Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 1. szám - JELENÜNK - Dráviczki Imre - Tajti István: Ingázó munkások Heves megyében
tel, a megszokás erejéig. De ezen túlmenve mivel indokolják a munkavállalásnak ezt a formáját, milyen gondjaik, problémáik vannak, mik a vágyaik és céljaik? Tulajdonképpen ezekről kérdeztük meg őket azzal a céllal, hogy véleményüket megismerve az egyéni véleményekből kiszűrjük azt, ami közös, vagy ami többségi véleménynek mondható. Szándékában áll-e az elkövetkezendő 5 évben munkahelyet változtatni? Mi köti jelenlegi munkahelyéhez? Milyenek a kereseti viszonyok a munkahelyén? Elégedett-e a munkahelyi légkörrel, az üzemi demokráciával? Szándékában áll-e a következő 5 évben lakóhelyet változtatni? — kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk. Szándékában áll-e munkahelyet változtatni? 30 év alatti 30 év feletti Válasz nő % férfi % nő % férfi % igen 13 11,5 31 12,9 ii 6,2 14 3,4 nem 100 88,5 209 87,1 169 93,8 398 96,6 összes 113 100,0 240 100,0 180 100,0 412 100,0 A megkérdezettek 90,8%-a nemmel válaszolt, tehát 5 éven belül nem tervezi munkahelyének megváltoztatását. A 30 éven aluliak 87,5%-a, a 30 éven felüliek 95,8%-a válaszolt nemmel, ami nem tekinthető lényeges különbségnek. Valószínűnek tartjuk, hogy a valóságban a vélemény- és érdek- különbség ennél nagyobb, de az a kérdőív alapján nem derült ki. A viszonylag csekély véleményeltérésre bizonyos magyarázatot találunk a lakóhelyváltoztatási szándék megismerésénél. A 30 éven aluliak valamivel nagyobb mértékben tervezik lakóhelyük megváltoztatását, mint a 30 éven felüliek, ami nyilván azzal magyarázható, hogy bennük erőteljesebb az a törekvés, hogy városban, ipari központban, a munkahely közelében telepedjenek le. A válaszok egészében azt mutatják, hogy az ingázó munkások túlnyomó többsége tartós állapotnak tekinti a naponkénti bejárást. Meglepőnek találtuk a válaszokat arra a kérdésre, hogy mi köti elsősorban munkahelyéhez az ingázó munkásokat? Azt vártuk, hogy a kereseti lehetőség kapja a legtöbb szavazatot. Várakozásunkkal ellentétben a következő eredményt kaptuk: a kérdőívek 19%-án a szakmaszeretet állt az első helyen, 17%-án a megszokás, 16% a munkahelyi légkör és sorrendben csak a negyedik a kereseti lehetőség, 15%-kal. Tudott dolog, hogy a munkahelyhez kötődésnél több motívum együttes hatása érvényesül, amelynek objektív rangsorolása rendkívül viszonylagos. Mi csak egyet, a legfontosabbat kértük megnevezni, s így alakult ki a fenti eredmény. A kérdőívek tanúsága szerint minden ötödik ingázó munkás a szakmai szeretetet jelölte meg első helyen. Ez nyilván összefügg az ingázó munkások viszonylag magas képzettségi fokával. 91%-uk rendelkezik 8 általánossal, vagy azt meghaladó iskolai végzettséggel. 45,5%-uk szakmunkás, 24,6%- uk betanított múnkás. A szakmunkások és betanított munkások viszonylag magas aránya azzal függ össze, hogy a megye ipari vállalatai — a Gagarin Villamoserőmű, a Thorez Bányaüzem, a Mátrai Fémművek, a Gyöngyösoroszi Ércbánya — nagy számban igényelnek képzett munkásokat. Ebben az esetben nem mondható, hogy az ingázás a munkaerő képzetlenségével függne össze, ellenkezőleg, éppen a képzett munkaerő és a képzett munkaerőt igénylő munkahely egymásratalálásáról van szó. Ennek a szakmai összetételnek a pozitív hatása fejeződik ki abban, hogy a szakmaszeretet vezeti a rangsort. Az ingázó munkások szakmai összetételével, a 30—50 év közöttiek magasnak mondható arányával, nem utolsó sorban az említett vállalatok gazdasági erejével függ össze, hogy az egy főre jutó havi átlagkereset 3724,— Ft (1979), amely jóval meghaladja az országos átlagot. A rangsorban a „kereseti lehetőség” mégis csak a negyedik helyre került. Ez természetesen azzal is összefügg, amit kettősjövedelemnek, vegyes családnak, vagy hagyományosan kétlakiságnak nevezünk. A megkérdezettek valamennyien folytatnak kisegítő gazdálkodást, kertészkedést, állattartást. 46,4%-uk rendelkezik kerttel, telekkel, víkendházzal. Ettől lényegesen nagyobb arányban van a család, vagy szülők birtokán kisgazdaság, amelyben besegítő családként dolgoznak. Mindez jelentős mértékű kiegészítő jövedelemhez juttatja háztartásukat. A havi munkabér és a keresettel összefüggő jövedelem szerepe nem kizárólagos a család megélhetésében, s ez is magyarázza azt, hogy nem a keresetet rangsorolták az első helyre. Az ingázó munkások túlnyomó többsége jól érzi magát munkahelyén. A jó munkahelyi légkör láthatóan jelentős tényező, hiszen a megkérdezettek szavazatai alapján az előkelő harmadik helyre került a rangsorolásban. A közvetlen munkahelyi demokráciát 36% jónak, 50% megfelelőnek minősítette, 14% fejezte ki nemtetszését, amely demokratikus fórumaink mai fejlettségi szintjén nem tekinthető rossz eredménynek. E fórumok továbbfejlesztésének elvei, működtetésük tartalmi feladatai ismeretesek. A naponkénti utazás korlátozza a munkahelyen eltölthető időt és az ottani lehetőségek kihasználását. A szocialista brigádmozgalom az egyetlen forma, amelyben az ingázó munkások elfogadható mértékben vesznek részt. Ez kitűnik a következő statisztikából. Tagja-e szocialista brigádnak? 30 év alatt 30 év fölött Válasz nő % férfi % nő % férfi % igen 68 60 175 73 114 63 322 78 nem 45 40 65 27 66 37 90 22 összes 113 100 240 100 180 100 412 100 A szocialista brigádmozgalom közvetlenül ösz- szefügg a termelőmunkával, s a benne való részvétel a legfontosabb. A férfiak 73—78%-ban, a 44
