Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: Bethlen Gábor, a nagy fejedelem

székelyek grófja vette védelmébe Gyöngyöst, ahová mások bajaival nem törődő, sem istennek, sem embernek engedelmeskedni nem akaró gonoszok járnak be. Felhatalmazta a gyöngyösieket, hogy azt a Szécsényi Nagy György nevű Gácsban lakó katonát, aki nemrég Gyöngyösön egy embert agyonütött, kerítsék kézre, büntessék meg, és ugyanígy járjanak el azokkal szemben is, akik a városban ezentúl is hatalmaskodnak, vagy vérontásra vetemednek. —

Ezek a portyázások, fosztogatások, prédálások természetesen nagyban zavarták a városban élők biztonságát, a termelési kedvet pedig elapasztották, noha a végváriak a török és német háborgatásával az ellenséget gyengítették, de a nyugalmasabb, védett városok szinte természetesen csábítottak prédálásra, jogos és indokolt tehát a viszonylag kevés, munkálkodó város életbiztonságának védelme. — Erről szól 1623. szeptember 25-én Rimaszombatból Bethlen Gábor következő oldalom- levele, mely teljes szövegében az alábbi:

„Gábriel dei gratia etc. Gyöngyös városát, Heves vármegyében levőt, az mi kegyelmes oltalmunk alá, minden nemű majorságival, szőleivel és marháival vevén. Hagyjuk, serio parancsoljuk is minden rendbeli vitézlő hívünknek, hogy senki azon városra zászlóstól seregenként szállani, papjokat religiókban háborgatni, rajtuk dúlni, prédálni, pusztítani és kóborlani, sem pedig őket élés adásra erőltetni ne merészeljen, mert ha valaki ez parancsolatunk ellen cselekszik, és bennünket felőle requirálni fognak, higgye bizonyosan, büntetésünket el nem kerüli. Secus non factori. Presentibus perlecti exhibenti restitutis. Datum in Castro nostris ad oppidum Rimaszombat positis, die vigesima quinta mensis Septembris, anno domini Millesimo sexcentesimo tertio. Gabriel mp. Stephanus Kovaczoczy cancellarus mp.”

1626. szeptemberében ezt az oltalomlevelet Bethlen újból megerősíti, meghagyja a lovas és gyalog vitézlő rendeknek, hogy tartsák magukat kiadott rendeletéihez, különben saját vakmerőségüknek tulajdonítsák panasz esetén a következményeket. — Török, Habsburg és Erdély határszéleiben fekvő megyénk és Gyöngyös XVII. század elején folyó történelme az oltalomlevelek szövegéből kitetszik. — Bethlen Gábor birtokos úr a városban, de oltalma a valóságos birtoklás előtti időkben, 1624 előtt is védelmi szándékot bizonyít, mint ahogyan a gyöngyösiek is ragaszkodtak a magyar államiság jogfolytonosságához, ezért tartottak kapcsolatot mindazokkal, akik ennek megvalósításán munkálkodtak. Az ország egységének újraálmodója és tehetséges, tevékeny, őszinte szervezője és harcosa Bethlen Gábor oltalomlevelei e kapcsolatkeresés dokumentális bizonyítékai. —

♦

Bethlen halála után Kemény János, az apród így emlékezett a gazdagságra, melyet fejedelmi pártfogója hátrahagyott :

... „Ez fejedelem mindannyi hadakozási, építési, nagy udvar, igen friss és pompás öltezetek, sok fizetett hadak tartási között is tárházában hagyott vala többet egy millió számú készpénznél, felette sokat érő klenodumok, gazdag pohárszékek és mindenféle különb-különb ezüstnemű eszközök felette sokak... melyhez hasonló az ő idejéig azelőtt, sem azután az erdélyi fejedelmek idejében ekkoráig nem találtatott.” ...

