Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kelemen Imre: Zenei élet Egerben, az1918-19-es években
Van néhány adatunk társadalmi események, ünnepélyek zenei vonatkozásairól is. A magántisztviselők megtartott díszközgyűlésén az alábbi zeneszámok szerepeltek: Marseillaise zongora: Jászay Ilona Henri Ravina (?): Lita(?) zongora 4 kezes: Márkus Fanny és Jászay Ilona Chopin: Nocturne zongora: Schwartz Sárika Varganoff: Tarantelle zongora: Grünzweig Böske Június végén ismét ellenforradalmi események zajlottak le a városban, amelyek két halálos áldozatot is követeltek. Temetésükön a Munkásdalárda gyászénekeket adott elő. Majd miután Szropkó Flórián, irgalmas rendi áldozópap beszentelte az elhunytakat, „Mentusz József kórházi kántor megindító és újszerű halotti búcsúztató éneket énekelt, amely százaknak csalt szemébe könnyet”. Szóhoz jutott a muzsika az egri gyermeknap (július 5.) vidám, műsoros estjén is. Egy cigányzenekar az Inter- nacionálét játszotta. A hallgatóság meleg elismerése kísérte az Egri Dalkör énekét, melyet Grónai Andor vezényelt. Szép sikert aratott Zoltán Alajos, Beolch hegedűre írt Concertino-jának előadásával. A gyermekszereplők közül Kovács Margitka énekszólóját, valamint Kaiser Sárika „gyakorlott” zongorajátékát emelte ki az estről megjelent tudósítás. A Vörös Mozi Estéket a helybeli Vöröskerület rendezte az Uránia moziban „vörösök, vöröskatonák, egri proletárok szórakoztatására”. Az előadásokra szóló belépőjegy 1/2 11-ig szóló kimaradásra jogosította fel birtokosait. A városban ugyanis esti kijárási tilalom volt érvényben. Négy, megtartott vörös moziestről van tudomásunk. Ezek zenei vonatkozásai: Május 21—22.: szerepelt a Munkásdalárda, valamint Sáfár Kornél, aki „proletárdalokat énekelt a zongora mellett”. (A 22-i esten az Egri Dalkör és a Polgári Dalkör is fellépett.) Május 28—29.: 28 tagú cigányzenekar működött közre, valamint Huszthy Zoltán „és mások is” helyet kaptak a műsorban. Az estek programjában, a filmeken és a zeneszámokon kívül versek, rövid jelenetek is elhangzottak. Hasonló jellegűek voltak a Vörös Színházi Esték is. Ezeket a vármegyei Direktórium propaganda-szakosztálya szervezte Juhász Árpád sajtóelőadó vezetésével. A sajtó előzetes híradása szerint, „a műsorok igen tarkák, változatosak lesznek, de emellett irodalmi színvonalúak”. Az első színházi estet június 1-én, vasárnap tartották. Műsorát teljes egészében közli az Egri Vörös Üjság május 29-i száma, a követező gondolatok kíséretében: „A proletáruralom minden erejével arra törekszik, hogy a kultúra és művészet szépségeit szétárassza a tömegek közt, amelyek ettől addig el voltak zárva." A műsor a következő volt: 1. lnternacionálé. Éneklik: az egyesített munkásdalárdák. 2. Az utolsó álom. Jelenet. Irta: Halasi Andor. Előadja: Sáfár Kornél. 3. Versek. Szavalja: Séhwartz Zoltán. 4. Dalok. Énekli: Szász Ilonka. 5. Virágok. Novella. Irta és felolvassa: Somfai János. 6. Bölcsődal. Irta: Somlyó Zoltán, előadja: Győri Irén. a budapesti Madách Színház tagja. 7. Művészet és szocializmus. Elmondja: Schwartz Zoltán. 8. Zongorakoncert (?) Játssza: Szász Zoltán (Endre?). 9. A két próba. Játék egy felvonásban. Irta: Színi Gyula. (Történik ma, Egerben.) Szereplők: Eszter: Gyári Irén Boriska: Weisz Mariska Sándor: Sáfár Kornél A sajtó, az est sikeréről beszámolva, kiemeli, hogy „Szász Endre kitűnő technikával” zongorázott. A továbbiakban még két estre került sor (június 11. és 12.), amelyeknek pontos műsorát nem ismerjük, de a közreműködők között újra ott találjuk a dalárdákat, valamint Huszthy Zoltánt is. A szó valódi értelmében vett hangversenyt csak három alkalommal rendeztek a Tanácsköztársaság fennállása alatt. „Vörös hangverseny” címen, június 14-én rendezték meg az Uránia moziban Heller Margit (ének) és Huszthy Zoltán (zongora) hangversenyét. Kezdeményezője az agilis Sáfár Kornél volt. A bevételt az egri Rokkantegyesület és a Vörös kerület céljaira fordították. Heller Margit aki a budapesti Városi Színház (korábban Népopera) tagja volt, népszerű operaáriákat (Bajazzo, Pillangókisasz- szony, Tosca, Aida stb.) és Schubert-dalokat adott elő. A beszámoló szerint „kellemes hangjának hatását nem tiszta szövegkiejtése csökkentette”. Huszthy „klasszikus zongoraszámokkal” és dalokkal szerepelt. Virtuóz játékával sikert aratott. Július 2-án, a Magántisztviselők Szervezetének Kultúr- bizottsága rendezett hangversenyt. Közreműködtek: Jura Ferdinánd (ének), Ungár Sándor (hegedű), Grünzweig Erzsiké (zongora). Zongorán kísért Huszthy Zoltán. A műsorról közelebbit nem tudunk. Legnagyobb sikert a hegedűszámok aratták. Lelkes hangú, előzetes híradás készítette elő Jura Ferdinánd július 26-i koncertjét. „Akik hallották őt énekelni ... azok előtt nem kell dicsérni” — olvashatjuk. Majd a cikkíró — valószínűleg alaposan elvetve a sulykot — így folytatja: „Mindenfelé (München, London, Frankfurt, Bécs, Bukarest) külföldön, mint német Caru- sót emlegetik”. A hangversenyen Kaufmann Emmy és Huszthy Zoltán is felléptek. A műsor a következő volt: 1. Leoncavallo: Prolog a Bajazzókból 2. Löwe: Tom de Reiner 3. ? Ave Maria; hegedűn kísér: Kaufmann Emmy zongorán kísér: Huszthy Zoltán 4. ? Hans Heiling-nagyoperából? 5. Rossini: Nagyária a Sevillai borbélyból 6. Lewandowski: Kol — Nidré 7. Magyar és olasz dalok. Hegedűn kísér: Kaufmann Emmy 8. Vieuxtemps. Hegedűverseny; 1., 11., IV. tétel 9. Wieniawski: Valse — Caprice 10. Hubay: Fonódal A Tanácsköztársaság utáni időszak egri zenei élete már egy más tanulmány feladata. A miénk annak bemutatása volt, hogy bizonyítsuk; azokban a forradalmi időkben a zenei „múzsák” sem hallgattak. Kelemen Imre 39
