Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Németi Zsuzsa: Dargay kinetikája
hozzájárulva így a környezet esztétikusabbá tételéhez. De a társadalmi életben mindennaposán élő tömegkulturális eseményekben való részvételre is csak ilyen pozíciókban tud esztétikai hatásokat elérni. A kinetikus művészet így megteremtett egy olyan új visszacsatolási szisztémát, amelynek az volt a célja, hogy a nem érzékelhető tartományokat tegyék érzékelhető jelenséggé a kinetikus esztétikai esemény alkalmával. Ezt még pontosabban úgy tudnám kifejezni; hogy a kinetikus mű produkciós ideje alatt nem történik más, mint az, hogy az esztétikai esemény kifejezheti és érzékeltetheti az emberrel az időnek és a térnek -*■ az emberi térben megvalósuló együttes vagy esetenként egymást nélkülöző pontmozgásait, változásait. Idő történet ■*- tér. Ezek a kinetikus művészet immanens tulajdonság jelzői és egyben a transz- formatív megjelenítés primér elemei. Idő — történet — tér. Egysége szétválaszthatat- lan, mivel integrációjuk hozta létre a kinetikus esztétikai eseményt. A „tér” és az „idő” filozófiai kategóriák, logikai absztrakciók. Az emberi tér — az átélt idő, már ezeknek a filozófiai absztrakcióknak szenzibilis tartományai. Ha az idő előzetese a tér, akor a tér természetére az időből visszakövetkeztetve sejtünk rá annak alapján, hogy az idő a térben szerveződik azáltal, hogy a tér folytonosságát a felosztással megtörjük. Mindez valamilyen eseménnyel, mozgással jár, amely az ember számára megteremtette az átélhető idő kategóriáját. Ezeket az immanenciákat a kinetikus mű jó hatásfokkal tudja tükröztetni azoknak a megjelenítő eszközöknek a segítségével, amit technikailag fejlett korunk biztosít számára az eszköztárából. Eszköz o tartalom párhuzamosítással szinte le*- írható a kinetikus jelenség minden emberre érvényes sokvázlatú érzelmi reflexiója. A kinetikus mű egyik alapjelensége a színesfény- folyam. Ez a színesfénytörténet a természettel kapcsolatiba lépő emberben olyan pszichikai dinamizmust indít be, amely feltétlenül több- és sokDargay kinetikája Dargay Lajos szobrászművész kiállításáról írván —, melyet júniusban láthatott az egri Gárdonyi Géza Színházban a közönség, — lehetetlen nem visszapillantani az alkotó életpályájának legfonto*- sabb, közismert állomásaira. E tárlat ugyanis a maga összefogottságával, kiérlelt egységével, harmóniájával mintegy összefoglalása az eddig megtett útnak. Nagyjából tizenöt esztendeje annak, hogy az egri tanárképző főiskola rajztanszékén végzett Dargay Lajos —, érdeklődése, s még néhány egrié a mobil, a kinetikus szobrászat felé fordult. Bár csoporttá szerveződtek az ország más vidékein hasonló elképzelésekkel dolgozó művészekkel, jelentkezéseik, rétűbb érzelmi és gondolati nyomokat hagy az emberben, mint a hagyományos értelemben vett képek, festmények. Nevezhetjük ezeket programtörténeteknek is. A programtörténetek átélhetővé tevését a többcsatornás automaták biztosítják. Az automaták kivitelezhetnek olyan auditív — szelekciós programot, amelynek a lényege az, hogy a különféle hangzásokat (zenemű), de bármilyen hallható jelenségeket a neki megfelelő színesfényjátékká alakítják át, (hangszín, ritmus stb. jellemzőkkel). De lehet a programot közvetlen kibernetikával is irányítani (Nicolas Schöffer). Mint látható az automaták segítségével ezek a színesfény- történetek a természeti jelenségek mintájára, sokrétű — játékos és nyitott esztétikai jelenségeket produkálnak. A térben mozgó jel- és térformák (elektronikus mozgatás), valamint az idő folytonosságát felbontó fénytörténetek együttesen teremtik meg, a világban és a társadalomban is jelenlévő sok történet-változatoknak egymásmellettiségét és egyidejűségi állapotát tükröző érzésállapotokat. Végül is a kinetikus művészetről megállapíthatjuk, hogy a mozgásformák (térben-időben) közvetlen megjelenítésével az a szándéka, hogy a változások láttán megállapíthatott; azt, hogy a váltó- ember ősi tapasztalatához. Ahhoz a tapasztalathoz, amit már az eszmélő ember is érezhetett önmagában, amidőn az őt körül ölelő világban zajló vál- , tozások láttán megállapíthatott; azt, hogy a váltom zásokhoz való sikeres alkalmazkodása egy olyan erő birtokosává teszi, amely a titkok feltárásának boldog megvalósítójává avatja őt. Mint azt mondandóm elején is jeleztem; nagyon nehéz a vizuálisan érzékelt eseményeket „a kinetikus produkcióban jelenlévő, jelentésbeni mobilitásokat verbális eszközökkel éreztetni. Legalább ennyire alkalmatlanok az álló, fázisfotók a mozgásformák és folyamatok érzékeltetésére. — De a célom végül is az volt, hogy a kinetikus művészet képéről és természetéről közöljek néhány alapvető információt, gondolatot. Balogh László egy-egy bemutatójuk nem vált különösebben hatásossá. Legalábbis nem ahhoz képest, amilyen sikere volt ennek az irányzatnak ugyanez időben külföldön. A műhelymunkát, kísérletezést azonban nem hagyták abba. Dargay több ízben járt franciaországi tanulmányúton, legtöbbet nyervén Nicolas Schöffer irányításából. Eredményei: 1973—74-ben szerepelnek munkái a modern művészetek múzeumában, Milánóban. 1975-ben kiállít Debrecenben, 1978-ban az UNESCO-palotában, s ugyanez évben készül el szobra, jószerivel Magyarországon az első, s talán azóta is egyetlen kinetikus köztéri alkotás. 7