A háború Erdély határain kívül folyt. A fejedelemségen belül alkotó, gyümölcsöző békét biztosított. Gazdag, művelt államról álmodott, azért tett, szervezett, tárgyalt, harcolt, támogatott. Szinte minden kulturális alkotás mögött az ő törődése állott biztosítéknak. Maga sugalmazta az irodalmi alkotások nagy részét. A Dajka— Geleji Katona-féle énekgyűjtemény, a Graduál megszerkesztését ő sürgette, sőt, állítólag a benne levő egyik költemény az ő írása. Ö adatta ki Forró Pál nyelvészeti munkáját, Házi Jánossal, török tolmácsával könyvet íratott a török vallásról és szokásokról. Nevéhez fűződik az erdélyi büntetőjog összefoglalása és a perrendtartás rendszerének és kódexének megteremtése. Már szó volt róla, hogy hadainak szabályzatot írt. Szerette a művészetet, maga is szenvedélyes műgyűjtő volt, fejedelmi palotáját értékes velencei kárpitokkal díszíttette. 11 000 tallért költött egy nagyméretű, Nagy Sándort ábrázoló kárpitra, amelyet a gyulafehérvári fejedelmi palotába helyezett el. Nagy, sajnos sikertelen erőfeszítéseket tett Mátyás könyvtárának a töröktől való visszaszerzésére. Nagy tisztelettel ápolta a Hunyadi-hagyományokat, emlékeket. A gyulafehérvári székesegyházat, hol Hunyadi János sírja van, bőségesen ellátta, restauráltatta, Vajda- Hunyad várát tovább csinosíttatta.

Bethlen művelt egyéniség volt, szinte élete végéig tanult, tökéletesítette ismereteit. Jól beszélt latinul, jó stiliszta volt, naponta több levelet megírt, okos, bölcs, megfontolt vitapartner volt, szerette maga körül a vitatkozó, véleményt formáló „tudós embereket.” — Gyulafehérváron könyvtárat, és 1622-ben felsőfokú iskolát szervezett, mert képzett hivatalnokokat, hozzáértő diplomatákat és hadvezetéshez értő katonai vezetőket akart állama számára nevelni. Róla írták, hogy „rongyos scho- láinknak, tanuló ifjaknak kegyelmes patrónusa”. Volt év, amikor külföldi egyetemen 20 ..ösztöndíjast” taníttatott. (Leidenben, Groningenben stb.) Szerinte hiány volt a hazában tudós emberekből, olyanokból, akik a hazának hasznos szolgálatot tehetnek. A tanárok alkalmazásáról, életviszonyainak alakításáról érdeklődött, s olykor személyesen gondoskodott. Udvari történetíróját, Bajthi Veres GásDárt küldte el 1629-ben Németalföldre, hogy onnan tudós mestereket hozasson Gyulafehérvárra. Öröme határtalan volt, mikor Alsted, Bisterfeld és Piscátor neves tudósokat fejedelmi székvárosába szerződtethette. — 1624-ben az országgyűléssel törvényt fogadtatott el: „kik jobbágyok gyermekeit is az scholától megfognák” büntettessenek meg. —

Erdély el nem ismert államvallása a protestáns kálvinista vallás volt, ezt minden erejével támogatta, de a másik három „bevett vallással” szemben is türelmes volt. (evangélikusok — unitáriusok — katolikusok). A jezsuita türelmetlenséggel szemben a lelkiismereti szabadság híve volt, kedvelte, sőt pártolta a hitvitákat is. — Maga fogalmazott így:

„azok a boldog országok, amelyekben minél kevesebb a vallási ellentét, és az uralkodó fejedelmeknek az legyen a politikai törvénye és rációja, hogy ezt elérjék.”

Szenczi Molnár Albert heidelbergi tudós tanárt hazahívta, és mikor megérkezett Kassára, házat rendelt neki, s hogy Gyulafehérvárra tanárrá nem nevezhette ki, annak Bethlen váratlan halála lett az akadálya. A kiváló magyar tudós és nyelvész, a székely molnár fia nagy pártfogója halála után elfeledve nagy nyomorban halt meg Kolozsváron 1639-ben.

Bethlen államalkotó, szervező tevékenységének szerves összetevője volt városfejlesztő tudatos tevékenysége, Lengyelországból, Itáliából és Németországból hozatott építőmestereket. Nemcsak bástyákat, várfalakat építtetett nagy műgonddal, hanem pompás házakat, hivatalokat Gyulafehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogarason, Váradon és máshol. 1627-ben az országgyű27