Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Az Egerben maradt törökök igaz históriája
doskodni. Abban állapodtak meg, hogy a gimnáziumi tanulók beíratási díjának egyharmadát a felszerelések karbantartására, felújítására és a test- gyakorlást vezető fizetésére fordítják. A körülmények alakulása JUHÁSZ igazgató elképzeléseit valósította meg. Egy olyan testgyakorló intézet beindítását tette lehetővé, amely később a gimnázium tulajdona lett, és a saját tanulóinak foglalkoztatása az iskolai élet szerves részévé vált. Juhász a gimnázium szomszédságában levő Rózsa utcán egy leégett ház telkét rendeztette be testgyakorlásra 1856-ban. Az intézet hat esztendőn át negyven forint évi bért fizetett. A bérlet 1861 végéig szólt. Űj „gymnasztika” berendezése nagy költséggel járt volna. Alkalmasabb helyet nem lehetett találni, ezért az igazgató ,,700 forinton — 705 m2-ért akkor, azon a helyen szokatlan nagy áron — megvette a telket, mint testgyakorló intézeti helyiséget” a gimnázium területéhez csa- toltatta. A gyakorlóhelyet 1856 júniusában kezdték berendezni a legszükségesebb felszerelésekkel. Foglalkozás a gimnasztikaórán 1856 májusában elkezdődött a rendszeres testgyakorlati oktatás „Buraky Ferenc, a gymnasztika melléktanára” vezetésével. Már „hetven” alsóbb és felsőbb osztályos tanuló jelent meg az órán. Júliusban minden várakozást felülmúló eredmények születtek. Művészies ugrás; az állványos szerkezetre felfüggesztett köteleken, rúdon és kötéllétrán mászást, függeszkedést, hintázást; a lengőgerendán egyensúlyozást, a lovon voltigírozást gyakoroltatták a tanulókkal. A XIX. század derekán hazánkban működő testgyakorlati oktatók kellő tapasztalatok hiányában a legközelebb fekvő Németország testnevelési gyakorlatát követték. Tanítási módjuk, a használt tornaszerek, a tantervek által meghatározott oktatás anyaga Jahn által kifejlesztett tornára jellemző. A német tomarendszer szellemében végezték feladatukat az egri főgimnáziumban tevékenykedő testnevelők is. Buraky a tanulók foglalkoztatása közben egyedül képtelen volt az egyszerre több szeren gyakorlatozó'kra felügyelni. A kisebbek segítését az ügyesebb és arra alkalmas, felsőbb osztályos növendékekre bízta. Azok egymással versengve szorgoskodtak, hogy a mester „segédoktatói” lehessenek. Az iskolai tanítás fegyelmezett légköréből kiszabadult, eleven, mozgékony gyerekek féken tartása és a balesetek elkerülése miatt, szükséges volt a tanítási és nevelési módszerekben járatlan testgyakorlati oktató támogatása. Juhász igazgató felkérte az osztályok vezetőit, hogy egymást váltva, vegyenek részt a gyakorláson. Kezdettől fogva minden órán jelen volt valamelyik tanár. Felügyeltek a rendre, amíg a nagy létszámú csoport oktatása lekötötte a mestert. Ez addig maradt szokásban, amíg tantestületen kívüli személy tanította a testnevelést. Szükségét indokolta az is, hogy mindig akadt néhány fegyelmezetlen, a rendszeres foglalkozásból kimaradást kísérlő tanuló. A német tomafoglalkozás hagyományait követve, a tanítás befejezésekor tomavizsgát rendeztek a gimnázium tanulói. 1856. július 28-án, ün- nenélyes külsőségek között mutatták be a tanítási évben tanultakat. Az első vizsgán a megyei főispán és a városi előkelőségek is megjelentek. Az ugrás, mászás, egyensúlyozás, voltigírozás bemutatása nagy sikert aratott. Arról győződhetünk meg, hogy az egri gimnázium gondoskodott a tanulók harmonikus neveléséről. Egyaránt biztosította a szellemi és testi képzést. A testnevelési órákat nem külön, sájátos céllal iktatták az iskola órarendjébe. „Mint összeható részek működnek abban a nagy nevelői egységben, amelyet az egész iskolai tanterv szolgál.” Az új tantárgy tanítása már egy évtizedes, sok sikerben bővelkedő múltra tekinthetett vissza, amikor Eötvös József kultuszminiszter 1868-ban kiadott, XXXVIII. te. rendeletével más iskolák részére is kötelezővé teszi bevezetését. Szabó Béla Az Egerben maradt törökök igaz históriája Eger történetének kétségtelenül egyik legérdekesebb, bízvást mondhatjuk, egyik legizgalmasabb kérdése a 91 esztendős török uralom után a városban maradt, majd pedig az ország különböző részeiből idejött korábbi török alattvalóknak a mohamedán hitről, az iszlámról a katolikus vallásra való térése, s beolvadása az akkori rendkívül heterogén etnikai összetételű keresztény egri társadalomba. Hogy megérthessük azt a rendkívül szerteágazó és bonyolult kérdést, röviden meg kel ismerkednünk az egri vár 1687. évi felszabadításának lényegi kérdéseivel. A Bécset ostrom alá vett török blokád sikeres széttörése, az oszmán hadak megfutamítása, a török hódoltság felszámolásának Európa-szerte lelkesedésteli lendületet adott. Miután 1687. szeptember 2-án, Budán leáldozott a törökök 150 éves uralma, az osztrák hadvezetőség a hadjárat további folytatása kapcsán Eger harc nélküli, elszigetelés árán való megszerzése mellett döntött. Ennek a bölcs katonai állásfoglalásnak abban rejlett a logikus magyarázata, hogy Eger nem esett a dél felé sikeresen előretörő seregek hadműveleti irányába. 1687 júliusában 10 ezer főnyi, vegyes nemzeti39
