Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Kiss Gyula: Egri tavaszok
fametsző készítette, vagy Erasmusnak, a nagy humanista tudósnak nem egy olyan művét, amely még a szerző életében jelent meg. A latin nyelvű könyvek mellett számos olasz nyelvű kiadványa is van a könyvtárnak (főként XV—XVI. századi orvosi-gyógyszertári könyvek). A kötések nagy része korabeli, fehér, díszített bőrkötés. A könyvtár törzsanyaga szakcsoportok szerint rendezett; köztük is több a XVII—XIX. századi első kiadás. Megvan a magyar történetírás úttörőinek (Praynak, Istvánffynak, Katonának) számos műve, sok-sok nyelvkönyv és szótár, különgyűjte- ményként pedig a ferencesek történetére és irodalmi tevékenységére vonatkozó irodalom. Régi folyóiratokban is bővelkedik a könyvtár (bár ezek nem teljes sorozatok). Rajtuk kívül újabban beszerzett szótárak, lexikonok, bibliográfiák és más kézikönyvek állnak még a kutatók, az olvasók rendelkezésére. 0—0 A történeti adalékokhoz tartozik, hogy 1977-től működésében ismét szünetet tartott a könyvtár. A gyűjtemény összecsomagolása, majd az állványzat szétszedése után a teljes anyagot végre eredeti helyére, a volt kolostori épületbe költöztethettük vissza. Ezzel — szeretnők remélni — a kör be is zárult. Az 1979-es nyitással (a már vázolt működési rend szerint) új fejezet kezdődött el az OSZK gyöngyösi műemlék könyvtárának történetében. Fülöp Lajos Egri tavaszok Soha még oly mozgósító erejű kora tavaszt, mint a negyvenötös volt! A vidéki szellemi életnek soha oly nekibuzduló pezsgését, mint amilyennek az — szervezetlenül is — sikeredett. A romország kriptacsöndje is fokozta a friss hangok erejét? Bizonyára. A ma eszmélkedőnek mindez alig hihető. A nem várt, hirtelen támadt erjedés nem volt azonban elődmentes. Legalábbis ami az olvasói igényt, pontosabban: kíváncsiskodást illeti. A Horthy-rendszer Magyarországát hálószerűén átszőtte a megszámlálhatatlan hetilap. Nemcsak a városoknak, de a magukra valamit adó járási- székhely-községeknek megvolt a „saját orgánumuk”. Olykor kettő is. A lapcím alatt a „fejen” ott díszlett a profilmegnevezés, ötletszerűen e négy variánsból szemezve ki a sajátját: politikai, társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi... így volt ez persze Heves vármegyében is. Lapok voltak, folyóirat, az irodalom, művészet, a közművelődést szolgáló folyóirat azonban nem volt. Az Országos Magyar Sajtókamara 1943-as évkönyve Egerben egy hetenként négyszer megjelenő újságot, Hatvanban, Hevesen egy-egy, Gyöngyösön két hetilapot tart számon. Ezeken kívül a vármegyei hivatalost, s három vallási-hitbuzgalmi kiadványt. S most? 1944 december végén Egerben Igazság címmel megjelenik az első hetilap s szedelőzköd- nek az erők egy szellemi fórum megteremtésére. Ahogyan az akkortájt történt: a Nemzeti Bizottságon belül működő politikai pártok elhatározásából, munkájával. S az ilyen munka minden jellemzőjével. Mint később kiderült: ellentmondásaival is. Alig javuló közellátási körülmények között 1945. március 15-én — szinte csodaként — megjelent Nemzedékek címmel magát „politikai, irodalmi, szociológiai, kritikai”-nak nevező szemle első, „ünnepi” száma. Aztán június 15-ig hétszer látott napvilágot — a fönnmaradt példányok tanúsága szerint —, véve a bátorságot a havonkénti kétszeri megjelenésre. Amire a magyar irodalmi sajtóban korábban csak a Nyugat, majd ennek jogutódja, a Magyar Csillag merészelt vállalkozni. Mondanivalónk nem a Nemzedékek-kel kíván foglalkozni, történetét írják meg azok, akik csinálták — s ha szót ejtünk mégis róla, tesszük azért, hogy érzékeltessük az akkori időket, különös szellemi kalandjait. Aminthogy a később következendők sem önéletrajzi indíttatású közlendők — nagyobb igénynyel korrajznak szánta lejegyzőjük. A Nemzedékek második száma még Teleki Pál írását hozta, de pár számmal arrébb már, szövegközi] eg, Rákosi Mátyás-idézeteket montíroztak a szerkesztők... S annyit talán még érdekességként: jó néhány verse az akkor már Budapesten élő Kálnoky Lászlónak is megjelent a folyóirat hasábjain. A felelős szerkesztő Ebergényi Tibort öttagú szerkesztő bizottság támogatta munkájában, a kiadó pedig dr. Négyessy Árpád volt. Bárhogy is nézzük, a szellemi szervezkedés, lapalapítás dolgában szinte a 48-as ifjak heve, szenvedélye lobogott. De nemcsak itt, Egerben, egyebütt is. Most, hogy e sorokat írom, kerül kezembe limlomjaim közül a Gergely Mihály felelős szerkesztésében megjelent miskolci Űj Utakon, s hat lappéldány is a Fekete Gyula szerkesztette parasztpárti Miskolci Szabad Szóból. Itt megjelent írásaimon mérhetem le magam is most a hőfokot, mely magával ragadott, s nemcsak belső, de vezércikkek írását végeztette velem, és micsoda szenvedéllyel! Nem kevesen voltunk így akkor a honban, tán utolsó fölbuzdulásként, amikor az irodalom és publicisztika tejtestvér volt. Ady-örökségként? Igen. Ő írta egyazon hévvel haroos hírlapi cikkeit-glosszáit s verseit... 42
