Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Szabó Béla: 125 éves a testneveléstanítás Egerben
századbeli neves történésze olvasta fel előadását a Bene-várról. A felolvasás anyagát az osztály később könyv alakban ki is adta. Az osztály már megalakulásakor elhatározta egy Mátra vidéki múzeum, a MÁTRA MÜZEUM létesítését. A gyűjtőmunka megindult Wissinger Károly múzeumőr vezetésével. A MÁTRA első száma beszámol arról, hogy a múzeum egy kitűnő állapotban levő, ritka szép ősiramszarvas-koponyá- val gazdagodott — a Tiszából halászták ki 1887- ben, a Kőtelek melletti, ún. örvénynél. — „A múzeum különben már helyiséggel is bír, a Takarék- pénztár házában földszint, jóformán szívességből, azonban még a (sajnos) kevés tárgy nincs rendezve. önmagát és a vidéket becsüli meg és emeli fel, ki a most már rendszeres kezelés alá kerülő múzeumot bármily csekély tárggyal vagy pénzbeli segedelemmel gazdagítandja. Bizalommal fordulunk ez iránt nem csak az Osztály tagjaihoz, de megyénk m. t. közönségéhez is.” Sók kudarc, sikertelenség, újra- és újraindítás után azonban, csak mintegy 70 évvel később lett a szándékból valóság: 1951-ben alakult meg Gyöngyösön a MÁTRA MŰZEUM, amelynek feladata változatlanul a Mátra hegységre vonatkozó természettudományi kutatás és ez irányú ismeret- terjesztés. Az első esztendők történetét még kiegészíthetjük azzal, hogy 1891-ben megalakult a Magyar Turista Egyesület és az osztály ennek keretében folytatta tovább munkáját, most már Mátra Egylet néven. 1892-ben nyílt meg az egylet uszodája Mátra- füreden, mely ekkor kezd üdülőteleppé fejlődni. 1894-ben felépül a Galyatetőn a menedékház. 1896-ban a Kékestetőn létesül egy esővédő faházikó. 1898-ban kapja meg az egylet a mátraházi útkaparóházat turistaszállásnak. 1900-ban épül a Kozmári-kilátó Mátrafüreden, megörökítve Kozmán János gyöngyösi kereskedő nevét, aki Be- nének üdülőteleppé, Mátrafüreddé fejlesztésének volt szorgalmazója. (Bene-puszta 1893-ban lett hivatalosan Mátrafüred.) 1902-ben létesül a muzsla- tetői kilátó. Mindezek után, 1903. június 21-én, a Magyar Turista Egyesület Mátrafüreden tartja közgyűlését, ezzel is elismerve a gyöngyösi, mátrai természetjárók addigi munkáját, sikereit, a mozgalom életképességét. És lehetne még tovább sorolni... Emlékezzünk meg hát első tavaszi, mátrai kirándulásunkon majd a régiekről, akik több mint kilencven éve kezdték meg kitaposni azokat az ösvényeket, turistautakat, melyekhez nekünk, a ma élőknek is annyi szép és kedves kirándulásunk emléke fűződik. Pozder Miklós 125 éves a testneveléstanítás Egerben Magyarországon a rendszeres, az iskolai oktatás rendjébe illeszkedő testgyakorlati oktatás a XIX. század második felében állandósul. Kialakulására jelentős hatást gyakoroltak az Európában már korábban létrejött nevelési és testgyakorlási irányzatok. Fontosságának megítélésében nem egyértelmű az iskolák állásfoglalása. A testnevelés bevezetésével próbálkozó hazai iskolák közül az egri gimnázium a megvalósítással büszkélkedhetett. „Akkor is nyújtott már növendékeinek alkalmat a tor- názásra, mikor a hazai középiskolák legtöbbje csak nevéről ismerte azt.” A humán műveltséget nyújtó gimnázium 1856- ban a testnevelést is bekapcsolja a tantárgyak sorába. Napjainkban — amikor társadalmunk megkülönböztetett figyelemmel támogatja az iskolai testnevelés ügyét — 125 év múltával, szeretném felidézni azok tevékenységét, akik felismerve a test- gyakorlásnak a nevelésben és a képzésben betöltött szerepét, az új tantárgy bevezetésében jeleskedtek. Testneveléstanítás az egri gimnáziumban Az egri gimnázium tanári kara a rájuk bízott tanulók zavartalan tanítása, nevelése érdekében, mindig hűen követte és betartotta az érvényben levő tanulmányi rendeleteket és szabályzatokat. A tantestület tagjai minden alkalmat és lehetőséget felhasználtak arra, hogy tanítványaikat hasznosabb ismeretekhez juttassák és modem képzésben részesítsék. Hazánk első tanügyi kódexe, az 1777. évi Ratio Educationis — az 1806-os módosításokkal — 1849- ig maradt érvényben. Az 1840-es években készült iskolatervék és az oktatási törvénytervezet egy jobb, korszerűbb tanítás lehetőségét tárja fel az iskolák előtt. A megvalósítás biztosítását hazánk függetlenségében látják az egri gimnázium tanárai. 1849-ben örömmel fogadják Buda visszafoglalásának hírét. Elérkezettnek látják az időt, „hogy a volt lélekölő iskolai rendszer nyűgét valahára lezárandván, oly szellemben vezethessük a hon leendő támaszait, amint az virulásnak indult nemzetiségünk igényei a mi keblünk sugalmai kívánják” — írja Szvorényi József igazgató. ősszel már a bécsi közoktatásügyi minisztériumból kapják az utasítást. 1850. október 20-án, a ránk kényszerített Entwurf rendelkezése ügyében kiküldött „Miniszter Biztos” Szvorényira bízza „az egri 6 osztályú Gimnasium 4 osztályú Kisgimnasi37
