Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Korompai János: A Göre-történetek Gárdonyi Géza életében
tartalmi továbbfejlesztésével és azokra is alkalmazni akarta az általa legkorszerűbbnek tartott módszerbeli előírásokat. Annak a jelentős kérdésnek megválaszolásához, hogy vajon Gárdonyi valóban csak pályája kezdetén vagy annak bizonyos szakaszaiban foglalkozott-e Görével, illetve tűrte meg e könyvek újabb és újabb kiadásait, legtöbb adatot a múzeumi gyűjteményben levő egyes kiadások vizsgálatával nyerhetjük. Ezeket a példányokat ugyanis a szerző arra használta, hogy kijavításukkal, kiegészítésükkel készítse el a következő kiadás kéziratát. A Göre-históriák nyolc kötetbe rendezve jelentek meg. Ezek a következők: Göre Gábor bíró úr könyve, Tapasztalatok, Göre Martsa lakodalma, Durbints sógor, Veszö- delmek, Kátsa, A pesti úr, Bojgás az világba. Gyűjteményünkben mind a nyolc könyvből több kiadás áll rendelkezésre. Mostani feldolgozásunk során az író által bejegyzett módosításokat, változtatásokat az első könyv, a Göre Gábor bíró úr könyve vizsgálatával kezdtük elemezni. Ebből a kötetből Gárdonyi életében tíz kiadás jelent meg. Gyűjteményünkben van az 1895-ből való első kiadás, továbbá az 1903 és 1921 között megjelent 5., 6., 7., 8., 9. és 10. kiadás. Az író 1903-ban szerződést kötött a budapesti Singer és Wolfner kiadóvállalattal és abban könyveinek kiadási jogát húsz évre átengedte. Ennek megfelelően az 5—-10. kiadás ennél a cégnél jelent meg. A javítás munkája legalaposabb a 6. kiadás nyomtatott példányából a 7. kiadáshoz előkészített kéziraton. Ez az érdekes darab a Gárdonyi Sándor féle hagyatékból került elő 1965-ben azzal az üzleti borítékkal együtt, amelyben a kiadóvállalat, a postai bélyegző tanúsága szerint 1909. augusztus 6-án visszaküldte Gárdonyinak a szokatlan formájú kéziratot. Ez alkalommal Gárdonyi meglepően sok javítást végzett a szövegen. Összesen 351 kisebb-nagyobb törlést, betoldást és szövegmódosítást számoltunk meg. Az író ezeken kívül törült az előző kiadás szövegéből 23 oldalnyit és pótlásul ezek helyére két külön betétcédulát csatolt. Gárdonyi a szövegmódosításokon kívül a nyomdai munkára vonatkozó kívánságait is részletesen rávezette ezekre a kéziratokra. Gyakran aprólékos javításokat végzett a könyvek borítóján és a kötetek végén közölt hirdetéseken is. A most vizsgált kötet hátsó borítóján a nyolc Göre-műről olvasható hirdetés. Az író ennek szövegét a következő, jellegzetesen Göre-humorú minősítésekkel egészítette ki. A Göre Gábor bíró úr könyvéhez: „Ez az első könyvem, de a legkapósabb is”. A Veszödelmekhez: „Ez a legtsodálatosabb.” A Durbints sógorhoz: „Ez a legkülönb.” A pesti úrhoz: „Ez a legfajinabb”. A Kátsához: „Ennek nintsen párja.” A Bojgás az világba című kötethez: „De ebben van az java!” Kimondhatjuk, hogy Gárdonyi a Göre-könyveket igenis gondozta. Az író gondosságát bizonyító előbb bemutatott részletekhez csatlakoznak a Göre-könyveket ismerő vagy kereső olvasókban feltámadó gondolatok. Egy ebben a tárgykörben tartott előadás után kialakult beszélgetés többek között az alábbiakat vetette fel. A Göre-históriák a magyar paraszt közel egy évszázaddal ezelőtti állapotának tükre. A mai paraszt olvasó nemigen veheti magára még távoli célzásként sem a történetekben esetleg előforduló, gúnyosnak is felfogható helyzeteket. Sokszorosa lenne az ilyen esetleges rossz érzésnek az olvasmány által okozott jóleső szórakozás. Göre Gábor bíró úr pipázgatva és egy szál bírói bottal vezette a rá bízott község ügyeit. Intézkedéseinek gyökere a tiszta logika, az igazság keresése és érvényesítése, amely mindig a gyengébb