Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - JELENÜNK - Fejes András: A serdülés és lélektana
lasztását, tetteink, cselekedeteink teljes felelősségű vállalását — igen sok megfogalmazásában válságkorként tünteti fel ezt az életszakaszt. A gyermek fejlődése és szocializálódása során a környezetéből megfigyeléses-utánzásos formában átveszi egyes számára fontos emberek (apa, anya, rokonok, stb.) viselkedésformáit, magáévá teszi azok erkölcsi normarendszerét, s így szinte önkéntelenül tanul meg számos dolgot. A környezet azonban nem csupán mintamodellként szolgál, hanem folytonos visszajelzéseivel, minősítésével véleményt is nyilvánít a gyermek cselekedeteinek milyenségéről. E visszajelzések alapján ismeri meg a gyermek mások tükrében önmagát, alakítja ki véleményét magamagáról s éli át önazonosságát (identitását). Ez az aránylag stabil azonosság szinte törvényszerűen bomlik fel serdülőkorban, ami természetes, hiszen szinte minden kamasz másként ítéli önmaga képességeit, lehetőségeit, mint ahogy környezete ítéli meg őt. Az öneszmélés felfokozódásának fejlődés- lélektani tartamában alapvető fontosságú a serdülő józan — olykor kerülő utakkal — irányítása és világnézeti tisztánlátásának táplálása. Felelősséggel állítható, hogy a kettős világnézeti és erkölcsi nevelés ebben a korban fejti ki leginkább károsító hatását. A serdülők többsége az abszolút igazság mellett szeretne állást foglalni és ha a kétféle nevelőerő egyforma súlyú, olyan válságot okozhat, mely egész életre kiható jellemzavarban ölt testet. A serdülőkori önazonosságkeresés természetes lélektani folyamat, melynek szélsőséges meggyorsítása, illetve lassítása szükségszerűen bekövetkező hibák forrásai lehetnek. Az úgynevezett korai zárás következménye a rugalmatlan, új tényezők és szempontok iránt kevéssé fogékony, öntörvényű személyiségformálódás, míg az identitás-diffúzió (túlságosan késői életkorban történő zárás) az önértékeiben bizonytalan, feladat- helyzetiben döntésképtelen, könnyen befolyásolható személyiségkép kialakulását eredményezheti. A sikeres pályaválasztás az identitás lezárásának egyik igen fontos momentuma, mely során az elsőrendű szempont a serdülő érdeklődése, pályairányultsága és a pályához szükséges képességek megléte kell legyen. A szülők által kényszerpályára, leginkább a divatos szakmák felé terelt fiatal helyzete hasonló az érdekházassághoz, mely ritkán bizonyul boldognak és tartósnak. Olykor természetesen előfordul, hogy objektív, vagy éppen szubjektív tényezők miatt a kiszemelt pálya elérése akadályokba ütközik, de ilyen esetekben is találhatóak a döntéshozatalnál olyan közti megoldások, melyek nem a végleges lemondást és a reménytelenség érzését tartogatják tarsolyukban. Az ember jobbra, többre való törekvése ugyanis nem hal ki a kamaszévek múltával, s ilyen esetekben mindig van lehetőség a későbbi években pályamódosításra. o o o o A ma serdülője ugyanolyan, mint szüleik voltak saját koruk szabta lehetőségeik között. Életünk menete felgyorsult, mintegy össztársadalmi akceJerációt élünk át, mely bizony leadja névjegyét a pubertáskorúaknál is. Ellentmondásosságuk ellenére ők a jövő követei, ők vázolják fel majd a jövő körvonalait is. Irányításuk, nevelésük milyenségére egyértelmű választ adni lehetetlen, nincsenek kész lélektani receptek, melyek minden helyzetben kiállják a helyesség és igazság próbáját. A jelentkező problémák f eloldása egyénenként változó beavatkozást igényel, függ — egyebek mellett — a szülő