Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Lénárt Andor: Az egri vár kerámiaműhelyéről

lérért készítette. Kötelezte magát, hogy ilyen terméket csak a várnak szállít, senkinek másnak. Ha vevő keresné nála a tányérokat, azt a vári kerámiai műhelyhez uta­sítja. Pálosi kötelezte magát, hogy a Demkó készítette tá­nyérokat nem utánozza, senki mással nem gyártatja. Ha e kötelezvényét megszegné, ezer pengő kártérítéssel tartozik a fazekasmesternek. Amennyiben amiatt merülne fel nézeteltérés a szer­ződő felek között, hogy a gyártott tányérok megfelel­nek-e a tiszafüredi jellegnek, úgy szakértőül a mezőkö­vesdi gimnázium igazgatóját, Újvári Lajost fogják fel­kérni a vita eldöntésére. Ő ugyanis birtokában van egy tányérgyűjteménynek, s így „a termelés művészi irá­nyítására leginkább hivatott”. Az eladásról és az értékesítésről Pálosi gondoskodott. Az eladott tányérok vételára és eladási ára közötti kü­lönbségből levonva a szállítási költséget, az így meg­maradt nyereség 1/3-át negyedévenként kifizette Dem- kónak. Az áru Demkó saját műhelyében készült, azt vagy Mezőkövesden vagy Egerben vette át tőle a vár kerámiai műhelye. A 100 pengő előleg, ill. kamatmentes kölcsön törleszté­sére Pálosinak jogában volt a mindenkor leszállított áru összegéből 25%-ot levonni. A műhely bevételéről, hasznáról, kiadásairól, leltárá­ról a polgármester felszólítására 1938. július 20-án ér­kezett írásos jelentés a polgármesteri hivatalhoz Pálo­sitól. E jelentés szerint az Eger vára kerámiai műhelyének bevétele 1937. június 10-től 1938. június 20-ig: kicsiny- beni eladásból 1863,05 pengő, nagybani eladásból 222,38 pengő. A műhely üzleti könyvei szerint összbevétel, az ajándékként elvitt, de ki nem fizetett áru értékét levon­va, 2078,43 pengő. E jelentésében megállapította Pálosi, hogy „a kerámiai műhely tiszta haszna egyelőre a va­gyon gyarapodásában mutatkozik”. A (II. sz.) melléklet szerint az üzemi berendezés érté­ke a megfelelő leírásokkal 1298,70 pengő. Az eladási helyiségben levő készáru értéke 1175,30 P. A műhely­ben raktározott áru értéke 2799,90 P. Bizományba ki­adott árukért a követelés 2385,12 és 399,29 P. A jelentés az összes tiszta vagyont 4083,08 pengőben adja meg, nem számítva a műhely helyiségéül szolgáló kazamaták építési költségeit, valamint az égetőkemencék értékét, s azon ajándéktárgyak értékének összegét, ame­lyet a műhely Eger város vendégeinek adott a polgár- mester, s egyéb hivatalok rendeletére, ill. kérésére 372,20 pengő értékben, ingyenesen. A korábban említett 1298,70 pengő műhelyleltári ér­ték az alábbi berendezési tárgyakból tevődött össze: 1 db fazekaskorong; 1 db festőkorong; 1 db szekrény, 1 db hatlábú asztal; 1 db hatlábú stelázsi; 56 db stelázsi- deszka; 1 db pácolóasztal; 2 db hokedli; 4 db zománco­zott kanna; 3 db kapszlikészítő dob; 4 kg vas- és réz­súly, 1 db mérleghez; 10 db vasveder; 2 db festékőrlö fazék; 1 db festékőrlő henger; 1 db zománcőrlő hen­ger; 1 db vaskályha, b. m. csővel; 11 db kapszlideszka; 3 db nagy dézsa; 2 db kis dézsa; 1 db szita; 4 db put­tony; 1 db mosdólavór; 4 db törülköző; 6 db ecset; 3 db pallódeszkából való polc; 3 db cementkád; 1 db nagy égetőkemence; 1 db kis égetőkemence; 243 féle gipszforma; 10 db Gádor-féle gipszforma; 1 kocsi vö­rös agyag; 1 kocsi fehér agyag; 1,5 kocsi ostor ősi agyag; 40 kg zománc; 1 db szobrászkés; 1 db favágófejsze; 1 db pult és stelázsi a Setét-kapu alatt. A már idézett „Eger vári kerámiai műhely eladási naplója” szerint az alábbi árukat hozta forgalomba Eger város Idegenforgalmi Hivatala az egri vár kerámiai ter­mékeiből: Kis korsó, kihajtott szélű váza, nagy kulacs, bástya hamutartó, kis kutya, páva