védelmét szolgálta. A századeleji magyar paraszt egyik fő olvasmánya volt a Göre-sorozat. Olvasó paraszt! Ez volt egyik fő életcélja Gárdonyinak. Csatorna épült ki a Göre-mesék befogadására, amelyen később igényesebb művek tartalma is bekerülhetett a Göréből olvasni tanuló egyszerű ember gondolatvilágába. Az írás-olvasás elterjesztését célozta egy-egy mellékes Göre-vonás; például amikor kifejtette, hogy halála után Durbints lehet a bíró, de előbb tanuljon meg írni és olvasni. A gondolkodva olvasó észreveheti, hogy tulajdonképpen nem Gárdonyi látta úgy a magyar parasztot, ahogyan bemutatta, hanem a fővárosi újságolvasók. Az ő ferde látásuk tükrözése a görei félszegség, esetlenség, kezdetlegesség. Így a történetek tulajdonképpen azokat bírálják, akik a parasztot ilyennek tartják, ilyennek látják. ♦ Bécsben, a Rudolf Nowak könyvkiadó cégnél 1971-ben megjelent egy válogatáskötet Göre Gábor újabb kalandjai címmel. A könyvet a jóhírű magyar Kner Nyomda nyomtatta ki. Érdemes lenne mérlegelni, hogy megfelelő szerkesztésben — gondos válogatásban, jegyzetekkel, elő- vagy utószóval — tegyük itthon is mindenki számára hozzáférhetővé Gárdonyi Géza Göre-köny- veit. Korompai János KRÓNIKA • NAGY ERNŐ FESTŐMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL rendeztek tárlatot Felnémeten, a helyi művelődési házban. A művésznek — aki egyébként a község szülötte — ezúttal mintegy húsz munkáját tekinthették meg a képzűművészet kedvelői, azokat, amelyek többek közt szerepeltek az alkotó idei tar- govistei bemutatkozó tárlatán is. • • VÁNDORKIÁLLÍTÁSON MUTATTA BE a megyei pályaválasztási tanács a továbbtanuló fiatalok részére, a választható szakmákat. A kiállításra a hatvani Ipari Szakmunkásképző Intézetben került sor. A kiállítás megnyitásával egy időben ifjúmunkásklub ünnepélyes átadására is sor került. Az SZMT osztályvezetője adta át a fiataloknak a minden igényt kielégítő klubot, a több mint hatezer kötetet tartalmazó könyvtárat, az olvasótermet és a társalgót. • NlVÓDÍJBAN RÉSZESÍTETTÉK a megye népi építkezéseiről 1978-ban megjelent „Parasztházak és udvarok a Mátra vidéken” című könyvet. A kötet szerzője dr. Bakó Ferenc kandidátus, az egri vármúzeum nyugdíjas igazgatója. ^ A TIZENÖT ÉVES HARLEKIN EGYÜTTES bemutatta nagy sikerű jubileumi gyermekműsorát. Az előadást sok-sok gyermek kívánságára megismételték. A Gárdonyi Géza Színházban ismét műsoron szerepelt a Gyermekversek című összeállítás, Cini Samu kalandjai, a Három kismalac, valamint Péter és a farkas. Rendezte: Demeter Zsuzsa. # HETVEN ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT BALÁZS IGNÁC, a felszabadulás előtti forradalmi munkásmozgalom egyik vezető egyénisége. Egész életét az elnyomottak ügyének áldozta, és mint mártír fejezte be életét. Az utókor azonban nem feledkezett meg róla, szülővárosában, Egerben, utca hirdeti emlékét. ® MEGALAKULT A GALÉRIABARÁTOK KÖRE, a Hatvani Galéria munkájának támogatására. A képzőművészeti ízlésformálás elősegítésére alakult kör elnöke dr. Baranyi Miklós kórházi főorvos, a fiatal műbarátok társaságának titkára Paksi Gyula művésztanár lett. « ÜTTÖRŐKLUBBAL GAZDAGODOTT a gyöngyösi V. számú Általános Iskola, amelyet a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, illetve a Thorez Bányaüzem KISZ-fia- taljainak társadalmi segítségével építettek. ££ KUZSINSZKY BÁLINT-EMLÉKÉREMMEL tüntették ki Szabó János Győzőt, az egri vármúzeum régészét, tudományos főmunkatársát. 135 077 LÁTOGATÓJA VOLT TAVALY a Megyei Művelődési Központ rendezvényeinek. Az ismeretterjesztő előadások 37,8 ezer, a discó- és táncrendezvények 40,6 ezer érdeklődőt vonzottak. 63
