Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - KÖNYVESPOLC - Bán Ervin: Előlegezett irodalomtörténet
Előlegezett irodalomtörténet Vélemények/viták. A hetvenes évek magyar irodalmáról. Szerk.: Agárdi Péter Előlegezett irodalomtörténetnek kell neveznem: egy évtized irodalmáról ad számot, de olyan időpontban, amikor történelmi távlat még nincs, nem is lehet — a kötet az időszak utolsó napjait meg sem várva került a könyvesboltokba. Gyorsmérleg-féle. Több-kevesebb kronológiai rend van benne, de nem folyamatos irodalomtörténet, hanem az évtized során elhangzott rádióviták, interjúk, kritikák, írói nyilatkozatok gyűjteménye, amelyet a szerkesztő, Agárdi Péter ösz- szegező tanulmánya zár le. Ugyancsak summázó jellegű Hermann István írása is. A legtöbb cím felett irodalmi közéletünk valamelyik jelentős személyiségének a nevét találjuk. Nem vagyok sem irodalomtörténész, sem kritikus. Státusom: hivatásos olvasó. Mint tanárnak és fordítónak kötelességem, hogy figyelemmel kövessem nemzeti irodalmunk útját, amennyire ennek a hivatásnak a zaklatottsága, mindennapi kapkodásai engedik. Az érdekelt tehát: mit tudok meg a zömök kis könyvből irodalmunk legközelebbi múltjáról és esetleg közeli jövőjéről. Az ötvenes évek végén igen fontos változás történt: az irodalom visszaszerezte „a kérdezés jogát”. Hirtelen fellendülés, rohamos gazdagodás következett, a hatvanas évek első fele kitűnő művek egész sorával ajándékozta meg az olvasót — nagy korszak volt. Aztán újabb változás jelei mutatkoztak; az 1968-as gazdasági reform új rendbe állította az irodalom sorsát meghatározó társadalmi tényezőket. Hanyatlás következett-e? A nyilatkozatok egy kisebb része, például Szabolcsi Miklósé, ezt állítja vagy sejteti. Csurka István nagyon keményen beszél: „Minek a kora ez? Mert hogy nem az irodalomé, az bizonyos. Ezen kár is rágódni, az írók ebbe, velem együtt, már régen beletörődtek.” A hetvenes évek változásainak egyik mozgatója a könyörtelen természet volt. Az előző nagy nemzedék jelességeinek tekintélyes része eltávozott az élők sorából. Köztük olyanok, akiknek külföldön is nevük volt. (Kár, hogy a kötet szinte nem is említi irodalmunk nemzetközi fogadtatását.) S ugyanakkor más neveltetésű, más szellemmel látó fiatalok értek íróvá, költővé. Értékelést mondhatunk ugyan egy-egy művükről, de munkásságuk vagy tehetségük rangsorolásához hiányzik még az irodalomtörténeti távlat. Egyelőre mindenképpen csak hazai, belső használatra szolgáló mércével próbálkozhatunk; ők még nem részesei a világirodalomnak, írásaiknak nemzetközi visszhangja alig van. A szerzők és nyilatkozók többsége optimista. Igaz, mondják, az utóbbi tíz év irodalma más, mint az előző évtizedé, de ez nem értékkülönbség: a megváltozott valóság megváltozott ábrázolást kíván. A nagy közösségi élmények helyére a kötelességek prózája lépett, előtérbe került az egyéniség, a személy, a megismételhetetlen ember. A próza és a dráma rangban megelőzte a korábbi években rangidősnek tekinthető lírát. Különösen a drámák érdemlik meg a figyelmet. Sok közöttük a történelmi tárgyú; mintha a múlt lenne a legalkalmasabb szószék, amelyről az írók a jelenhez beszélhetnek. Aki látta Sütő András művét (Csillag a máglyán), megérti, hogy ezek a történelmi színjátékok szinte marokra fogják a ma válaszra váró kérdéseit. A próza kritikus számadást készít az elmúlt harminc-negyven évről (jeles példa: Gyurkó László, Doktor Faustus boldogságos pokoljárása). A világnézetek és eszköztárak változatossága nagyobb, mint korábban. De az egzisztencialista, vallásos és egyéb világnézeti hatások ellenére az írók túlnyomó része elkötelezett, igaz, sokkal közvetettebb módon, mint tíz évvel előbb. Az olvasó szemével olvasva: széles spektrumú, sok ágú irodalom körképét ismerhetjük fel, amelyet a méreteltolódások és személyi változások miatt valóban nehéz összehasonlítani a hatvanas évek termésével. Ugyancsak az olvasóból kívánkozik elő egy kérdés, amelyre a kötetben senki nem válaszol, talán nem is válaszolhatna: mit várhatunk a nyolcvanas évektől? Mert akkor, a folytatásban fog eldőlni, hogy a hetvenes évek magyar irodalma egyenrangú volt-e közvetlen elődjével, vagy inkább valamilyen korszakos erő- vesztés kezdete — terebélyesedés