hamutartó, egyip­tomi egyliteres, egyiptomi félliteres, címeres söröskorsó, horgos váza, török váza, papírnyomó kutya, kis kehely- váza, nipp váza, közép kulacs, egyiptomi kétdeciliteres, görög váza, bonboniere, lapos hamutartó, kis kosár, fe­kete nipp váza, kis fiaskó, cserép hamutartó, nyakas váza stb. A kerámiai műhely Pálosi Kolozsvárra távozása után is, egészen a felszabadulásig működött. A felszabadulás után új termék előállítása a műhelyben már nem folyt. A készáru és félkész termékek Ignácz Sándor, majd halála után felesége birtokába jutottak. A Várásatási Bizottság megszűnése után az átadási jegyzőkönyvek­ben a kerámiai műhely készletei nem szerepeltek. A he­lyiségeket Ignáczék használták, míg a Műemlékek Or­szágos Felügyelősége a raktárakat egyelőre még isme­retlen körülmények között elfoglalta és kőtárának hasz­nálja. Kívánatos lenne a várfeltárás történetében jelentős sze­repet játszott műhely tárgyi emlékeinek összegyűjtése, a termékek megismerése, begyűjtése. Annál is inkább, mert a műhely gipszmintaanyaga a várbeli gótikus püs­pöki palota padlásán van. A műhely pedig az északi várfal tövében, a két kemencével és a lakattal lezárt műhelybejárattal, szintén jobb sorsot érdemel, mint ami­re ma szolgál. Lénárt Andor A MAGYAR NYELV HETÉT ez évben is megrendezte a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Heves megyei Szervezete. A megnyitó ünnepségre április 14-én került sor Egerben, a KPM Közúti Igazgatósága szék­házának tanácskozótermében. A megyeszék­helyen 17 előadást tartottak, s nemcsak az oktatási intézményekben, hanem üze­mekben is. A magyar nyelv hete rendezvénysoroza­tának záróeseményére Hevesen, a járási könyvtárban került sor, ahol az érdeklődők arról hallhattak előadást: Hogyan lehetünk jó helyesírók? AZ EGRI KÁDAS GÉZA, magyar olim­pikon, többszörös úszóbajnok hagyatékát — főleg az 1948. évi londoni olimpiával kap­csolatos érmeket, dísztárgyakat, fényképe­ket és más dokumentumokat — fiai: Ká­das Géza és Károly, az egri vármúzeumnak ajándékozták. KETTŐS JUBILEUM JEGYÉBEN RENDE­ZETT hangversenyt az Építők Heves me­gyei Kórusa az egri főiskola dísztermében. Megyénk neves kórusa gazdag műsort ál­lított össze. Bárdos Lajos zeneszerző, a kó­ruszene, a kóruséneklés nagy öregjének 80. születésnapja alkalmából, a mester tiszte­letére. Ez elsősorban abban jutott kifejezés­re, hogy a műsor második felében az ő kórusműveit mutatták be. Ebben az évben emlékeztek a kórus megalakulásának tize­dik évfordulójára is. A programmal egy- időben a közönség kiállításon ismerked­hetett meg Bárdos Lajos és a Magyar Kó­rus elnevezésű kiadóvállalat tevékenységé­nek néhány dokumentumával. KUBÁRÓL TARTOTT dia- és mozgófilm­vetítéssel egybekötött élménybeszámolót a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ nem­zetközi klubjában Rozgonyi Iván klubtag. A MONODRÁMÁK ORSZÁGOS SZEMLÉ­JÉT első alkalommal rendezték meg Gyön­gyösön. Az úttörő kezdeményezésről — melynek legfontosabb célja az értékes műfajra irá­nyítani a figyelmet — sajtótájékoztatót tar­tottak Egerben, a rendező szervek képvi­selői. Az egy hétig tartó szemlét szakmai ta­nácskozások, művész és közönség találkozók egészítették ki. r* ÉNEK—ZENEI FESZTIVÁLT rendeztek Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kolán, az egyetemi és főiskolai napok ke­retében. A programban 20 énekkar és ze­nekar, valamint 47 énekes és hangszeres szólista lépett fel. Versenyen kívül bemutat­koztak hat megye középiskolásainak ének­és zenekarai, a KISZ Központi Bizottsága szervezte „Művészet és ifjúság” című ak­cióprogramban szerepelt legjobb együttesek. A fesztivál egri sikerekkel zárult. 44

Next

/
Thumbnails
Contents