Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra-vidéken I.
si Hírlap minderről november 1-én, név szerint is tájékoztatta a lakosságot. A bérek demagóg emelése, a bérkifizetés ellen- jegyzése és egyéb tevékenységük fokozta és példázta a munkástanácsnak ellenforradalmi hatalmi törekvéseit és túlkapásait. A borforgalmi vállalat munkástanácsa intézkedései közt például kiemelten aláhúzta azt a ténykedését, hogy a szüreti munkákra azonnal 15%-os béremelést rendelt el. Az október végi súlyos napok hangulatához hozzá tartozik a következő jelenség is, amelyről szintén a Gyöngyösi Hírlap 1956. november 1-i száma közölt tudósítást. „...Kedden, október 30-án, 14 nemzeti zászlóval fellobogózott tehergépkocsi haladt át Gyöngyösön Budapest felé. Parancsnoka, egy honvéd főhadnagyi ruhába öltözött egyén, közölte, hogy Feldebrőről jönnek, ahol a lakosság megmozdulása folytán 34 mázsa élelmiszer gyűlt össze, s ezt az élelmiszert fegyveres kísérettel Budapestre, a »szabadságharcosok« számára szállítják.” Kedden délután, alkonyattájt jöttek vissza a fővárosból és hordták, hozták a híreket; Budapesten még mindig fegyverek ropognak, géppuskák, sőt ágyúk hangját is hallani. A megerősítetten rémhírek, a továbbadott és megtoldott kósza hírek a parlament, a középületek égéséről, utcai harcokról és egyéb borzalmakról valós és valótlan hírek egyaránt terjedtek, és rettegésben tartották a közvéleményt, illetve bátorították az ellenforradalmi érzelmű hangoskodókat. A város politikai szervei, a pártbizottságok, ezekben a súlyos napokban ténylegesen nem működtek, az MDP szervezetei és szervei fokozatosan felbomlottak, a munkáshatalomhoz hű párttagok visszavonultak, sokuk ellen megfélemlítő propaganda vagy éppen intézkedés előkészítése volt folyamatban, vagy konkrét nevekkel feketelistát állították össze. Közben Miskolcról és Budapestről, Mosonmagyaróvárról és Salgótarjánból hátborzongató pogromókról érkeztek hírek. A rádió egymásnak ellentmondó hírei, a beolvasott nyilatkozatok, a demagóg propaganda, a Szabad Európa Rádió állandó utasításai és a fasiszta terrorakciók hírei egyaránt megdermesztették a munkáshatalom híveit, csak kevesen tudták higgadtsággal ötvözni forradalmi aktivitásukat, s ebben mindenképpen szükség volt a megfelelő tájékozódásra, tájékoztatásra. Az ellenforradalom erői közben a Mátra vidékén is szervezéshez láttak, a Gyöngyös környéki községekben is folyt a harc a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség bázisai, a pártszervezetek, a tanácsok, proletárdiktatúrához hű egyes személyek, de különösen a termelőszövetkezetek ellen. A Mátra Múzeum archívuma őrzi a Gyöngyös járási Tanács V. B. 1957-ben készült összegező jelentését a járás községeiben lezajló ellenforradalmi cselekményekről, ezekből a jellemzőt az alábbiakban. Gyöngyös, mint a Mátra-vidék központja, ez esetben is elöljárt példával a járás falvai előtt. Az ellenforradalmi felerősödési folyamat Gyöngyösről sugárzott ki. A járás községeiben októ- ben 27—28-án alakultak meg a „forradalmi bizottságok” — munkástanácsok. A gyöngyösi 34. AKÖV és a Szerszám és Készülékek Gyára neve mögé bújó ellenforradalmi erők szervezték nagyobbrészt a községek ellenforradalmi lázadásait. Néhány becsületes dolgozó mellett a községekben is megjelentek az újonnan létesült szervezetekben az ellenforradalom erői, volt csendőrök, kulákok, ku- lákrokonok, ismeretlen ellenforradalmár bűnözők (Atkár). Lehetőség szerint mindenütt a volt főjegyzőt akarták a falu élére állítani (Visonta, Aba- sár). A munkástanácsokon belül a csendőrök elsősorban a nemzetőrség megszervezését vállalták (Domoszló, Vámosgyörk, Gyöngyöspata). Üldözték a tanácsi funkcionáriusokat, tsz-elnököket és párttitkárokat, agronómusokat és a párttag termelőszövetkezeti tagokat. Több esetben tettlegességig fajult a merészségük. A munkáshatalom helyi képviselőinek lakásait, házait a falusi nemzetőrségek megfigyelés alatt tartották. Az ellenforradalmi demagógia, agitáció elsősorban a termelőszövetkezetek szétbomlasztására irányult. „Eltöröljük a begyűjtést, visszaadjuk az ősi földet” agitáltak, ígérgettek. Kihasználták a Mát- ra-vidéki falvak lakosságának vallásos érzületét is. Szabad hitoktatást, sőt kötelező hittantanulást, a templomok szabad látogatását kiáltozták, kihasználva az 50-es évek elején elkövetett türelmetlen- ségi torzulásokat. Uszítottak a vörös csillagok ellen, féktelen rágalomhadjáratot zúdítottak a Szovjetunióra, a szovjet hadseregre. Üldözték, nyilvánosan elégették a vörös zászlókat, kivágatták a népköztársasági címereket a nemzeti zászlókból, Domoszlón a községi pártszervezetnek, az amerikai kommunista párt egyik szervezetétől emlékbe kapott zászlaját együtt égették el a párt vörös zászlajával. 48
