Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Pozder Miklós: Domoszlói napló 1855-ből

Domoszlói napló 1855-ből Kétrét hajtott, 22 X 29,5 cm méretű kék papírlap, megbar- nult gótbetűs német írás rajta. Häufler Edvárd naplójából töredék. Egy 125 évvel ezelőtti március eseményei a domoszlói birtokos Petrovay Farkas kúriájából nézve. A közel egy évtizedet Domoszlón töltő Häufler teljes nap­lója bizonyára sok érdekes adattal szolgálna a község akkori életéről. Sajnos csak ez az egyetlen lap, ez a töredék maradt meg. Írója, ha a birtokosi kúria kerítésén belül maradt is és onnan szemlélte a környező világot, figyelmét az egyszerű emberek élete sem kerülte el. Lássuk tehát, mit örökített meg az utókornak Häufler Ed­várd 1855 márciusáról. „3-a, szombat. Holdtölte este 11 óra 24 perckor, derült szép időben. Egész nap takarítás, sütés, fő­zés stb. Előkészületek a farkasvadászatra érkező vendégek fogadására. — A nap reggeltől estig szo­morúan borult volt. — A szobákat átrendezték: a zongora az új szobába került, a nyugati, (Gyöngyös felé eső) baloldali szárnyba, amíg a farkasvadászok Domoszlón tartózkodnak. A február végén hullott sok hó a már erős napsütés hatására olvad, a ma­lomnál igen sok a víz. Éjjel és reggel azonban még fagy. Kilenc úr jelentkezett, hogy személyzetével együtt Petrovayhoz szállásolnak be és ott is étkez­nek. A hídnál lévő házat (felső ház) rendbe hozták. 4- e, vasárnap. Az első szép tavaszi nap. Este 5 felé egy kicsit beborult. Hat után jöttek meg a vendégek. A várt kilenc fő helyett csak öten jöttek két csoportban Egerből. Nevezetesen Csillag tör­vényszéki bíró, két hajdúval (ezek rendőrkatonák: sötétzöld atilla, sárga zsinórzattal, világospiros nad­rág és csizma), Willerding őrnagy, az egri rokkan- tak-háza parancsnoka, valamint Kempelen adóügyi felügyelő és még két úr. 8 órakor vacsora: Dap- rikáscsirke, sonka keménytojással, hozzá reszelt és ecetes torma, savanyú káposzta füstölt nyelvvel, gu­lyáshús, ribiszkés puding sodóval, mandulás ma­zsola, desszert, végül kedvencem, a pompás fekete­kávé. Egyszóval egy vacsora á la Heliogabalus. s ami nekem, az ínyencnek, ill. gourmandnak csak úgy tágította orrlukaimat. Róza az új meggy­piros ruháját vette fel, bodorított, elválasztott fri­zurájával egészen fiatalosan nézett ki. Széra az új kockás dolmányos ruháját vette fel, mely ennek az angyali teremtésnek szeretetre méltóságát még job­ban kiemelte. Külön étkeztem Jusztival és Feli­éivel. Holnap reggel 6jkor indul a vadásztársaság Ná- nán át a Mátrába (amely Domoszlótól északra fekszik, illetve tulajdonképpen Domoszló fekszik a Mátra-hegység lábánál közvetlenül délre. A Mátra bükk- és tölgyfával sűrűn benőtt hegység, sok hegycsúccsal, hegykúppal, a legmagasabb pontja a Kékes, amely kb. 4000 láb magas, s ennél a fa­lunál kezdődik a vadászat a farkasokra. Kíváncsi vagyok, mi érdemlegeset hoz majd a holnapi nap. Most éjfél után 2 perc van, kilépek az ablakon, könnyítők magamon, s utána lefekszem. „Jó éjsza­kát! Ügyelj, nehogy az ágyba v..elj!” 5- e, hétfő, özséb. Csak V2 5-kor tudtam elaludni hajnalban, s V2 7-ig aludtam. Szép reggel, 9 felé változó napsütés, nagyon szeles. A vadásztársaság reggeli után elindult Nánán, a gyülekezőhelyen át a Mátrába. Időjárás kedvemnek megfelelő. 11-kor megfürödtem a malomtóban, a hóolvadékban, ami az alvás nélküli éjszaka után jól felfrissített, és fel­sétáltam a présházhoz (borház). Ügy este 6-kor jöttek le a vadászok a hajtókkal egymást követő csoportokban a Mátrából. A présháznál voltam fent. A lenyugvó nap sugarainak sajátos fényében szép látványt nyújtottak a hazasiető parasztok. Szürkésfehér szűreikben, nagy csizmáikban, rövid gatyáikban, — nagy husángokkal, botokkal fel­fegyverkezve. A vadászok, nagyobb részt urak és egy-két urasági vadász, elég szép számmal voltak, különféle öltözetekben. Csak egy farkast láttak a hajtők messziről, és az egész zsákmány egy róka volt és egy őzsuta; ezt Petrovayhoz hozták, aki megtekintette őket. Va­csora 7-kor, ismét kiváló minőségben és mennyi­ségben, együtt ettem Jusztival, Felicivel és Sán­dorral, Róza hálószobájában. A vacsora után a nyugalmazott őrnagy (tartalékos állományban) zongorázott, mégpedig igen jó kering őket. Egyálta­lán, ez az úr nagyon vonzó modorú. A bal karja, úgy tűnik, mintha béna lenne egy kissé. Szürke gyakorló ruhában volt, vörös paszpól, sárga gom­bok. Róza és Széra a tegnapinak megfelelően öltöz­ve. Szorgalmasan ettem és így most pihenésre vá­gyom. 3A 10. — Ezek a farkasvadászok vidám éle­tet hoztak a házba. Szép holdfényes éjszaka, a szél elállt. Ma egy éve, 1854. március 5-én, vasárnap volt, hogy először fürödtem du. 5-kor, éppen ami­kor a Bakfitty cigány, aki igen idős korban halt 39

Next

/
Thumbnails
Contents