Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Korompai János: Gárdonyi Géza életének egy éve

levélben korholta Gárdonyit, mert kitette magát ennek a megaláztatásnak. így hangzanak a levél kemény szavai: „Kegyed .. . oda tartotta hátát, hogy végig szánkázzanak rajta ezek a sz.rháziak. S végig is szánkáztak rajta az impotentia diadalmas röhögésével..Gárdonyi számára az isztambuli útitárs és török tolmács, a fezt viselő „efendi” ha­lála nagy veszteség volt. Az érzékeny lelkületű író naplójában gyújtott mécset barátja emlékének. 8-án: Látogatás Budapesten a dominikánusoknál az Isten rabjai „szakmai” kérdéseinek megtárgya­lása végett. 8-án: Shvoy üdvözlőlapot küldött Pozsonyból Gárdonyi Józsefnek. 10-én: Cikk jelent meg a Pesti Hírlapban Emlé­ket Tóth Bélának címmel. Gárdonyi a nekrológ mellé tette ezt az újságszámot és figyelte, hogyan gyűlnek az adományok. 12-én: A Pesti Hírlapban „beharangozó” cikk jelent meg a készülő Isten rabjairól. A napilap dicsekvő hangon hozta a hírt, hogy Gárdonyi Géza nagy történeti regényen dolgozik, amely még az ősszel nyilvánosságra kerül. 12-én: Aláhúzás a Magyarországban. A cikk a nagyváradi gyilkosságról szól. Több esetben érde­kes újsághír lett Gárdonyi írásának alapja. 16-án: Cikk a Pesti Hírlapban A Petőfi Társa­ság elnökségének figyelmébe címmel. Gárdonvi mindig elégedetlen volt e társaság működésével. Bizonyára ezért jelölte meg színes ceruzájával a kemény hangon bíráló olvasólevelet. 18-án: Aláhúzás a Magyarorszáaban. A cikk cí­me Adakozók védőegylete. Tárgya, hogyan zsa­rolják és csapják be álszegények a gazdagokat Amerikában. Gárdonyi több írásának tárgya a valóban elesettek emberi módon végzett megsegí­tése. 24- én: Avar Gyula levele Újvidékről Gárdonyi Gézához. Kora ismert ifjúsági írója baráti társa­ságban Göre-nótákat énekelt. ITgy érezték, hogy ebből az alkalomból üdvözölniük kell a szerzőt. Bizonyíték arra. hogy ebben az időben a Göre- történetek nagyon ismertek és kedvelték voltak. 25- én: Két cikk a Hevesvármegyei Hírlapban. Az elsőben Istenítélet cím alatt Türk Frigyes ír a nutnoki vasútvonal építéséről, amelynek áldo­zatául esett az egri vár északkeleti bástyája. Le­omlott a fal és maga alá temetett egv munkást. A másik cikk a Fehér Anna egri előadását dicséri. 27-én: Gárdonyi Géza levele az Egri Híradó­ban Palágyi színigazgatóhoz. A szerző köszönetét mond a Fehér Anna pár nap előtti nagy sikerű bemutatásáért. Május hónapban négy napra beírható adatot találtunk az eddig fel­dolgozott anyagban. 4-én: Elkezdte forrásművek keresését és vásár­lását az Isten rabjaihoz. Egy teljes hetet töltött ezzel Budapesten. Ezután a megszerzett források­ból több mint egy hónapon át gyűjti, rendszerezi az adatokat, fordítja az idegen nyelvű szövegeket. 16-án: Alomlátás feljegyzése. Azt álmodta, hogy két nő hatolt be a lakásába azzal a szándékkal, hogy kirabolja. 20-án: Gárdonyi József üdvözlőlapot küldött épesapjának. 24-én: Aláhúzás a Magyarországban. A Drang nach Osten című vezércikkben jelölt meg Gárdo­nyi több helyet. Az írás azt fejtegeti, hogyan se­gíti a magyar kivándorlás a németek keletre irá­nyuló terjeszkedési politikáját. A jelek bizonyít­ják az író politikai érdeklődését és eszünkbe juttat­ják, hogy írásaiban foglalkozott a kivándorlással. Június napjai közül nyolcra jegyezhettünk fel eseményt. 9-én: Az ezeréves ember (arabus mese) megjelent a Pesti Hírlapban. A lapban a szöveg mellett Gár­donyi javításai olvashatók, amelyek újabb közlés szándékára utalnak. 13-án: A Pesti Hírlap A bor zágrábi előadásáról. A színművet nemcsak horvát nyelvre kellett for­dítani, hanem a cselekményt és a személyeket is az ottani körülményekhez kellett alkalmazni. A cikk azt fejtegeti, hogy milyen nehéz magyar alko­tásnak az alapjában ellenséges magatartású hor­vát területen érvényesülnie. 13-án: Gárdonyi elkezdte írni az Isten rabjai második részét. Ezzel ugrott egyet a regény írásá­ban, mert az első részből még hátralevő szakaszok megszövegezéséhez sok adatot kellett összegyűj­tenie. Gárdonyi gyakran írt így, látszólag össze­vissza, de mindezt előre kidolgozott vázlat alapján tette. Az első fogalmazványban mindig csak cse­lekményt írt, tájak, személyek, jellemek rajza ké­sőbb következett. 13- ra virradóan: Álomlátás leírása. A feldolgo­zás során előkerült álomrögzítő cédula A borbély című egyfelvonásos rövid, de teljes vázlata. A be­lőle készült elbeszélés A papa nem örül címmel került bele a Mi erősebb a halálnál kötetbe, amely 1909. június 2-án jelent meg. 14- én: A papa nem örül című elbeszélés meg­írása az előző napra virradóan látott álom cédulára jegyzett tartalmából. 14- én: Aláhúzás a Pesti Hírlapban egy Edison­ról szóló cikk mellett. Kevesen tudják Gárdonyi­ról, hogy gyerekkorától tervezgetett játékokat, gé­peket, készülékeket. Érthető, hogy érdekelte a nagy amerikai feltaláló élete. 15- én: Aláhúzás a Nap című lapban. A megjelölt vezércikk címe: Mivel ölik a népet. Benne kemény bírálat olvasható a földbirtokok adóztatási rend­szeréről, amely a nagybirtokoknak kedvez, a ki­csinyeket pedig megöli. 20-án: Szilvássy Ferenc baráti levele Gárdonyi Józsefhez. Július naptári lapjára nyolc bejegyzés került. 2-án: Megírta az Isten rabjai „javasasszony-je­lenetét”. A kuruzsló boszorkánysággal vádolt sze­gény asszony bántalmazásának leírása szigorú bí­rálat a korszak kegyetlen erkölcsei felett. 7-én: Levél érkezett Jászóról Gárdonyi József­nek. 22-én: kelt Cseh Juli egri parasztasszony leve­lét aratómunkán vagy katonai szolgálatban távol levő urához. A levélnek nincs közvetlen köze Gár­

Next

/
Thumbnails
Contents