Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Puszta József: A magyar meseszótár szerzője
A hátoldalon a Vörös Hadsereg Legfőbb Parancsnokának, a Szovjetunió marsalljának, Sztálinnak 1944. november 6-án elmondott beszédéből” publikált kivonatot, „Győzelem minden ütésben!” cím alatt. A híres és emlékezetes kilenc csapásról szóló beszámoló 1944. januárjától októberéig foglalja össze a szovjet Vörös Hadsereg hadműveleteinek sikeres eredményeit a hitleri fasiszta haderők felett. E példány befejező cikkét egy Magyarok!-hoz intézett agitatív propagandafelhívás képezi: „Hitler-Németország elvesztette a háborút. A németfasiszta hadsereg reménytelen, az összeomlás előtt áll. Segítsétek a Vörös Hadsereget! Siettetitek ezzel a német-fasiszta hadsereg összezúzását. Ezzel pedig közeledik az óra, amikor a háború magyar földön végetér és a német rablókat végképpen kiűzzük az országotokból!” Az Űj Hírek utolsó, 1944. december 21-én megjelent 6. száma a december 19-i szovjet hadi jelentésről és az ugyanazon napi londoni TASZSZ jelentéséről ad számot. A hátoldalon két félhasábnyi terjedelmű beszámoló kapott helyett, Eger döntött címmel. A kis írás a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő két Heves megyei küldött megválasztásáról szól. Ezt egy agitatív felhívás követi: „Magyar asszonyok! Magyar anyák! Férjeitek, fiaitok elpusztultak az áruló nyilasok miatt a magyarság ellen harcoló náci-németek oldalán. Ne ismerjetek kegyelmet a német bérencek és nyilasok itt maradt bandájával szemben!” Az egri Űj Hírek utolsó közleménye egy keretes értesítés formájában arról tudósította a korabeli polgárokat, hogy IGAZSÁG címmel új lap indul Egerben. A lapot a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front jelenteti meg, egyelőre hetenként kétszer. „Az első ünnepi szám 4 oldalnyi terjedelemben, szombaton délután december 23-án jelenik meg... ” Az Igazság azonban technikai nehézségek miatt csak 1944. december 24-én tudott megjelenni. INGYEN Az Üj Hírek példányait természetesen ingyen terjesztették, — elsősorban a frissiben megalakult Magyar Kommunista Párt helyi szervezetei útján, de a Vörös Hadsereg bizonyos mennyiséget autón, közelebb- távolább (például még Tiszanánára is!) elszállított a lakosság körében való szétosztás céljából. Ezt az adatot erősíti meg a megyei pártarchívum birtokában lévő példány is, mely Felsőtárkányból került elő. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az Üj Hírek időszaki röplap-újság megszületésébe és egy állandó helyi lap megjelenéséig való előállításába feltehetően belejátszott az a körülmény is, hogy 1944. december első napjaiban a megyében, Heves községben, nem távol Egertől, állították fel a 2. Ukrán Front főparancsnokságát. Maga Malinovszkij marsall is Hevesen létesítette főhadiszállását. A szovjet Vörös Hadsereg Hírszolgálata áltál Egerben készített magyar nyelvű Üj Hírek tehát meglehetősen friss híranyagával s aktuális cikkeivel minden kétséget kizáróan jelentékeny politikai szolgálatot tett a front elvonulása utáni nehéz napok és a demokratikus helyi erők (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front) által csak későbben kiadott lap, az Igazság első példányának megjelenése közötti, vitathatatlanul súlyos problémákkal és gondokkal terhes, közel 20 nap alatt. Sugár István A magyar meseszótár szerzője Augusztus 23-án 100 esztendeje volt annak, hogy 1879-ben a Heves megyei Bessenyő községben (ma Besenyőtelek) a falu legszélén, fehérre meszelt, szalmatetős egyszerű parasztházban született Nagy János, aki később a Berze nevet is felvette. Egy szegény pásztornak ő volt a tizenegyedik gyereke, akiből európai hírű néprajztudós lett. Egerben 1905-ben feleségül vette Loson- czy Emma okleveles tanítónőt, Losonczy István egri nyomdai betűszedő és Bozsik Róza leányát. Elemi iskoláit szülőfalujában, Tiszasülyön és Egerben, gimnáziumi tanulmányait pedig Gyöngyösön, Egerben és Jászberényben végezte, ahol 1898-ban érettségizett. Már mint gimnazista tanuló a magyar folklór, a népmese, a néphit és a néphagyományok szerelmese lett. A 14—15 éves kisdiák szülőfalujában, majd Heves és Szolnok megye falvaiban meg-megállt a poros utcákon és szeretettel hallgatta a szegény, öreg emberek és nőnék beszédét, meséit, népdalait. Olyan volt, mint a későbbi években a falujáró Móricz Zsigmond, vagy a népdalokat gyűjtő Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kezében mindig ott volt a jegyzetfüzet, amelynek lapjaira szorgalmasan jegyezgette a Heves és Szolnok megyei néplélek szellemi kincseit, a puszták béresei, a Tisza menti halászok meséit és dalait. Anyagi eszközök hiánya miatt nem volt fonográfja, a magnetofonszalag pedig az ő idejében még ismeretlen fogalom volt. Fáradságot nem ismerve, azért mégis népi értékeket mentett meg a feledés homályából. Érettségi után beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol többek között dr. Katona Lajos egyetemi tanárnak, a kiváló folkloristának a tanítványa lett. Katona Lajos döntő befolyással volt Berze Nagy János néprajzkutatói tevékenységére. Mint egyetemi hallgató, később pedig már bölcsészdoktori diplomával a zsebében is, vissza-visszatért szülőfalujába néprajzkutatói munkára- 1905-ben, doktorrá avatásának évében jelent meg: „A hevesmegyei nyelvjárás” című tanulmánya, amely Heves vármegye támogatósával látott napvilágot. Áldozatos munkássága eredményeként elkészült: „Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből” című 584 oldalas, értékes mesegyűjteménye, amelyet 1907-ben Budapesten a Kisfaludy Társaság adott ki. Ebben 88 mese közül 65 a szülőfalujából való. E népme41
