Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 1. szám - JELENÜNK - Kovács Sándor: A termelőerők Heves megyei fejlesztése
kalmas kétúszós, majd később kifejlesztett egy- úszós olaj szabályzó készülékek gyártását. A budapesti gyáregység megszűnése és termékeinek Egerbe történő telepítése után az olajszabályozó-készítést bízták a hevesiekre. E berendezésekből eddig hatmillió darab készült el. Szinte a gyártás megindulásával egyidőben kezdődött e termék szocialista és tőkés területre való értékesítése is. A jelenlegi mennyiség 70 százaléka kerül exportra. Alapvető változást hozott a Berva életében az 1967-es év, amikoris tőkés kooperációs kapcsolatot létesített a svéd Mecman céggel az ipar számos területén alkalmazott pneumatikaelemek gyártására és közös forgalmazására. Ezt az együttműködést a nyugatnémet Leibfried céggel 1973-ban megkötött újabb kooperációs megállapodás egészítette ki. Licencvásárlásai révén a vállalat egy minden piacon eredményesen értékesíthető világszínvonalon álló termék birtokába jutott. A tartós verseny- képességet a svéd céggel együtt végzett folyamatos fejlesztési munka is biztosítja. Az újfajta tevékenység új módszereket igényel. Korszerűsíteni kellett a műszaki fejlesztést, gyártásszervezést, a piackutatást. Ezek a változások folyamatosan teremtődtek meg, a gyártás felfutásával együtt. Budapesten egy önálló bemutatóterem, oktatóközpont, műszaki kereskedelmi iroda létesült a termékek széles körű megismertetésére a piaci igények felkeltésére. A megnövekedett exportfeladatok eredményes ellátására a vállalat önálló export-import jogot kapott. A fejlesztési munkák meggyorsítására a verseny- képesség biztosítása céljából önálló műszaki fejlesztési részleg alakult külön kivitelező lehetőségekkel. Az egyre növekvő igények kielégítése végett e termék gyártása nagy ütemben bővült évről évre. A licenc alapján történt termékbevezetésen túl jelentős saját fejlesztések is gazdagították e termékcsalád tagjait. Így különböző pótlólagos automatizálási eszközöket hoztak létre. E termékelemek felhasználásával fejlesztette ki a gyár az autóbuszok ajtónyitó berendezéseit. Ezekkel szerelik fel már több év óta a Magyarországon készülő valamennyi Ikarus-autóbuszt. E termék új korszerű változata került a moszkvai olimpia helyszínén üzemelő autóbuszokra. A pneumatikus automatika elemek segítségével alakította ki a gyár fejlesztő részlege az ipari manipulátort is, amelynek egyik változatát nagy sorozatban gyártja az Egyesült Izzó gyöngyösi részlege. E termékekből eddig 4 milliárd forint értékű áru került előállításra és ebből több mint 1,5 milliárd forint exportra. A három alapvető termék meghonosodása gyors, dinamikus termelésnövekedést eredményezett. Míg 1958-ban a vállalat termelési értéke 123 millió forint volt, addig ez a szám már 1977-ben meghaladta az egymilliárd forintot. Ezzel együtt nőtt az exporttevékenység is. A jelenleg gyártott termékek közel 40 százaléka kerül export piacokon értékesítésre. Az 1981-es terveiben a vállalat 8 millió dollár és 6 millió rubel bevétellel számol. Széles nemzetközi tevékenység bontakozott ki, hét szocialista és 15 tőkés országban vannak a vállalatnak üzleti kapcsolatai. A gyár dolgozóinak helyzete is sokat javult ebben az időszakban. A munkahelyek és szociális létesítmények korszerűsödésén túl új lakások, óvodák, bölcsődék, balatoni üdülő-, sportlétesítmények, korszerűsödő és bővülő szolgáltatások segítik a munkásokat. A körülmények sűrű változása ellenére a Berva kollektívája eredményesen dolgozott a 30 év alatt. Nem könnyű feladatait úgy oldotta meg, hogy közben négyszer volt az egység kiváló vállalat és kilenc alkalommal kapott miniszteri elismerő oklevelet. Az átlagosnál dinamikusabb fejlődést terveznek a VI. ötéves terv időszakára is. Az elmúlt 30 év tapasztalatai alátámasztják a célok realitását. Kócza Imre A termelőerők Heves megyei fejlesztése I. A felszabadulás előtt Heves megyében 4600 ipari munkás és bányász dolgozott, területileg aránytalan eloszlásban. A nagyobb üzemek a következők voltak: az egercsehi, a rózsaszentmártoni és a recski bányák, a bélapátfalvi és a selypi cementgyárak, az egri Dohánygyár, a hatvani Cukor- és Konzervgyár, a selypi cukorgyár, az egri Lakatosárugyár, a parádi üveggyár. Két koncentráció alakult tehát ki: egyik Eger térségében, a másik Hatvanban, illetve környékén. 1945 után az újjáépítés volt az első feladat, s csak ezt követően, az ország anyagi lehetőségének függvényében kerülhetett sor új ipari üzemek létesítésére. Mind az első hároméves, mind az első ötéves terv gazdaságpolitikája kedvezően érintette megyénket, hiszen ha nem is kitűnő, de hazai vi34
