Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - JELENÜNK - Suha Andor: Hatszor egyről
nivalók, a deklamálóbb szituációteremtő és ironikus-szatirikus dalokban a hang széttöredezik, mélységben tónusát is veszti. De még úgy is, hogy a tempót néha épp csak győzi. Póka Eszter ösztönösen közel jut a karakterhez. Igazán szép élményt persze bús-lelkes románcszerű, s a lírai életképhangulatú dalokban kapunk tőle. Olyanokban, mint a Jeromuska bölcsődala.” A művésznő lakása hatalmas, rendetlen. Takarítónője nincs, maga takarít. Közben frizuráját rendezgeti, de a házi pongyoláját magán hagyja. Telefon cseng, majd fia érkezik, utcai szerelésben, fociból. Három leánya — a tizenöt éves ikrek és a tizennégy éves — még nem jött haza. Valószínű dr. Póka László nagyapáéknál tanulnak. Eszter elvált, a négy kamasz nevelésében a nagyszülők segítenek. A művésznő így, ezzel a háttérrel is szép, kedves. Műszempillája — a felvételhez kell — lent van a földszinten, az élettársánál. Ö a harmadikon lakik. Lift nincs, lerohan. Napjában többször is le, fel. Áldozat a szerelemért. (Egyébként a szintek embertelenül sok lépcsőből emelkednek az ég felé.) Szóval a művésznő szép, kedves és szertelen. Sőt: természetes és kitárulkozó. És szegény. Gazdag-szegény. 1978-ban meglehetősen göröngyös kitérő után tért vissza az Operába. Édesapja, dr. Póka László sebész volt Egerben, később Pécsett az egyetemen tanított. Két bátyja is orvos, László Özdon él, Balázs nem praktizál, szintén énekes az Operában. Honnét, kitől a hang, kérdem. Póka Riza ősnagynéni volt énekes, Dessauban, az operában. De férjhez ment egy grófhoz, hallom a merengő választ. Eszter Egerben kezdte a muzsikát, otthon, magántanár segítségével zongorázott, énekelt. Tizenhét évesen Pestre jött, s beiratkozott a Képző- és Ipar- művészeti Gimnáziumba. Tehetséges volt, de nem a múzeumokba, hanem a koncertekre járt. Liszt és Bartók lett nagy szerelme. Ez az én világom! Nem vagyok, nem leszek festő. Esküszöm, hogy énekes leszek. Már az is vagyok. A Zeneművészeti Főiskola ének tanszékén boldog volt és — jöttek a gyerekek. Egymás után négy. Minisztériumi kü- löndíjat kapott a rádió dalversenyén. Az Operába került és ott énekelt. Egy rosszul osztott szerep áldozata lett. Ezután takarítónő a SZOT-üdülőben. Elvált. Összetört, négy gyermeke és a saját életét tákolgatta, egyengette. Nappal takarított, este a Rádióban és a koncerteken énekelt. Tehetség, akarat, művészi alázat, visszatért az Operába. Magyar Hírlap, 1979 november: „A szereplők közül toronymagasságban emelkedik ki Melis György . . . Póka Eszter alakítása viszont kiugrásszámba megy, igen szép, nemes hanganyaga révén éppúgy, mint nagyszerű és teljesen átélt, sokszínűségben fogant játéka folytán” (Ti.: Háry János, Kodály daljátékának felújítása az Erkel Színházban.) Aida, Hoffmann meséi, Varázsfuvola, Parasztbecsület és ennél is gazdagabb repertoár. Póka Eszter felépült, visszanyerte önbecsülését és ezáltal mások becsülését. Egész nap feszültségben ég. A török nem bírja a sok gyakorlást, de a művész átéli, érzi, gondolatban végigjátssza szerepét százszor, ezerszer. Próba délelőtt, délután, premier előtt, éjjel-nappal a színpadon vannak. A művésznő jólelkű, romantikus. Eger? Álmaim városa. Gondtalan, tündéri gyermekkorom volt. Kertes villa, szép lakás, igényes értelmiségi család élete, s benne mi, gyerekek, a szülők szeme fénye. Jó szívvel, meghatódva járok haza. Utoljára nem is oly rég a székesegyházban énekeltem. Nyáron ismét megyek, repülök a gyerekeimmel. Iszlai Zoltán Hát akkor kezdd el, Zoli... „(Forradalmi hónapban), november hetedikén születtem, 1933-ban. Születésem helye: Szeged; eredetem azonban Erdély, ahonnét apám, és a Felvidék, ahonnét anyám származott át Magyarországra. Ma mindketten nyugdíjasok. Apám a bérelt hegyi szőlőskertjét míveli hetvenkilencedik évében sem szűnő szorgalommal és egészségben. Anyám a család unokáinak engedékeny nevelője és „bűneik” folyamatos megbocsátója. Ügy tetszik: neki hivatása volt a gyógypedagógusság, amíg apám életében — aki jogász és közgazdász doktorátust tett — inkább csak átmenet maradt a negyvenéves, társadalombiztosítási — iköznyelven: OTI-s, illetve SZTK-s — szolgálat. Kívülem három gyerekük van; kettő húgom. Egyikük özvegy Várnai Zoltánná higiénikus lett a budai járásban. Másikuk 20
