Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - JELENÜNK - Bodnár László: Heves megye falusi népességének demográfiai szerkezete (részlet)
lelően műveltségi színvonala alakítja ki a városi és falusi „házassági mozgalomban” jelentkező különbségeket. A családi állapot szerinti megoszlás a népesség fontos demográfiai jellemzője, részben azért, mert valamely életkorban az adott családi állapothoz való tartozás társadalmilag meghatározott magatartástípust, szerepet jelent. Az egyes családi állapothoz tartozó egyének társadalmi és demográfiai viselkedése mind a jelenben, mind pedig a jövőben különböző lesz. A családi állapot a korral és nemmel szoros kapcsolatban áll, de emellett számos más, demográfiai, gazdasági, kulturális stb. jelenségek is hatással vannak rá, így a házasodási szokások, a halandóság, a gazdasági helyzet és nem utolsósorban a jogrendszer is, főként a válásokra gyakorolt hatása következtében. A 15 éven felüli népesség családi állapot szerinti megoszlását a megye községeiben az alábbiak bizonyítják. Férfiak Nőtlen (21,63) Házas (73,6%) Özvegy (3,5%) Elvált (1,3%) 1960 1970 1960 1970 1960 1970 1960 1970 —18,64 —6 +5 —2 +18 —2 +6 —8 +17 —9 +11 —25 +2 —4 +8 Nők Hajadon (12%) Házas (68,4%) özvegy (17,6%) Elvált (2%) —6 +5 +3 —6 +21 —7 +9 —8 +9 —3 +5 —5 +10 —2 +32 A házasok, nőtlenek, özvegyek esetében a mínusz 5%- kal alacsonyabb értéket, a plusz pedig 5%-kal magasabb értéket jelent a megye községeinek átlagánál. Az elvált férfiak és nők esetében a mínusz és a plusz 1%-os eltérést mutat Az özvegy férfiaknál 1,5 (+) (—) az eltérés. A nőtlen férfiak százalékos aránya 1960-hoz képest, a községekben emelkedett. A lányoké stagnál. A házasok aránya csökkenő. Az özvegy férfiaknál csökkenés, a nőknél stagnálás van. Az elvált férfiak és az elvált nők százalékos aránya emelkedik.. A válásoknál az alkoholizmus indirekt vagy direkt hatása kimutatható. Közismert, hogy hazánkban az 1 főre jutó alkoholfogyasztás igen magas. A népesség családi állapot szerinti megoszlását területenként az alábbi kimutatás tartalmazza (1970. év, 15 év felett) Megnevezés nőtlen házas övegy elvált hajad, házas özv. elvált férfiak nők _________ E gri járás 21,2 73,0 3,4 1,4 11,7 68,9 17,2 2,2 F.-abonyi járás 21,7 72,9 4,1 1,3 12,8 66,9 18,4 1,9 Gyöngyösi járás 21,5 73,7 3,3 1,5 11,6 68,4 17,8 2,2 Hevesi járás 22,7 72,7 3,7 0,9 12,5 68,5 17,5 1,5 Hatvan körny. 19,7 76,7 2,9 0,7 10,0 74,0 14,2 1,8 összesen: 21,6 73,6 3,5 1,3 12,0 68,4 17,6 1,8 A nőtlen férfiak aránya a legmagasabb a hevesi járásban. A házasoknál a gyöngyösi járás, az özvegyeknél a füzesabonyi járás, az elváltaknál a gyöngyösi járás foglalja el a vezető helyet. A nőknél legmagasabb a leányok aránya: a füzesabonyi járásban, a házasoknál: az egri járásban, az özvegyeknél a füzesabonyi járás. Az elvált nők aránya az egri és a gyöngyösi járásban azonos. A 15 évesnél idősebb férfiak között a házasok aránya nagyobb, mint a hasonló korú nők körében. Az özvegy nők aránya általában 3—4-szeresen haladja meg a férfiakét. 1970-ben a férfiak 3,5%-a volt özvegy, a nőknek több mint 4-szerese, 17,6%-a. Az özvegy nők nagy száma a férfiak korábban bekövetkező elhalálozásával magyarázható. Általában mintegy kétszer annyi házas férfi hal meg, mint amennyi házas nő. Természetesen ebben nagy szerepe van a második világháborús veszteségeknek, de kismértékben még az első világháborús veszteségek is kimutathatók. Hatással van még a két nem közötti különbségre az is, hogy valószínűbb az özvegy férfiak új házassága, mint a nőké. Így 1960-ban 0,7% volt a férfiaknál, 1,3% a nőknél az elváltak aránya. 