Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Az idegenforgalom kezdetei Heves megyében
Az országos botrányt kavart első egri strand (1933-ból) fürdő jelleg megállapítását, vagyis az ezeket tápláló forráscsoportra, amelyek ízületi és izomcsúzok, női bajok, idegesség, alkati gyengeség esetében gyógyító hatásúak. Visszatérő igény Egerben a gyógyszálló kérdése. A város a Korona szállót nevezi meg gyógyszállónak, de ez nem megoldás. Frank Tivadar terve egy hatvanszobás víkendszálló, olcsó, minden polgári igényt kielégítő árakkal. Érdekeltséget akar szervezni a többi várossal, és a társadalombiztosítási szervekkel, úgy, hogy az igénylők kedvezményben részesülnének a törlesztés céljára. A tervet a belügyminiszter nem engedélyezi. Gyöngyös város kérelmezi a Kékestető gyógyhellyé nyilvánítását. Egerben elkészült az új diákszálló. A vármegyeház melletti, volt Oroszlán fogadó, majd törvényszék, még később polgári iskola tornatermét alakították át és rendezték be 72 fehér vasággyal, matracokkal. Ugyancsak elkészült az első munkásszálló a Panakoszta-ház alsó helyiségében, 15 ággyal. Újabb kiadásban megjelent Eger kiskalauza, Szmrecsányi Miklós műtörténész szerkesztésében, öt nyelven. 24 ezer példány magyar, 4—4 ezer német, angol és francia, valamint olasz nyelven. A Mátra eddigi létesítményei nem elegendők a forgalom lebonyolítására, éppen ezért, másfél milliós költséggel megépül, illetve újjáépül a galya- tetői szálló. Statisztika: 1934-ben 20 700 idegen fordult meg Egerben, s 300 ezer pengőt hagytak itt. Megkezdődnek a Mátra síhetei. A nemzetközi bajnokságra német és francia sportolók érkeznek, s egy kínai versenyző. A Kékes Szálló és Mátraháza zsúfolásig megtelt. Rendkívüli autóbuszjáratok bonyolítják le a forgalmat Budapest és Gyöngyös között. Mintegy 800 sportoló sízik a hóborította terepen. Tavasszal a francia városok idegenforgalmi hivatalainak vezetői látogatnak Egerbe, majd júniusban a Korona Szállóban tartják meg a nemzetközi vasúti tarifa értekezletet cseh, román, osztrák és jugoszláv tárgyalófelekkel. Gyöngyös is elkészíti diákszállóját a tűzoltólaktanya alagsorában, 30 személy részére. A belügyminiszter gyógyhellyé nyilvánítja Kékestetőt és megjelöli határait. 1935-ben mintegy egymillió pengős költséggel megkezdik Parádfürdő modernizálását. Párádon már 1778 táján működött egy kezdetleges timsós gyógyfürdő, melyet a terület tulajdonosa, az Orczy család épített, de a fejlettebb fürdőtelep az 1820-as évek táján keletkezett. A belügyminiszter üdülőhellyé nyilvánította Mát- rafüredet, ezt a Gyöngyös és Kékes közti települést és megalakult a villatulajdonosok egyesülete. Belga szállodatulajdonosok indítják el az 1936. év egri forgalmát, őket Európa neves műtörténészeinek látogatása követi. London, Brüsszel, Róma, Madrid tudósai adnak találkozót, majd az országos gyógyszerészkongresszus kétszáz tagját látja vendégül a város. A második negyedévi, egri polgármesteri jelentés 15 ezer látogatót, 600 állandó nyaralót és 175 ezer pengő pénzforgalmat említ. A Magyar Gazdák Országos Lovas-Szövetsége országjáró lovastúrákat szervez, holland lovasok vonulnak át a vidéken, Gyöngyös és Eger érintésével. Eger hatvanezer pengő kölcsönt vesz fel a fürdők fejlesztésére. A Mátra újabb létesítményekkel gyarapodik. Kétmillió pengős költséggel, az Országos Tisztviselő Betegápolási Alap és a MÁV üdülőt épít, a Kékes Szálló Rt. egy kisebb turistaszállót, az állam 100 személyes gyógyszállót. Július 1-én nyílik meg az újjáalakított Párád gyógyfürdő. Ugyancsak júliusban folytatódnak a 37
