Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Homloka égöve alatt (Vallomások Németh Lászlóról) Cs. Varga István összeállítása

László saját művének sorsán aggódva írja: „A valódi alaptörvény: egy mű — társadalmilag két, elválaszthatatlan részből áll, abból, ami benne van, s abból, amit gondolnak róla. Ebből következik a másik: egy művet csak a nemzeti gondolkodás, egy nép erőfeszítése, kivételes esetben egy másik nép és más népeké emelhet helyére.” Az utókor íróit és költőit is kötelezi Németh igaza: egy művet ketten írnak: az iró és az olvasó, a kor, amely szülte és az utókor, amely a mű értékeivel sáfárkodik. Adyról írta Németh: ,,Ady ez volt: emberségnövesztő. Nála nagyobb antropológiai leckét kis nép a maga fiában alig kaphatott.” Egy másik írásában pedig így fogalmaz: „Az az utókor, amely még Adyt sem tudta a maga hasznára fordítani, a természet kivételes kedvezéseit játssza el.” Hiánytalanul érvényesek ezek a szavak Németh László szellemi örökségére, szellemi hagyatékának utóéletére, amelyről joggal írta Németh vásárhelyi korszakának monográfusa, Grezsa Ferenc: „Németh László életművét a szocialista kultúra szervesebb, elevenebb részévé kell — és érdemes — tennünk.”

Fodor Andrást szoros barátság fűzte Németh Lászlóhoz, ennek bizonyítéka a Némethről szóló verseinek szép fűzére. Az 1967-ben megjelent Fodor-kötet az Arcom útjai, amelynek nyitánya 1964-ben keletkezett: A Gyógyulónak. Egy motívum köré szőtt szép vallomás, lírai portré A szem hatalma. Németh alakját bensőséges ihlettel, a fenséges esztétikai minőségét megteremtve rajzolja meg a nagy verses összegzésben: A Homloka égöve alatt című versben. Fodor András Németh László halálának éjszakáján éjfélkor indult repülőgépen Indiába. Ennek a lélekállapotnak és veszteségtudatnak a verses dokumentuma az Indulás éjfélkor. A Némethről írt nekrológokat, a temetéséről érkező híreket már Indiában olvasta. Erről szól a Breach Candi Swimming Bombay egyik versszaka: ,,Eltemették a korszak / Eleven Lelkiismeretét ... / ,S mindezt csak így közlik velem? / Ilyen provinciális—szerényen? / Netán úgy értsem innét: / egy kis ország búcsúja / elfér kétharmad oldalon?” Fodor azok közé a kortárs költők közé tartozik [Nagy László, Juhász Ferenc, Pilinszky János, Csoóri Sándor, Simonyi Imre, Utassy József ...], akik tudatuk és szívük legmélyén is együtt képesek, és tudják is, vállalni József Attila és Németh László gondolatokban és tanulságokban kivételesen gazdag örökségét. Fodor András könyvet írt [Szólj, költemény!] és tanulmányok sorát írta József Attiláról, akinek élete, sorsa és műve szintén versihlető volt számára: Kiszombor, József Attila; Ének József Attiláról... A költő Fodor András a lényegről beszél és nem engedi, hogy ettől eltérítsék.

Gulyás Pál verse, a Professzor Németh Lászlónak Németh Debrecenhez fűződő kapcsolatához kötődik. Németh 1931. november 29-én Debrecenben az Ady Társaság irodalmi estjén együtt szerepelt a Déri Múzeumban Erdélyi Józseffel, Illyés Gyulával, Kodolányi Jánossal és Szabó Lőrinccel. Itt köt életre szóló barátságot Gulyás Pállal. Gulyás javaslatára adja egyszemélyes esszé-folyóiratának a Tanú címet,.. 1932-ben írja Gulyás Pál: „Én Németh Lászlóban az ifjú magyarság új orientációját

látom.” 1933 novemberében jelenik meg a Debreceni Káté az Üj Vetésben. Németh többször tart előadást a „Maradandóság városában”, ahol Gulyás Pál hívására szeretne letelepedni 1942 nyarán. Az év végén megpályázza a debreceniek biztatására a debreceni egyetem magyar irodalmi katedráját. A pályázat kudarccal végződött: kifogást emeltek, hogy Németh Lászlónak nincsen tanári diplomája. Németh visszavonja a pályázatot. Ennek állít emléket a debreceni költőbarát, Gulyás Pál a Professzor Németh László című versben. Németh nagyra értékelte Gulyást mint jóbarátot és költőt is. Erről tanúskodik több írása: Debrecen költője, Gulyás-óra Ráckevén ... Különösen fontos irodalomtörténeti tény, hogy utolsó előadásait 1969 nyarán Debrecenben és Ráckevén is Gulyásról tartotta. A legutolsó tanórát abban a ráckevei gimnáziumban tartotta, amelynek előcsarnokát a gimnázium névadójának, Adynak a mellszobra és Németh László portréja díszíti. A debreceni katedra álmából „vásárhelyi” tanárság lett. Németh élete végig megmaradt „Akadémián kívüli akadémikusnak” (Béládi Miklós).

Tompa László az erdélyi lírikus nemzedék első vonalába tartozik Aprily Lajossal és Reményik Sándorral együtt. Keserű daccal küzdött a magyarság és emberség Ady énekelte egységéért a magyar vidék közönysivatagjában. Az elmélkedés és emlékezés udvarhelyi magányát, műhelyét megőrizve az erdélyi művészsorsot fejezte ki a Kiáltásban és az Erdélyi télben. A végvári magány és a székely táj maradandó szépségű líráját teremtette meg. A „farkasjárás éjszakáján” sem hallgatott, átkot szórt a háborúra és a viszályszítókra. Nemcsak Németh Lászlónak, hanem a szenvedéseken át az örömhöz elérkezett Beethovennek is verset szentel. Sorsban, léthelyzetben, gondolkodásban érzett lelki rokonságot Németh Lászlóval. Sajátos er- délvi színezettel vall Németh jelentőségéről ebben a szén emlékversben. Tompa László korérzést és kisebbségi sorsot vallató versek költője. Németh ..Duna-Európa” és „tejtestvériség” gondolata is folytatódik a Népek karéneke 1945 tavaszán című versében.

Rónay György két versében is megidézi Németh alakját és régi, 1943-as vitájukat. Az egykori, komor ég alatt folytatott vitához járult az 1964. februárjában az Űj írásban közölt bírálata Némethinek A kísérletező ember című könyvéről. Elismerte, hogy Némethtől annyi más nemzedéktársával együtt „a szellemi nyugtalanság és igényesség serkentő és termékenyítő oltásá”-t kapta, de „ellen- véleményeit” sem hallgatta el. Szerinte „a kritika nem szükségképpen háború. Esetleg csak vélemény- csere; esetleg ellentmondás; esetleg valóban csak az, ami: bírálat.” A bírálat kihívja az ellenvéleményt és vitára késztet, tisztázáshoz vezethet, ha jóhiszemű. A hipertónia-levelek írója eljutott a végső konklúzióig: „A betegnek kijáró megköny- nyebbedés helyett ápoló lettem egy még nagyobb beteg mellett.” Az író halála után Rónay György két versben állít emléket Németh Lászlónak, Rónay László pedig nagy tanulmányban összegzi jelentőségét. Itt is kiegyenlítődés történt, lezárult a vita:

12