Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Bódi Béla: A villamosenergia-termelés hatékonysága a Mátraalján
nyosan teljesült, melynek eredményeként az erőmű 1979-ben 400 millió kilowattórával termel többet, mint 1975-ben, és így az évi termelt mennyiség eléri a 4,2 milliárd kilowattórát. Ennek a jelentősége könnyen belátható, ha arra utalok, hogy ez a termelésnövekedés megközelítően egy 80 megawatt teljesítményű blokkegység éves termelési volumene, amelynek a beruházási költsége viszont 3,2 milliárd Ft. A tüzelőanyag-szerkezet átalakítása terén elért eredmények joggal tekinthetők kiemelkedőnek, mivel a vi- sontai lignit felhasználásának részaránya meghaladta a teljes tüzelőanyag-mennyiség 87%-át, és abszolút értékben elérte az évi 7 millió tonnát, ami 35%-os növekedésnek felel meg. Ugyanakkor az olajfelhasználás 60%- kal csökkent és a megtakarítás évi 57.0000 tonna tüzelőolaj. Azaz az erőmű ez évben 1,7 millió tonnával, 3400 vasúti szerelvénnyel több olcsó tüzelőanyagot, visontai lignitet használ fel, mint 1975-ben, s e struktúraváltozás eredménye meghaladja az évi 100 millió forintos költségmegtakarítást. A termelékenység fokozásának fő irányát az élőmunka-felhasználás racionalizálása, a vállalat 1450 fős össz- létszámának 70—80 fős csökkentése és a túlóra-felhasználás 30—40%-os mérséklése képezte. Ez a cél a végrehajtott szervezési, oktatási, képzési, műszaki fejlesztési és munkaerő-átcsoportosítási intézkedések eredményeként máris túlteljesült. A létszám-megtakarítás már ez évben eléri a 120 főt, míg a túlóra-felhasználás 55%-kal csökkent. Ugyanakkor számottevően javult a munka- és technológiai fegyelem — ami egy erőmű üzemének kiemelten fontos feltétele — s a korszerűsített vállalati belső mechanizmus és érdekeltségi rendszer pedig alkalmassá vált a DH-munkarendszer befogadására és a jövő évben történő gyakorlati bevezetésére. Mindezek alapján az is megállapíthatóvá vált, hogy a Gagarin Hőerőmű felzárkózott, s ma már a termelékenység terén — saját kategóriájában — nemzetközi összehasonlításban is megfelelő színvonalat képvisel. Ezeket a vázolt eredményeket széles körű és komplex intézkedések bevezetése és kibontakoztatása útján lehetett elérni; a vállalati dolgozók aktivitásának növekedésével, az irányító szervek, elsősorban a Magyar Villamos Művek Tröszt segítségével, az illetékes párt- és állami szervek támogatását élvezve, a mátraalji bányászokkal összefogva, együttműködve. A villamosenergia-termelés növekedését és az energetikai hatékonyságjavulást lehetővé tevő, az azt megalapozó főbb intézkedésekből érdemes kiemelni a következőket: — Az erőmű műszaki biztonsága érdekében az úgynevezett „emelt szintű állóeszköz-fenntartás” bevezetését és ennek kapcsán a vállalati és a villamos energia iparági erőforrások célszerű koncentrálását. Ezzel párhuzamosan más vállalatoknak az erőmű karbantartási feladataiba történő fokozottabb bevonását, valamint a karbantartás-szervezés új alapokra helyezését és munkamódszereinek továbbfejlesztését. Ezeknek az intézkedéseknek az alapján a karbantartások keretében évente egy erőművi blokkegység teljes rekonstrukciója került végrehajtásra. 1979. év végéig az erőmű 800 megawattos összteljesítményéből 600 megawatt felújítása készült el, összesen 1,2 milliárd Ft ráfordítással, átlagosan 30 vállalat kooperációja, illetve bedolgozása útján. Ezeknek a tevékenységeknek az összehangolására korszerű hálóter- ves számítógépes irányítási módszer került bevezetésre. Ez a rekonstrukciós program 1981-ben a II. helyszámú 100 megawattos blokkegység rekonstrukciójának végrehajtásával fejeződik be. — Az energetikai hatékonyságjavulást alapozta meg az az intézkedési rendszer, amely az erőműi oldallal párhuzamosan a Mátraaljai Szénbányáknál került kialakításra és megvalósításra, a külfejtéses lignittermelés növelése és a termelvény minőségi követelményeinek kielégítése érdekében. Ehhez járult hozzá a bánya—erőmű kapcsolatrendszer átfogó és következetes rendezése, a bányaüzem számára is kedvező ösztönző szénárrendszer bevezetése. Mindezek eredményeként is alakulhatott ki az a hatékony együttműködés, amely a Mátra alji energetikai komplexum e két vállalatára, azok dolgozóira és vezetőire egyaránt jellemző. — A villamosenergia-termelés növekedését és a hatékonyság javulását egyaránt szolgálta és megalapozta a vállalati szervezet korszerűsítésére, a belső mechanizmus fejlesztésére és a vezetés színvonalának növelésére a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtan tanszékének segítségével kialakított és végrehajtott üzem- és munkaszervezési program. Ennek hatásmechanizmusát erősítette az az intézkedési rendszer, amely a vállalatot — és ennek következtében természetesen az egyes dolgozókat is — a villamosenergia-termelés mennyiségében anyagilag közvetlenül is érdekeltté tette, s amely mind az erőmű üzemviteli technológiáit, mind a vállalaton belüli teljesítménykövetelményeket célszerűsítette. Ezeket a főbb intézkedéseket természetesen további politikai, műszaki, szervezési és egyéb részintézkedések egészítették ki, amelyek önmagukban talán kisebb jelentőségűek voltak, de együttesen jelentették azt a kohéziós erőt, amely az eredményes munka feltételrendszerének folyamatos biztosítását képezte és képezi ma is a vállalatnál. Ügy gondolom, indokolt lehet az az összefoglaló megállapítás, hogy mindazok, amelyek az elmúlt évek során a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában a Mátra alján, Visontán történtek, számottevőek és jelentős részeredmények. Mindenekelőtt beigazolódott az, hogy a hazai lignitbázison lehet egyre növekvő mennyiségben és kiemelkedő gazdaságossággal villamos energiát termelni. De bizonyossággá vált az is — és ezt a hazai és nemzetközi gyakorlat egyaránt igazolja —, hogy gazdasági szükségszerűség lett a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló lignitvagyonunk növekvő energetikai hasznosítása. A Gagarin Hőerőműben megvalósított műszaki-szervezési rendszer és a külfejtés intenzifikálása pedig annak gyakorlati példáját is jól szolgálhatja, hogy a politikai tényezők és a gazdasági erőforrások kohéziójának eredményeként a már működő technikai bázison a „szemléleti és cselekvési struktúraváltás” hogyan eredményezhet hatékonyságjavulást, és ez hogyan járulhat hozzá a népgazdasági gondok enyhítéséhez, mert Visontán ilyen hozzájárulás történt. Befejezésül bizonyossággal állíthatom, hogy a visontai bányászoknak a külszínfejtéses bányaművelésben, az erőművi dolgozóknak a lignittüzelési technikában szerzett tapasztalata és helytállása új utat nyitott a magyar energetikában. Meggyőződésem, hogy a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű és az évi 7 millió tonna kapacitású Thorez Bányaüzem megteremtette a további fejlődés alapjait, s így a Mátra alja a jövőben is szilárd bázisa lesz a magyar villamosenergia-termelésnek. Bódi Béla 29
