Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Válság és megújulás a Mátra-vidéken I.
zeti zászlókból kivágták a népköztársasági címereket, vörös zászlókat égettek. Kisebb-nagyobb felvonulás, tüntetés, nyilvános politikai ellenforradalmi tevékenység ezekben a napokban állandósult és tudatosan szolgálta az ellenforradalom hatalmi restaurációs céljait, amelyek közt kiemelt helyen állott a népköztársasági felségjelvények, címerek leverése, eltávolítására való erőszakos felszólítás, a vörös csillagok elleni akciók, nem egy helyen a jelvények látványos törése-zúzása. Különösen nagy látványosságnak szánták a szovjet hősi emlékmű tankokkal való elhúzatását, ledöntését. Ehhez az ösztönzést a Szabad Európa Rádió adásaiból, a budapesti Sztálin- szobor és emlékművek elleni akciókból és a miskolci körzetből érkező felbátorító hírek, az ottani ellenforradalmárok merészsége adta. Az ellenforradalom a személyzeti osztályok anyagán túl apokaliptikus hajszát indított a könyvek ellen. Gyöngyösön is sorra járták a könyvtárakat és intézményeket, és a marxizmus klasszikusainak művei és más haladó irodalmi, tudományos alkotások fölött fellobbant a máglya. Ez már a fasizmus közvetlen lidérctánca volt. A Gyöngyösi Hírlap november 4-i száma tudósít az egyik Munkás Tanács üléséről. A „Forradalmi Katona Tanács” egyik századosa a honvédségtől bejelentette, hogy egy osztaguk hétfő éjszaka elfoglalta a kékesi rádió zavaró állomását, és a Szabad Európa zavarását azonnal beszüntették. Javaslatok érkeztek hozzá — mondotta — egy Heves megyei rádióállomás megindítására...” „Munkás Tanácsunk most kezd feléledni folytatta. Feladatunk a járás és város területén levő fontos dolgok gyors megszervezése és akkor odajutunk, ahol a borsodiak állnak. Megalakítandó rádióállomásunk nemcsak azt mondaná meg, hogy a megalakítandó új kormányból kit nem kívánunk, hanem javaslatainkat is megtennénk a kormányban általunk kívánt személyek részvételére .. Az ellenforradalmi Munkás Tanács és a köréje csoportosuló kétes elemek csoportja igen fontos feladatnak tartotta az ellenforradalmi folyamat katonai, fegyveres megerősítését. A helyőrségi laktanyában páncélosok támogatását követelték, fegyvereket, lőszert akatrak. Október 30-án létre is jött a laktanyában az úgynevezett „Forradalmi Katona Tanács”, amely mint minden ellenforradalmi szervezet, azonnal pontokba fogalmazta követeléseit és ezen túl segítséget is nyújtott az ellenforradalmároknak a szovjet hősi emlékmű ledöntéséhez. Ellenforradalmi működéséhez bizonyító adatot szolgáltat az egyik katonai vezető fentebb idézett ténykedése a városi Ideiglenes Munkás Tanácsban. A városi rendőrség még az ellenforradalmi lázadás kezdetén az MDP megyei Bizottsága utasítására a helyőrségi laktanyába vonult, hogy a fegyveres erőkkel egyesüljön. A pártbizottságok kezdeményezésére az ellenforradalmi lázadás első napjaiban a munkáshatalomhoz hű, megbízható erőkkel a megerősítés megtörtént. Október 29-én azonban, mire a városban az ellen- forradalmi lázadás nyilvánvalóan teljes mértékben megerősödött, már nem létezett olyan aktív és ütőképes fegyveres erő, amely a munkáshatalom ér; dekeiért harcba szállt volna. így szabadon jöhetett létre 120 taggal, főleg 20 éven aluli fiatalokból, a Nemzetőrségnek nevezett ellenforradalmi karhatalmi alakulat, amely november 11-ig ténylegesen működött, s különösen november első napjaiban sok zaklatást, rémületkeltést okozott. Magánházakba, intézményekbe törhettek be, könyvek, iratok után kutattak, rettegésben tartották a lakosságot. Az ellenforradalmi katonai vereség napjaiban az intézményekre, középületekre fekete zászlót tűzettek, gyászolván a „hős, elesett szabadságharcosokat”. A hivatalok, vállalatok, üzemek és intézmények sorra hozták létre saját belső „forradalmi bizottságaikat” — munkástanácsaikat. A folyamatot meggyorsította a Népújság október 27-i, szombati számában megjelent állás- foglalás, amely tartalmazta a munkástanácsok programját és szervezeti irányelveit. Az MDP megyei bizottsága indította el a szervezést, azonban az ellenforradalom csakhamar a maga fórumává, hatalmi szervezetévé változtatta azt. A tevékenységük ellenforradalmi jellegüket vissza is igazolta, hiszen első és legfontosabb feladatuknak az üzemek és hivatalok vezetésének felülvizsgálatát tartották. Azonnal támadást intéztek a vezetés képviselői, az igazgatók, az elnökök ellen, a párttitkárokat állásukból menesztették, s jó ha az üzemben valahol megtűrték őket. Hasonló hajszát indítottak a személyzeti osztályok vezetői ellen. így történt ez többek között a Szerszám és Készülékek Gyárában, a 34-es AKÖV-ben, a MÁV Kitérőgyárban, a gyöngyösoroszi ércbányánál, a Mátra- vidéki Vendéglátó Vállalatnál, a XII. aknaüzemnél, a Bugát Pál Kórháznál és másutt. A Gyöngyö47
