Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szilvási Lajos: Világnézeti nevelés és mechanisztikus szemléletmód
Az erő fogalma a mechanikában a gyorsulás külső okaként jelenik meg. A filozófiában is okként szerepel, mivel az ok fogalmát ugyanúgy ragadja meg, mint az erő fogalmát (az ok kívülről érkezése, az okozat pasz- szivitása). A pálya fogalma ugyancsak integráns része a mechanikai mozgásnak. A mechanisztikus materializmusban a mozgás = mechanikai mozgás. (Lásd Engels bírálatát az előzőekben.) A mechanikai mozgás nemcsak a filozófiai gondolkodásban, hanem a köztudatban is úgy élt, mint minden mozgás alapvető alkotóeleme. A pálya és tömegpont fogalma jogos absztrakció lehet bizonyos feltételek között, de abszolutizálásuk szükségszerűen ellentmondáshoz vezet, mégpedig a kontinuitás és diszkontinuitás ellentmondásához. Ezt az ellentmondást sem a klasszikus mechanika, sem korunk fizikai elmélete nem tudta még meghaladni. Ezek a mechanikai fogalmak jelennek meg a filozófiai összefüggésekben is, elsősorban: az anyagi tömegpont passzivitása, az egyenletesen kontinuus tér-idő és függvényeinek linearitása, az ok-okozat viszony egyirá- nyúsága, a szükségszerűség félreértelmezése, a véletlen kizárása, az egyértelmű összefüggés abszolutizálása, minden változás megjósolhatósága (kötelező előrelátás). A mechanisztikus determinizmus képviselői a természet jelenségeit tekintették determináltnak, de változásait szerintük külső okok mozgatják. A világ meghatározottsága felfogásukban anyagi természetű, objektív, vagyis öndetermináció. Ebből a felfogásból következik, hogy determinált a természet lényeinek viselkedése is, melyhez az embernek semmi köze sincsen, sőt önmaga is alá van vetve ennek a meghatározásnak. A francia materialisták determinista volta azt jelenti, hogy felismerték az öndetermináció, a világ anyagi tényezők által történő meghatározottságát. A matematikailag megfogalmazott elméleti modell és a valóság egybeesését tételezték fel. Bizonyításaikban azonban a matematikai modell determináltságára támaszkodtak. Ha a matematikai leírás valóban a valóságot hűen adja vissza, eljuthatunk a valóság determináltságának gondolatához — ez a determináltság azonban csak mechanisztikus lehet. De ezen az úton eljuthatunk a szubjektív idealizmus indeterminizmusához, amely tagadja a dolgok kölcsönös feltételezettségét. Amennyiben az elméleti-matematikai formalizmus meghatározottságát ismerjük el elsősorban, akkor a determinizmus nem a tudattól független anyagi világra vonatkozik. Ez a determinizmus a megismerésre vonatkozik, amely csupán azt mutatja meg, hogy a természet „leírásmódjának” jellegzetessége a benne szereplő tényezőknek, azok összefüggéseinek, struktúrájának a meghatározottsága. A meghatározottságnak ilyen értelmezése egyoldalú, gnoszeológiai értelmezés, még akkor is, ha a leírás meghatározottságának van eredetije. Ebből a felfogásból következik továbbá, hogy csak azok a dolgok determináltak, melyeknek paramétereik értéke leírható, teljesen meghatározható egyenletek alakjában. Ahol nem tudjuk a dolgok paraméterének értékeit teljesen meghatározó egyenletek alakjában leírni, azok a dolgok indetermináltak. Az ilyen jellegű leírás — még ha a leírásnak az eredetije az objektív anyagi külvilág —, csak teljes determináltság lehet, amely az egyszerű elemekből álló és véges paraméterű világ létezése esetén lehetséges (képzelhető el). A machanisztikus szemléleten belül történetileg ösz- szefonódva jelentkezik az „ontológiai’ determinizmus és a „gnoszeológiai” determinizmus. Az „ontológiai” determinizmus a tudat előtt létező anyagi világra vonatkozik. A kétféle megfogalmazás ellentmondásokhoz vezet a mechanisztikus determinista értelmezésben. A mechanisztikus determinizmus ontológiai és gnoszeológiai felfogásának összehasonlítása: Ontológiai felfogás: a világ anyagiságából és minden szellemtől való függetlenségéből indul ki. \ kimondja a determináltság elvét — a jelenségek kölcsönhatásaikban való meghatározottságát. I teljes determináltság tételezése. 1 a determinációt a kor tudományos szintjére építi. I ez a determináltság egyértelműen visszatükrözhető kizárólag mennyiségi paraméterekre épített törvényekkel. 1 a tisztán mennyiségükben változó paraméterek értékei előre láthatók (megjósolhatóság). Gnoszeológiai felfogás — egyértékű függvényekkel kielégíthető differenciálegyenletek létezéséből indul ki. 1 — a paraméterek kölcsönös meghatározottságát mondja ki, melyek az egyenletet kielégítő függvényben szerepelnek. 1 — kiterjeszti ezt a determináltságot a paramétereknek megfelelő fizikai mennyiségekre. 1 — az egyenletekben szereplő paramétereket, illetve azoknak megfelelő objektív fizikai mennyiségeket az anyagi világ egészével azonosítja. 1 — az egyenletekben történő visszatükröződés szükségszerűen egyértelmű és korlátlan. 1 — az egyenletek léte az előrelátás képességével ruházza fel az embert. A mechanikus materializmus teljes determinációjának eszméje nem közvetlenül a mechanika törvényeiből fakadt, hanem a világ anyagi egységéből. Az „ontológiai” determinizmus tartalmának mechanikus felfogása esetleges. Természetesen az adott kor feltételei alapján szükségszerű volt, azonban adekvátabb tartalommal feltölthető, a tudomány fejlődésének megfelelően. A „gnoszeológiai” determinizmus olyan egyenletek létezéséből indul ki, amelyeket a klasszikus fizika hozott létre. A teljes determináció eszméje szükségszerűen ösz- szekapcsolódik az egyenletrendszerek teljességével, egye59
