Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Dr. Czenkár Béla: A sebészet múltja és jelene Egerben
litem, hogy a falujárók a lakosság ügyes-bajos dolgainak elintézésére panasznapokat szerveztek. Ezek jelentősen hozzájárultak a párt népszerűségének fokozásához. A falujárók nemcsak fizikai, politikai, hanem figyelemre méltó kulturális munkát is végeztek. A csoportok kultúrgárdát is szerveztek, amelyek gyakran jártak a falvakban, s műsoraikkal (színdarabok, jelenetek, villámtréfák, ének- és zeneszámok) rendszerint nagy tetszést arattak. A kultúrgárdák a legtöbb esetben népgyűléseken, pártnapokon léptek fel. Ez a módszer jelentősen hozzájárult a látogatottság növeléséhez, a jó hangulathoz. Sikeres szerepléseikkel különösen kivívták a falvak dolgozóinak elismerését a csepeliek kultúr- csoportjai. A falujáró felelős jelentéseiből idézünk most néhány elismerést tükröző mondatot. Gyöngy ösorosziban „A főjegyzőnek és a község lakosságának az a kívánsága, hogy a községbe vigyünk kultúrgárdát”. Pétervásárán 1948 februárjában „A szereplők nagyot játszottak, a közönség óriási tapsorkánnal fogadta játékukat”. Vécsen az említett év január végén „Azok, akik nem fértek be, az udvaron az ajtók és ablakok előtt szorongtak. Az eső esett, de még se mentek haza, annyira szomjas a falu népe a kultúrára”. A csepeliek kultúrgárdáikba bevonták az iskolák úttörőit is, akiket szintén magukkal vittek a falvakba. Fellépéseik különösen nagy tetszést arattak. Kisnánán „A kis úttörőket oly nagy szeretettel vették körül, hogy az előadás után az öltözőben a község asszonyai a kis szereplőket kaláccsal, almával és mandulával ajándékozták meg”. Nagyrédén az 1947 december közepén tartott műsor után „Az úttörő gyermekek elhelyezésekor volt olyan lakos, aki négy gyermeket is vitt magával. Szinte versengtek azon, hogy ki, hány gyereket visz.” A pestszentlőrinci falujárók Adácson, Atkáron és Karácsondon a gyermekek részére mesedélutánokat is szerveztek. Ugyanők több helyen az asszonyok részére nagy érdeklődéssel kísért szabás-varrás tanfolyamot indítottak. Az MKP 1946-ban a falusi lakosság felvilágosítása, a haladó szellemű kultúra és tudomány megismertetése céljából kezdeményezte Szabad Föld Téli Esték indítását. A párt az esték megszervezését az alapszervezetekben dolgozó és pártonkívüli haladó értelmiségiekre bízta. A szervezőmunkát több helyen például Adácson és Kisnánán hathatósan segítették a falujárók is. Gondoskodtak a falusi fiatalok sporttevékenységének fellendítéséről. A pestszentlőrinciek Atkárra levittek egy rexasztalt, amely nagy örömére szolgált a helybeli fiataloknak. Szűcsiben 1947 júniusában a budapesti posztógyári futballcsapat a helybeli MADISZ-csapattal mérkőzött meg. A falujárók munkájának bemutatása kapcsán végül az egészségügyi és szociálpolitikai munkájukról emlékezek meg. Figyelmük kiterjedt a lakosság egészségvédelmére is. Több esetben orvost hívtak magukkal falura. A pestszentlőrinciek orvosa Karácsondon végzett ingyenes kezelést. A gyöngyösi falujáró csoporttal szinte rendszeresen ment egykét orvos. 1946 december elején például Kisnánán az orvosok 42 beteget, 1947. július végén Vécsen 20 beteget, augusztusban Viszneken 35 beteget, decemberben Raj kialván (Tenk) 16 beteget vizsgáltak meg. A pestszentlőrinciek Hevesugrán 6 nagy család között textilanyagot osztottak ki, Szűcsiből pedig sokgyermekes családok leánygyermekeit 1947-ben Csepelre vitték nyaralni. 1947 karácsonyán a csepeli falujárók Kisnánán, Szűcsiben és Vécsen a legszegényebb családok gyermekei között ruhaneműket, szaloncukrot osztottak ki, emlékezetessé téve ezáltal számukra az ünnepet. A falujárókat megyénk falvaiban szinte mindenhol nagy szeretettel és barátsággal fogadták, s elvégzett munkájukért még jobban megkedvelték őket. Ezt jól szemléltetik a falujáró felelősök jelentésedben olvasható tényék és megállapítások is. Miután 1947 májusában a csepeli falujárók újjáépítették a hevesi tüdőkórházat, a község vezetői nagy ünnepséget szerveztek. Ezen „A járási főjegyző, aki kisgazdapárti, a legnagyobb elismeréssel volt a csepeliek kiváló munkája iránt ___ A r ossz idő elenére is 1500—2000 ember vett részt az átadáson”. Gyöngyöshalászon nagyon lelkesen fogadták a pestszentlőrincieket „ ... megtisztelve érezték magukat a meglátogatottak, hogy a pestiek fölkeresik és törődnek bajaikkal”. Gyöngyöshalma- jon a Shell-gyár kultúrgárdájának „... minden egyes tagját a község, a maga község tanácstermében díszebéden látta vendégül”. A falujárók munkája az 1946—49 közötti években megyénkben is rendkívül hasznos volt anyagi, politikai és kulturális szempontból egyaránt. Hozzájárult ahhoz, hogy a városi, illetve az üzemi munkásság, értelmiség megismerje a falut, segítse problémái megoldását. Egymás jobb megismerése mindkét fél részéről hasznos volt, elősegítette a munkás—paraszt szövetség erősödését. Szecskó Károly A sebészet múltja és jelene Egerben Napjainkban, midőn 120 sebészeti, 68 baleseti, 40 ortopédiai, 12 szájsebészeti, 40 für-orr-gégészeti, 30 szemészeti, 146 szülészet-nőgyógyászati, 60 urológiai, összesen 516 ágy szolgálja a sebészeti jellegű (manuális) betegek gyógyulását, nem érdektelen, ha rövid, kb két és fél évszázadra visszatekintő ismertetést adunk a sebészeti betegellátás, ill. a sebészeti osztály fejlődéséről. Kórházunk kialakulását és fejlődését, az 1960- ban kiadott „Emlékkönyv”-ben dr. Ringelhann 35