1970-ben növekedés volt, 1,3%-ot képviseltek a férfiak, 2%-ot a nők. Az elváltak arányában mutatkozó különbség arra vezethető vissza, hogy az elvált férfiak kétszer annyian házasodtak ismét, mint a nők. A kormegoszlás, a családi állapot struktúrájának lényegesebb tényezője. A házasok aránya a nem Szerinti megoszlásban is kimutatható. A megye községeiben a férfiaknál a 40—49 év, a nőknél a 30—39 év között legnagyobb a házasok aránya (kivételt képez az egri járás, ahol 1960-ban a 30 év alattiaknál volt a legmagasabb). Az özvegyek száma az utóbbi időszakban a 60 éven aluli korcsoportokban a halandóság javulása és az egyre gyakoribbá váló újraházasodások következtében csökkent, a 60 éven felülieknél viszont emelkedett. A legtöbb elvált a 40—49 évesek között van. Ezek az adatok egyértelműen mutatják a mobilitás negatív hatását a családi kötelékek stabilitására. Különösen a fizikai foglalkozásúakból szellemivé rétegződött nőknél nagy a válások aránya. Szerepe van a negatív tendenciában annak is hogy él még a falun a patriarchális családfelfogás, a világnézeti feszültség stb. A férfiaknál 1970-ben 8 községben haladta meg a válások aránya a 2,3%-ot. Mind a 8 község a két legnagyobb járás területén van. (Egri járás: Andornaktálya, Bekölce, Párád, Szarvaskő, gyöngyösi járás: Ludas, Márkáz, Mátraszentimre, Vison- ta.) Nőknél 32 községben volt 2,3% fölött a válások aránya. Különösen magas Párád és Mátraszentimre községben. Ez utóbbiak azt is bizonyítják, hogy az idegenforgalom, a turizmus, az üdülőövezet vagy „kedvezőbb” feltételeket jelent a válások számára, vagy pedig „vonzza” az üdülőhelyekre munkalehetőség keresése céljából az elvált embereket. Bodnár László ISKOLABŐVÍTÉS FARADON. Négy tan- és egy tornateremmel bővül a parádi általános iskola. A munkálatokat, amelyekre 8,2 millió forintot fordítanak, márciusban kezdődnek, s 1980-ban fejeződnek be. SUBA MIKLÓS, a nemrégiben Ungvárról megyénkbe települt művész, első Ízben mutatkozott be képeivel Hevesen, a Móricz Zsigmond Járási Művelődési Központban. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT nyitották meg Szajlán az új községi könyvtárat. Terpes és Szajla községek közös tanácsa három éven belül újította fel a két falu bibliotékáját, melynek építésében, tatarozásában a helyi lakosok társadalmi munkában segédkeztek.- •SZÁZ ESZTENDEJE KERÜLT EGERBE GÁRDONYI. Az évforduló tiszteletére rendezte meg az egri Gárdonyi Géza Társaság ülését. Ebből az alkalomból a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztője tartott előadást Gárdonyi és Eger címmel. A neves Gárdonyi-kutató, akinek két könyve is foglalkozik az író életrajzával, munkásságával, művei történetével, ezúttal legújabb kutatásainak eredményeiről adott számot. KÉT NIVÓDlJAT KAPOTT az egri főiskola női kara. A debreceni nemzetközi kórusversenyen nyújtott teljesítményéért, elsősorban a kortárs zeneszerzők műveinek magas színvonalú előadásáért részesült a Népművelési Intézet nívódijában. E kitüntetés mellett a kar elnyerte az Oktatási Minisztérium nívó- díját is. 21