és gyermek kialakult viszonyrendszerétől, múltjuktól és jelenüktől. A felnőtté válás folyamata mindenki számára belső vívódásokkal terhelt, ellentmondásokkal nehezített életszakasz. Kultúránkban nincsen avatási szertartás, mely egycsapásra felnőtté fogadná a tegnap gyermekét, így ők maguk kénytelenek kipróbálni erejüket, érettségüket, olykor szeretnék még a veszélyt is közelről átélni. A serdülőkor tehát nem válsághelyzet, hanem egyedi életünk egyik nagyon fontos, jövőnket meghatározó és soha vissza nem térően gyönyörű szakasza, az első szerelem, nagy csavargások, őszinte barátságok, fantasztikus élettervek, olykor fatális tévedések és csalódások kora, mely élmények szervesen tartoznak a teljes és igaz emberi élethez. Fejes András KRÓNIKA VISSZAKERÜLT A MEGYESZÉKHELYRE az egri Ráctemplom 17 szépen restaurált ikonja. Ezzel azonban nem zárult le a görögkeleti szerb egyház kincseinek a helyre- állítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség budapesti restaurátori műhelyében a Ráctemplom mintegy 300 éves Mária-oltárának az oltárképe alatt, az ikont borító lemezeket lefejtették és az eredetinél több száz évvel régebbi alkotást találtak. Ez a fára festett szentkép esetleg a XIII. században is készülhetett, s akkor valószínű, hogy még Görögországban, s utólag onnan került Egerbe. A faragott Mária-oltár restaurálása előreláthatólag az év végén fejeződik be, s remélhetőleg az érdeklődők, a megyeszékhelyre látogató külföldiek, turisták, hamarosan meg is tekinthetik azt. * AZ EGRI BOROS ZSOLT GYÖRGY grafikusművész 18 alkotását mutatták be a Park Szálló teraszán. A művész számos külföldi és több hazai tárlaton is sikerrel szerepelt már. ORGONAHANGVERSENYT ADOTT az egri Bazilikában a finnországi Matti Hannula. Közreműködött a Könnyűipari Minisztérium Bartók Kórusa. Vezényelt Nógrádi László. A műsoron többek között Bach-, Palestrina- és Bárdos-művek szerepeltek. * KATONAMÜVÉSZEK ALKOTÁSAIBÓL nyílt kiállítás Gyöngyösön. Soós Sándor szobrász, Kishonti Pál bőrös és Luczó Mihály festő — mindannyian katonaművészek — műveit láthatta az érdeklődő közönség a helyőrségi művelődési otthonban. ♦ FELÚJÍTOTTAK A MÁTRA EGYIK LEGSZEBB HELYÉN, a Mátraszentlászló melletti Vöröskő tetején a régi kilátót. A természetet kedvelő turisták örömmel vették birtokukba az új létesítményt, amelyről változatos és szép kép tárul az emberek elé. * ÚJ ISKOLÁT AVATTAK EGERBEN ÉS HATVANBAN. Eger északi városrészének új 24 tantermes iskolájának avatására megjelent vendégek az iskola tágas aulájában gyülekeztek. Hatvanban, a Szabadság úton épült fel az a tizenhat tantermes általános iskola, amely nyolc napközis csoportnak is helyet ad, továbbá a korszerű követelményeknek megfelelően ellátták úttörőotthonnal, könyvtárral, szertárral, orvosi szobákkal, tornacsarnokkal. * RECSK 650 ÉVES. Ezzel a címmel nyílt a bányásztelepülés történetét és az ércbányászok életét, mindennapjait bemutató kiállítás a Bányász Művelődési Házban. Az egri Dobó István Vármúzeum és a Recski Ércmű dolgozóinak közösen összeállított tárlatát egy hónapig látogathatta az érdeklődő közönség. * 300 EZER LÁTOGATÓJA VOLT a nyári idegenforgalmi főidényben az egri vármúzeumnak. A Gárdonyi-házat több mint ötezren keresték föl. A megye múzeumai szintén jó nyarat zártak, hétszázezren tekintették meg kiállításaikat. * TÁNCHÁZAT tartottak az egri Megyei Művelődési Központban. A műsorban fellépett az Úi Rigmus együttes, vendégként pedig Montanaro Michel francia népzenész. 37
