Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - JELENÜNK - Kovács Sándor: A termelőerők Heves megyei fejlesztése II. rész
lentős területeket vontak be a talajjavításba (me- szezés), erdősítésbe is. A Tisza II. Vízlépcső és tározó kialakításával párhuzamosan nem történt meg a belvízelvezető csatornarendszerek kiépítése, így gyakori a tómenti területek elvizesedése a talajvíz szintjének emelkedése következtében. A mezőgazdasági üzemek földterülete növekedett a termelőszövetkezetek egyesülése következtében. Az első lépcsőben az egy községben, illetve városban működő üzemek egyesültek, a következő hullámban több községre kiterjedő volt az egyesülés. Ezáltal ésszerűbbé vált a földek táblásítása, a vetésszerkezet egyszerűsödött, a nagygépek kihasználtsága javult. 1975-re 54-re csökkent a termelő- szövetkezetek száma, ezek közül 17 kedvezőtlen adottságú termőhelyen található (a megye északi részén). A föld hasznosítását, a növénytermelés szerkezetét 1975-re vonatkozóan az 5. számú melléklet tartalmazza. d. A mezőgazdaság technikai fejlesztése a szocialista nagyüzemek létrejöttével kezdett fejlődni. 1960-tól 1975-ig jelentős változáson ment keresztül a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, olyan új eljárásokat tudtunk a gépekkel meghonosítani, a kemizálással bevezetni, amelyek a magyar mezőgazdaságban korábban ismeretlenek voltak. Miközben a legnehezebb munkák gépesítése megtörtént, a növény és állattenyésztésben megérlelődtek az iparszerű termelés feltételei, olyan komplex gépeket, géprendszereket kapott a mezőgazdaság, amely jelentősen növelte a hatékonyságot, pótolta az egyre fogyó munkaerőt. A gépek vásárlását termelőszövetkezeteink csak az 1956-os ellenforradalom után kezdik meg és az új agrárpolitika bevezetésével a tendencia erősen növekvővé vált. Amíg a megye mezőgazdaságában 1935-ben 276 db traktor volt, addig 1953-ban 526, 1958-ban 920, 1965-re meghaladta a kétezret. A szocialista szektorban a cséplőgépet felváltotta az arató-cséplőgép, vagy az egyszerűbb kévekötő aratógép. A gépállomások teljesítményét 51%-ban a termelőszövetkezetekben végezték, de jelentős segítséget nyújtottak az egyéni közép- és kisparaszt- ságnak is. 1958-ig a beruházások 20—25%-át kapta a mezőgazdaság megyénkben, s 1958-ra több gépállomás, tanyaközpont, szőlőfeldolgozó létesült. A mezőgazdasági termelés fejlesztése ezen eredmények ellenére is alacsony színvonalú volt és a nem ipari körzetekből jelentős elvándorlást regisztrálhatunk a szocialista nagyüzemek megerősödéséig. A mezőgazdasági gépállomány alakulása Traktor Kombájn Tehergépkocsi összes Tsz összes Tsz összes Tsz 1960 1 631 184 157 101 36 1965 2 400 1 776 285 — 272 163 1970 2 632 2 238 450 402 736 582 1975 2 240 1 891 537 495 844 760 A korszerű gépállomány kialakítása megyénkben is a 60-as évek közepétől történt, amikortól megjelentek az univerzális erőgépek, a többhasznú kombájnok és tehergépjárművek. A nagy teljesítményű traktorok, a korszerű munkagépek megjelenésével csökkent az erőgépek száma, ennek ellenére' biztonságosabbá váltak a növénytermesztés munkái. Fokozta a szőlőtermesztés biztonságát a légi növényvédelem bevezetése is, amellyel a legFotó: Perl Márton 28
