Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Iszlai Zoltán: A boldogság szkafandere
zárt, nyitott, több soros polccal vagy csak egykét polccal, gazdagon faragva festés nélkül, vagy csak egyszerűen faragással, de dús virágozással egyaránt előfordul. A téka átmenetnek tekinthető az egyszerű polc (mely lehet falba süllyesztve vagy falra akasztva) és a bonyolult megoldású konyhai tálaló-tároló szekrények között. A téka helye a szobában általában az asztal közelében volt, de kerülhetett a sarokba is. Jeles alkalmak emlékbokrétáival házioltáraalk, „Mária- háznak” képezték ki, szobrocskákkal, kegytárgyakkal díszítették. Református községekben szokásban volt a „könyves téka” polcain tartani a bibliát, a zsoltáros- és imádságoskönyveket, mellettük szorítva helyet a vásáron vett kalendáriumnak, okulásul megőrzött iskoláskönyveknek. Többnyire itt tárolták a gyógyfüveket, patikaszereket, a páHnkásbutéliát és a férfiak gyerekkéztől féltett apróságait. A tulipán az egyik leggyakrabban használt virágdísz a magyar díszítőművészetben, a használati és dísztárgyakon csák a rózsa előzi meg. A reformkornak a népélet felé forduló hazafias lelkesedésében vált híressé a „tulipántos láda” kifejezés is. Ez az elnevezés a Dunántúlon születhetett meg, ott, ahol a „tulipántos” jelző minden bútorfélét megillethetett, melyet tulipánszerű virágok ékesítették. A tulipán motívum használatával kapcsolatban kétféle nézet terjedt el. Az egyik szerint a tulipán elterjedése a paraszti díszítőművészetben a török hódoltság hatására, a XVI—XVII. sz.-ban történt. A másik hipotézis szerint a tulipán ősi virágunk, melyet a magyarság honfoglalás előtti vándorlásai korából hozott magával Kisázsiából. Ezen feltevés mellett több érv szól: — A legelterjedtebb fajtának, az általunk jól ismert kerti tulipánnak őshazája Elő-Ázsia. Ez a fajta Európába a XVI. sz.-ban, Ferdinánd király törökországi követe révén került, amikor ajándékba egy csomaggal küldött németalföldi rokonainak. Busbeq Ghishain ezzel megalapozta a ma már világhírűvé vált holland tulipánkertészetet. A tulipánnak Európában is mintegy 50 vad faja él, hazánkban 4 vad faj található. — Ha török hatásnak tulajdonítjuk a tulipán motívumának elterjedését, akkor felmerül a kérdés, hogy miért éppen hazánkban vált ilyen kedvelt díszítőelemmé, míg a Balkán országaiban — ahol jóval tovább tartott és hatásában is erősebb volt a török befolyás — elvétve találkozunk tulipánnal, vagy hozzá hasonló ornamentikával. Érdekes módon a holland népművészetben sem terjedt el ez a jellegzetes virág. Gyakorisága változatos ábrázolásában rejlik. Csak a vargyasi bútorfestők több mint tízféleképpen festették. A bútorfestőket nem érdekelte a tulipán származása, egyszerűen mint dekorációs elemet tekintették. Az „igazi” tulipánhoz hasonlítás csupán a múlt század vége óta lett cél (német hatás). Hogy egyes virágminták helyi elnevezése mennyire utólagos, az is bizonyítja, hogy a XVI. sz. óta Erdély-szerte annyira elterjedt egyik tulipánfélénket itt — a magvas kender virágjával való hasonlóság alapján — „hán- dur”-nak nevezik. A kalotaszegi varrottasdk gazdag motívumai között szintén gyakori a tulipán, legalábbis a hozzá hasonló omamens. Valfcay Erzsébet véleménye erről a következő: „ ... A magyar népművészet tulipánja kultikus szarv-párból növényesedett el, — a kalotaszegi varrottasokéra úgy is mondhatnám, hogy „megtollasodott”. „ ... A szarv-motívum fontos sajátossága, hogy többértelmű: idézi a kígyópárt, a nyitott számypárt, a könyörgő feltartott karját, holdszarvat, szablyát, stb.... és az érdeklődőket hívők és tagadók táborára osztó tulipánt. A holland közvetítéssel Európában elterjedt kerti tulipánhoz tehát semmi köze.” Gelsey Sándor A boldogság szkafandere Amikor Paszíkó megkapta régi szerelmének, Ágotának levelét és lánykori naplóját, engedélyt szerzett Rentnertől, a sokat fejlődött, gyógyvizű fürdő- kombinát igazgatójától, hogy — tekintve huszon- valahány éves barátságukat — három hétig naponta négy-négy órában elláthassa annak a bizonyos régi kabinsomak a felügyeletét. Ügy érezte: ezek után minden rendben lesz; tervei szárba szökkennek. A kiöregedett vízipólós Rentnerrel, a fürdőváros mostani úszópotentátjával együtt, (ki két és félszeres A-, valamint isten tudja hányszoros B-vá- logatott volt) annak idején, tizenhét, illetve tizennyolc éves korukban együtt teljesítettek — nem éppen izgalommentes — szolgálatot az akkor még változatlanul monarchikus megjelenésű, fenyőpallós fürdőházzal merengő gyógystrandon. A már az idő tájt is halálflegma Rentner a második héten lustán engedett az akkori fürdőigazgató, a keserű Holéci nem túlzottan öregecske felesége csábításának. Paszkó pedig, mint mázlista haszonélvező, egymás után két — víz- és deszka- szagú, tangó meg szamba ritmusú — nyáron (a gondnok konokul nyúzta a spanyol és dél-amerikai tánclemezeket) átélte a szép hajú Ágotával a lehető legtitkosabb (bár a sakgimnáziumos-műemlé- kes fürdőhelyen gyakorlatilag nyilvános) első szerelmét, annak hagyományos rendje és módja szerint, a leglehetetlenebb testtájakon véraláfutásokat okozó kabinokban. 8
