Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében
TUDOMÁNYOS MŰHELY A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében Az országos, illetve a helytörténetírás szerves részét alkotó munkásmozgalom-történeti kutatások megyénkben az 1940-es évek végén kezdődtek el. A munka kibontakozása szorosan összefüggött a munkáshatalom győzelmével, a szocializmus alapjai lerakásának elkezdésével. A megyei munkásmozgalom történetének feltárását és feldolgozását Kolacskovszky Lajos kezdte el, aki maga is a munkásmozgalom aktív harcosa volt. A kutatások immáron három évtizedesek. Ügy hiszem, hogy elérkezett az áttekintés, az értékelés és az újabb feladatok megjelölésének ideje. A helyi munkásmozgalom-történeti kutatások kibontakozásához megyénkben is objektív és szubjektív feltételek meglétére volt szükség. Az objektív feltétel mindenekelőtt a munkáshatalom, a proletárdiktatúra megteremtése volt. Ez kedvező lehetőséget biztosított a kutatómunka megindításához. Elsődleges feladat volt a források, a dokumentumok összegyűjtése, s a kutatók rendelkezésére való bocsátása. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Kolacskovszky Lajosnak. Ö 1947-ben történt nyugdíjazása után ideje nagy részét főképpen a munkásmozgalmi emlékek összegyűjtésének áldozta. Az általa összegyűjtött írásos emlékek az Egri Állami Levéltárba, a tárgyi emlékek pedig a helyi múzeumba kerültek. Jelentékeny helyi anyag került az 1949-ben megszervezett Munkásmozgalmi Intézetbe (ma az MSZMP KB Párttörténeti Intézete) is. A kutatómunka objektív feltételeinek megteremtésében újabb állomás volt az egri múzeum munkásmozgalmi, illetve legújabb kori gyűjteményének létrehozása, az 1960-as évek elején. Ez Dancza János, az egri munkásmozgalom veteránjának az érdeme. A gyöngyösi Mátra Múzeumban ebben az időszakban szintén hozzáfogtak munkásmozgalom-történeti anyagok gyűjtéséhez. Rendkívül jelentős volt az MSZMP Heves megyei Bizottsága archívumának létrehozása, 1964-ben. Az objektív feltételek kialakulásával párhuzamosan, létrejöttek a munka szubjektív feltételei is. Az 1949- ben létrehozott Egri Pedagógiai Főiskola (1969-től Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) történelem és marxizmus— leninizmus tanszékének néhány oktatója (Csóka János, Szokodi József, Friedrich Sándorné, Nagy József) kutatómunkájának egyik fő területévé a helyi munkás- mozgalom múltjának feltárása vált. Az egri múzeumban 1961-től Dancza János, 1972-től pedig Csiffáry Gergely történész muzeológus végez ilyen jellegű kutatásokat. A gyöngyösi múzeumban Molnár József félállású muzeológus lett a munkásmozgalom, illetve a legújabb kori történet gazdája. Hatvanban még a helyi múzeum létrehozása előtt, Németi Gábor középiskolai tanár hozott létre jelentős gyűjteményt. A megyei pártarchívum létrehozása után, annak vezetője, Kovács Gáborné, szintén végez kutatómunkát. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1957-ben alapított marxizmus—leninizmus esti egyeteme, illetve 1967-től működő oktatási igazgatóságának néhány tiszteletdíjas tanára szintén bekapcsolódott a kutatómunkába. (Szecs- kó Károly, Horváth Tamás, Horváth Nándor.) Figyelemre méltó munkásságot fejt ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi mezőgazdasági főiskolai karán Misóczki Lajos. Említést érdemel a MESZÖV-nél dolgozó Varga Lászlónak és a gyöngyösi Vak Bottyán Műszeripari Szakközépiskola igazgatójának, Sereg Józsefnek a munkássága. Az évek múlásával létrejöttek a helyi publikációs fórumok is. Ezek közül legrégibb az Igazság, majd jogutódja, az 1949 április elején induló Heves megyei Népújság című lap. Az 1955-től megjelenő Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, majd utódja, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, rendszeresen helyet biztosít munkásmozgalom-történeti tárgyú közleményeknek is. Közöl a témába vágó anyagokat az 1962-ben induló Hevesi Művelődés, az 1963-tól megjelenő Egri Múzeum Évkönyve, az 1970-ben induló Heves megyei Propagandista, az 1973-tól napvilágot látó Archívum (Heves megyei Levéltár Közleményei) és a Hevesi Szemle. Mondanivalóm kifejtése előtt előrebocsátom a következőket: Nem célom az eddigi megyei munkásmozgalom-történetírás minden eredményének számbavétele. Csak az általam fontosabbnak ítélt munkákat említem meg, vállalva a szubjektivizmus vádját is. A megyei lapban megjelent írásokról — mivel azok csaknem teljes egészében a tudományos munkák népszerű formában megírt változatai — s a különféle intézményekhez leadott szakdolgozatokról — mivel azoknak összeállítói új adatokat alig közöltek — nem szólok. A következőkben korszakonként, illetve műfajonként tekintem át az eddigi munka eredményeit. Először korszakonként tárgyalom a fontosabb monográfiákat, tanulmányokat, közleményeket. A megyei munkásmozgalom kezdeti szakaszának (1867- től 1914-ig terjedő időszak) feltárását és feldolgozását Kolacskovszky Lajos kezdte el. Ö az 1940-es évek végén írta meg „A Heves megyei munkásmozgalom kezdőkora” című munkáját, amelyet levéltári kutatómunka, s sze45
