Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Emlékek és képek Kodály Zoltánról
tett formáját olvashatjuk a Helyes kiejtés, szép magyar beszéd címmel megjelent kiadványban. Hozzászólásainak levonatát még maga javította, de a kiadvány megjelenését már nem érhette meg. Az előadások szüneteiben is véleményét nyilvánította az elhangzottakkal kapcsolatban. Elmondta pl., hogy érdemes lenne az ilyen jellegű megbeszéléseken ezekkel a témákkal is foglalkozni: A nyelv is énekel, a zene pedig beszél, a hallás nevelésének ügye mai köz- és iskolai nevelésünkben, derű és jókedv az anyanyelvi órákon, a helyes, a szép és kifejező beszéd formái, követelményei stb. Az egri konferencia jó „közérzete” és „hangulata” is hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatóság két napon át együtt maradt. Bérezi Géza a tanácskozás elnöke is annak a véleményének adott hangot, hogy „a konferencia bőségesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és szinte várakozáson felül eredményes volt”. Az elnöki zárszóban is megfogalmazott értékelés visszhangzik azokban az őszinte sorokban, amelyeket B. G. emlékkönyvébe jegyzett Bérezi Géza és Péchy Blanka: „A végtelenül kedves, harmonikus és hasznos »Egri Napok« felejthetetlen emlékére, Bárczi Géza” — „A nagy fontosságú egri konferencia emlékére szeretettel, Péchy Blanka.” Hogy az egri kiejtési konferencia a magyar beszédművelés történetében valóban mérföldkő volt, az több tényezőnek is köszönhető. Az elnökségben ülő és értékes megjegyzéseivel szinte minden előadáshoz, hozzászóláshoz megjegyzéseket fűző Kodály jelenléte is meghatározó jelentőségű. Hangot adott ennek a magyar sajtó is. A helyes magyar kiejtés első szakszerű megvitatását célul tűző ülésszakon elhangzott előadások valóban egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltették fel. A konferencia résztvevőinek száma is ezt tanúsította. A Heves megyei Népújság több cikkében tudósított a tanácskozásról. A megbeszélést köszöntő közleményben arról olvashattunk, hogy Eger városa „egyre nagyobb rangot kap a tudományos élet területén is”, s e szaktanácskozásban „azt a megbecsülést is látnunk kell, amely Egernek, a nyelvtudomány egri művelőinek és munkásságuknak szól” (1965. okt. 22.). Az október 23-án megjelent Népújság hasábjain képes beszámoló olvasható a konferenciáról, az elnökségben részt vevő Kodály Zoltánról. Külön kiemeli a cikk azt, hogy eljöttek erre a megbeszélésre a legjobb magyar szakemberek (Bárczi Géza, Molnár Imre, Derne László, Lőrincze Lajos, Péchy Blanka stb.) mellett a külföldi tudósok is, köztük pl. Paavo Siro, a tamperei egyetem professzora, Yasumoto Tokunaga, a tokiói állami egyetem tanára stb. A lap dkt. 26-i számában Arcok, pillanatok a nyelvészeti konferenciáról címmel Péchy Blankával, s a tévébemondó Varga Józseffel folytatott beszélgetésről olvashatunk érdekes közleményt. 5. A lap hírt ad arról, hogy Kodály Zoltán két egri iskolát is meglátogatott. Orosz Nóra tollából cikk jelent meg Kodály Zoltán egri gyermekek között címmel (Népújság, 1965. okt. 25. sz.). Valóban Kodály az egri konferencia alkalmával időt szakított arra, hogy látogatást tegyen az I. és II. sz. általános iskolában. Az ezzel kapcsolatos Ko- dály-emlékek és képek túlmutatha'k a helyi jellegű eseménysorozaton. A gyermekeket igen szerető Kodályt ismerhettük meg Egerben is. Nagyon igaz ez a két vallomás is: „Sok ezernyi gyermekből áll nagy családom” (Éneklő Ifjúság, 1943. 6. sz. 72.) — „A hangzó, éneklő Magyarország mindenese voltam” (Eth- nográfia, 1953. 394.). Éppen ebben a „minőségben” látogatta sorra az Éneklő Ifjúság hangversenyeit, így jutott el Egerbe is már 1940-ben. A május 25-i hangversenyen való részvétele nagy megtiszteltetés volt az egri zenepedagógusok és az ifjúság számára. Az egri középiskolák értesítőiben is erről olvashatunk: „1940. május 25-én az Egri Nevelők Körének középiskolai hangversenyén az összes egri középfokú iskolák egyesített énekkara szerepelt. A magyar dal ünnepét országos jelentőségűvé tette Kodály Zoltán világhírű magyar zeneszerző megjelenése, aki a közönséghez is intézett pár szót... A magyar népi zene egyik nagy kincsásójának, úttörőjének megjelenése és egri beszéde felejthetetlen élményt nyújtott az egri közönségnek, elsősorban az ifjúságnak” (A Ciszt. rend Egri Gimn. Évkönyve, 1938—40 és az Angolkisasszonyok Le- ánygimn. Értesítője, 1939—40.). Kodály egri beszédének lényege is tükröződik ebben a megfogalmazásban: „Az iskola vállalja azt a feladatot, hogy énekórái frissítő zenei élményt nyújtsanak, ne unalmas okoskodást... Az iskolán át magyar zenei köztudatot kell teremteni a néphagyomány vagyis a zenei magyar nyelv közkinccsé tételével.” 58
