Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Németi Zsuzsa: (Hegyi Gábor fotóiról): Jelen és múlt - Vietnam képekben

alakjával bővül. S a figurát háromágú fogantyú­val ellátott tálak veszik körül. Hasonló a meg­oldása a kacagó Cukornádárusnak, kinek guggoló sziluettje köré félkör írható rímesen, kosarainak félgömbjére. A zarándokok monoton, kilátástalan vándorlását úgy láttatja, hogy a háttér hegyei előtt messzi távolban pihenő dzsunkák elé evezőt tartó kezet fényképez. Az Alku című kép közép­pontjában szintén kéz, azaz kezek helyezkednek el. Jól megvilágítva, amint pénzt számlálnak. Mert Hegyi Gábor nemcsak pontosan leír, de magyaráz, elmélkedik is. Buddha-fotóin például igyekszik ugyanazt az áhí­tatot megfogni, s közvetíteni, amit a helybeli hí­vők éreznek. Ülő Buddháján alulról látjuk az ara­nyozott istent, sejtelmesnek, félelmetesnek, hatal­masnak. A szomorú Buddha inkább már a közép­európai néző elképzeléseit — tudását a távoli vi­lágról — közvetíti. Lelógó fülekkel, lefittyedő száj­jal jelenik meg örök emberiként, s szoborként is egyben az isten. A pagodabelsők, s -külsők már sokkal inkább elemzőek, tárgyilagosak. Figyelmes rajzok az egy­kori művész munkájáról. Rendezői lelemény, s a föntebbiek tükrében indokolt is, hogy az oszlop­talapzatok fotói: elefántok, teknősök, oroszlánok, a paravánok talajszintjén helyezkednek el. S végül az összegezés. Hegyi több montázst is kiállít. így például egy imádkozó, térdeplő figu­rát, kinek gyöngyfüzére — melyet áhítattal mor­Ima közben Fotók: Hegyi Gábor Arany Buddha Ülő Buddha 18

Next

/
Thumbnails
Contents