Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra-vidéken I.
ellenforradalmi bázissá változtatni. Mindszenty bíboros rádióbeszéde, a budapesti Köztársaság téri és egyéb vérengzések, a tömeghisztéria, a miskolci, a mosonmagyaróvári pogromok és sok más kegyetlenkedések a fehérterror borzalmait idézték fel. Városunkban 1956 novemberének első napjaiban legaktívabban a rossz emlékű helyi jobboldali kisgazdapárt munkálkodott szervezeteinek újjáterem- tésén, megmozdultak azonban a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt erői is, szervezeteik újjáépítésére. Mindegyik párt párthelyiséget, telefont és lapindítási igényt jelentett be. A szervezetek kiépítésére azonban már nem kerülhetett sor. Különösen november első napjaiban kerengtek a városban súlyos és ellenőrizhetetlen rémhírek. Ezeket egyrészt a városon keresztülszáguldó nemzeti zászlós, Budapestre élelmet szállító teherautókat kísérő fegyveresek, másrészt a gyorsan feléledő kalmár-kupec világ képviselői, az üzérkedők terjesztették, mint jól értestültek. Részletes jól é;r- tesültséggel terjesztették a hírt Budapest és más városok romba dőléséről, a Parlament épületének kiégéséről, a borforgalmi vállalatok feloszlatásáról, a termelőszövetkezetek felbomlásáról, a városi vámrendszer visszaállításáról, cigaretták zárolásáról, gyermekeknek oroszok által történt elrablásáról stb. Különös hangsúlyt helyeztek a pénz elértéktelenedéséről keltett rémhírekre, s ezzel nem titkolt céljuk az árak felhajtása volt. Ez a taktika igen súlyos veszélyt jelentett, mert nyomában jelentkezett azonnal a felvásárlási láz. A gazdasági nehézségek előjelzéseképpen, hivatkoztak a termelés szünetelésére, a gyárakban kibontakozó sztrájkokra, a fedezet nélkül kifizetett bérekre. A piacokon hirtelen emelkedtek az árak inflációs hangulat ütötte fel a fejét, kísértett a háború utáni, 1946-os infláció rémképe. A külpolitika alakulása, az izraeli fegyveres akció Egyiptom ellen, a nyugateurópai jobboldali pártok támadása országaik kommunista pártjai ellen és követeléseik, mely szerint kormányaik nyújtsanak segítséget a magyar ellenforradalom megsegítéséhez, a szovjet csapatoknak kivonulása Nagy Imre kérésére Budapestről október 29-én, a szovjet sajtóban megjelent cikk (október 30-án), amelyben a szovjet kommunista párt a XX. kongresszus szellemében a népi demokratikus országokhoz való viszonyát elemezte az ellenforradalmárcik értékelemzésében a győzelmük megcsillanását jelentette, agresszivitásuk mindenütt megsokszorozódott és terrorcselekményekhez, pogromokhoz vezetett. Az ellenforradalmi helyi sajtó is a kommunista mozgalom nemzetközi válságáról közölt híreket november 1-én, kárörvendő gyűlölettel cikkezett a francia kommunista mozgalom válságáról és képtelen összefüggéseket keresett Thorez távozása és a magyar ellenforradalom között. A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány megalakulásának híre és drámai erejű kiáltványa végre utat nyitott a helyzet tisztázásához, a tisztán látáshoz, megkönnyítette a munkáshatalomhoz hű forradalmi erők tájékozódását a mesterségesen összekuszált politikai helyzetben a zavaros eseményekben : „Nemzetünk nehéz napokat él át, veszélyben van a munkások és parasztok hatalma ... az ellenforradalmárok egyre arcátlanabbak, kegyetlenül üldözik a demokrácia híveit, nyilasok és más vadállatok gyilkolják a becsületes hazafiakat, a legjobb elvtársakat... Ütött a cselekvés órája! Megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait.” A forradalmi kormány 15 pontja a népi demokratikus rend védelmét, a szocializmus építésének továbbvitelét, valamint a szovjet hadsereg internacionalista segítségének szükségességét elemezte és indokolta, mint a reakció szétzúzásának és a kibontakozás útjának szükséges eszközeit. Városunk, az országos főútvonal mentén, gyorsan értesülhetett az ellenforradalmi, de a forradalmi erők fellépéséről is. Gyorsan eljutottak hozzánk a Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról a hírek és a röplapok, kiáltványok is. Ezek a röplapok tisztázták a Szovjetunió szerepét, katonai és gyors gazdasági segítségének jelentőségét, felhívták a becsületes párttagokat a párt újjászervezésére, megfogalmazták a kétfrontos harc szükségességét, nyíltan és határozottan elítélték mind a Rákosi—Gerő-klikk káros politikáját, mind egyértelműen megfogalmazták a Nagy Imre—Loson- czi-klikk nemzetárulását. E röplapok és a tisztuló láthatár a régi forradalmi idők romantikáját, legalábbis annak hangulatát is visszahozta. Legjobb elvtársaink kezén kézről kézre jártak a dokumentumszerű nyomtatványok és nagy segítséget nyújtottak a megerősödő kommunista agitációban, felvilágosításban. Napok alatt éledt újjá városunkban is a munkás- mozgalom politikai szervezete, a kommunista párt. Az MSZMP Gyöngyös járási és városi Ideiglenes Szervező Bizottsága közleményben fordult a párttagokhoz a pártszervezetek újjáalakításának kérdésében. Az alábbiakban néhány mondat a közleményből: „A Magyar Szocialista Munkáspárt megszervezésénél támaszkodni kell a munkásokra, parasztokra, a néphez hű értelmiségre. Nagy gondot kell fordítani az illegalitás nehéz éveiben kitartó, a Rákosi—Gerő-klikk által félreállított, 1919-es párttagokra!... Párttagjaink és alapszervezeteink legfontosabb feladata: élenjárni a rend és nyugalom helyreállításában, élenjárni az életadó munka megkezdésében, minden erővel megkezdeni, elősegíteni Budapest és vidéki városaink élelmezését, a fel- vásárlási láz megszüntetését. Határozottan fel kell lépni a Rákosi—Gerő-klikk nemzetgyalázó politikájával szemben, minden olyan rémhírekkel, amely népünk forradalmi vívmányait lekicsinyli, megalázza a prdletárdiktatúrát, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányt.” Elindult hát a kibontakozás, egy nehéz, de eredményeiben tiszteletre méltó, hozzánk vezető, új 25 év. (Az indulás küzdelmeiről a II. részben.) (A dokumentumok a Mátra Múzeum archívumából — Molnár József muzeológus — Adamik Miklós fotós.) Sereg József 50