vagy hígulás. A négyszázegynéhány lapnyi gyorsmérleg nélkülözhetetlen tanácsadója lehet a magyartanároknak. Egyben-másban ugyan vitára, sőt ellenkezésre készteti az olvasót, de megérdemli mindenkinek a figyelmét, aki nemzeti kultúránk sorsát személyes ügyének tartja, meg azokét is, akik nem akarják levenni szemüket az idő horizontjáról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. — 451 1. Bibliográfia: 430—438.) Bán Ervin A MAGYAR HANGLEMEZ KLUB egri társaságának programjára a Megyei Könyvtár olvasótermében került sor. Ez alkalommal Kiss Tamás „Régi magyar dallamok” címmel tartott koboz- és hegedűművekkel illusztrált előadást. A MEGYE AMATÖR MŰVÉSZETI csoportjai bemutatót tartottak Hevesen, a megyei KISZ-bizottság által szervezett rendezvény- sorozat első programjaként. A bemutatóra a járási-nagyközségi művelődési házban került sor. HONISMERETI TANFOLYAM INDULT a Megyei Művelődési Központban azzal a céllal, hogy a szakkörvezetőknek és az érdeklődőknek segítséget nyújtson a gyűjtő- és a feldolgozó munkához. A tanfolyam február végén kezdődött, s egészen decemberig tart. A majd egy esztendő alatt az érdeklődők tartalmas előadásokat hallgatnak meg. CSEHOV EGYFELVONASOS drámáiból mutattak be összeállítást a Magyar Néphadsereg gyöngyösi helyőrségi művelődési otthonában. Előadók az MN Művészegyüttesének művészei voltak. FOLYTATJÁK A KÍSÉRLETEKET a bükki esztázkői barlangban. Az elmúlt év júniuságban került sor az első kísérletre. Vizet szivattyúztak az ott talált, és agyagtól megtisztított szifonba, ahol hét és fél köbméter víz pillanatok alatt eltűnt, és hallani lehetett, hogy morogva zuhogott le a mélybe. Ebből a tényből árra következtettek, hogy egy negyedik terem is van, s valószínűleg további termek. A HATVANI KÉPZŐMŰVÉSZETI STÜDIÖ kiállítására a Damjanich János Ipari Szakmunkásképző Intézet klubtermében került sor. A stúdiót a városi tanács vb művelődésügyi osztálya, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága működteti. GABOS GÁBOR ZONGORAMŰVÉSZ közreműködésével az Egri Szimfonikusok adtak hangversenyt a hevesi járási Művelődési Központban. Az előadáson Farkas István karnagy vezényelt. KOLACSKOVSZKY-EMLÉKTÚRA indult március hónapban Bélapátfalvára, mintegy négyszáz fiatal részvételével. A fiatalok megkoszorúzták az emlékművet, majd továbbmentek a Telekessy-turistaház felé. A megyei KISZ-bizottság által szervezett rendezvényt összetett honvédelmi verseny zárta be. ORSZÁGOS MINŐSÍTŐ VERSENYEN kétévenként adhatnak számot az amatőr színjátszók, irodalmi színpadosok arról, hogyan dolgoztak, mennyit fejlődtek. Az idén első ízben a Heves megyeiek és a borsodiak számára az egri Megyei Művelődési Központban rendezték meg a háromnapos bemutatót. MINTEGY NÉGYSZÁZ FIATAL HALLGATTA MEG a debreceni Délibáb Együttes Népzene, népdal című műsorát a hatvani Damjanich János Szakmunkásképző Intézetben. A Filharmónia hangversenyén a szakmunkástanulók az alföldi, dunántúli és az erdélyi népzene szépségeivel ismerkedhettek meg. IFJÜSÁGI DÍJJAL TÜNTETTÉK KI a Há- mán Kató megyei Üttörőház Harlekin bábegyüttesét. A díjat Demeter Zsuzsanna, az együttes művészeti vezetője vette át. A HAMUPIPŐKÉT MUTATTÁK BE a Mesejáték Színpad művészei Hevesen, a művelődési házban, Gyökössy Zsolt rendezésében. JÓZSEF ATTILA SZAVALÓVERSENYT rendeztek a karácsondi községi könyvtárban. A Gyöngyös város és járás által szervezett vetélkedő hat legjobb versenyzője jutott tovább a megyei döntőre. REND SZÜLETETT címmel rendeztek játékos vetélkedőt Eger általános iskoláinak nyolcadik osztályos tanulói részére a Há- mán Kató Megyei Üttörőházban. A kisdiákok a felszabadulás utáni időszak történelmi eseményeiről összeállított kérdéseket, fel_ adványokat oldották meg. GAZDAG PROGRAMOT BONYOLÍTOTT LE az idei első negyedévben a Magyar Kémikusok Egyesületének Heves megyei csoportja. Legutóbb az egri Technika Házában gyűltek össze a megye kémikusai, akiknek az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára tartott színvonalas előadást a tudományág legújabb eredményeiről és időszerű elméleti kérdésekről. TAPSRÓL TAPSRA címmel került megrendezésre Rodolfó, a neves bűvész és Gál- völgyi János humorista derűs műsora, az egri Megyei Művelődési Központban. 64
