratok szöktek át a kétfejű sasos zászló alól, az osztrák szolgálatból. Zömében közhuszárok, de akadtak tisztek is. A rivoltai ütközetben elesett, egri származású Szakáts Antal szakaszvezetőnek 1867 márciusában állítottak emlékművet Egerben, a „plébániatéren, a tisztilak (magisztrátus) előtt; az emlékmű ... vörösmárvány, talapzata fehér márvány, tetején egy gyászoló oroszlán nyugszik. A kő közepén karddal és babérkoszorúval díszített..Felirata: „Vitéz Szakáts Antal szakaszvezetőnek, a cs. kir. gróf Haller 12-ik sz. huszár ezredből, ki 1859 nyárhó 4-én Rivoltánál császárja s’ honáért áldozá hősileg életét, — példás vitézi tette elismerése s’ maradandó emlékéül ezrede tulajdonosa s a tiszti kar által emeltetve.” Ez az emlékmű azonban az 1950-es évek során elkerült helyéről. 1975-ben látták utoljára az egri Kőfaragó Vállalat Vöröstüzér utcai telepén. 1850—1875 között az ezred Csehország, Galícia és Olaszország területén volt található. Majd a Nádor huszárok, most már 12-es huszárok néven visz- szatérnek Gyöngyösre. 1875 és 1896 között az ezred Gyöngyösön — egy osztálya Miskolcon — állomásozik. 1896-ban vonulnak el Lembergbe; Magyarországra, Gyöngyösre nem térnek vissza már soha. Pozder Miklós Heves megye és Eger a 67-es kiegyezés ellen Tizennyolc év telt el a szabadságharc leverése után, amikor létrejött az egyezség Magyarország és I. Ferenc József között. Hogyan jutott el idáig az egyezség két tényezője? A háborút vesztett ország végigszenvedte az osztrák elnyomás minden változatát a vérengzéstől, börtönöktől a politikai, igazgatási és gazdasági kizsákmányolásig. A koronázatlan király kénytelen volt belátni, hogy nemzetközi tekintélye megingott. A kis olasz hercegségekből megalakult az egységes Olaszország, az osztrák terjeszkedésnek ki kellett onnan vonulnia. (Solferinöi vereség, 1859.). A porosz—osztrák háborúban Ausztria súlyos vereséget szenvedett Königgrátznél, 1866-ban. Figyeljük meg az időpontot. Egy évvel a kiegyezés előtt. Őfelsége nem széles jókedvében ölelte magához „hűséges magyar népét.” Száztizennégy év múlva felcsillan egy gondolat: ha most tört volna ki a magyar szabadságharc, minden lelkesedésével és katonai erejével! Ez persze csak fölösleges játék egy gondolattal. Ehelyett megtörtént a kiegyezés, amely azért ítélhető végzetesnek, mert végül is ez a kötés sodort bele, érdektelenül, az első világháborúba, majd az ország szétdarabolásába. Az meg egyenesen nevetséges, hogy a szétdarabolás alkalmával Ausztria is részesült a magyar területből. A király a szó szoros értelmében „magán kívül”, mintha nem is ő lett volna önmaga, egyre-másra tetézte a kedvezéseket. A hatvanhetes év tele volt ilyen eseményekkel. Először az amnesztia, a közkegyelem. Mindjárt az év elején királyi engedélylyel hazatér bújdosásából Horváth Mihály történetíró. A király, még a szabadságharc előtt Csanádi püspökké nevezte ki s ő egész tevékenységével a szabadságharc mellé állt. Ezért halálra ítélték s menekülnie kellett. A királyi kegyelem után forgalomba kerülhettek betiltott történelmi munkái, sőt a király a trónörökös mellé nevezte ki — történelemtanárnak. Februárban felolvassák az országgyűlés két háza előtte az alkotmány visszaállításáról intézkedő királyi kéziratot, a király kinevezi a magyar kormányt, március 12-én Pestre érkezik, a miniszterek leteszik kezébe a hivatali esküt, az ezt követő ünnepség szónoka Bartakovics Béla egri érsek. Eger városa hálairatot szerkeszt a királyhoz, az aláírók: Török Sándor polgármester és Dusárdy József első aljegyző. A koronázást június 8-ra tűzték ki és a napi sajtó újabb és újabb készületekről adott hírt. A magyar pénzügyminiszter előterjesztette, hogy a koronajavak után az úrbériség megváltása, dézs- maváltság és egyéb értékesítések fejében „neve- zetesb összegek” folytak be, ezeket ingatlanban kell biztosítani, épp ezért javasolta a gödöllői uradalom megvételét s ez meg is történt. A koronázási ajándékul szánt mintegy hat mázsa aranyat két ezüstszekrényben fogják átadni. A koronázás napján nagy népünnepély lesz országos költségen, a tábormezőn, ahol négyszáz akó bort ütnek csapra és több ökröt sütnek nyárson a nép számára. 39
