Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Heves megyei szólások és közmondások világa II.

tát (Nagy volt náluk a szemét). Eeldebrő: Érti a módját, mint a feldebrei bibányos ember. Felnémet: Lebeg, mint a felnémeti asszony szoknyája (A fehérnép bő szoknyát hordott). Ügy rendelkezik, mint Bálint lova a Cinegében. Cinege egy felnémeti határrósz neve. A szólás alapja: az egyszeri felnémeti ember mondogatta: Nem féltem a lovamat, majd rendelkezik. Ma elsősorban az ösz- szeférhetetlen embert minősítik ezzel a szóláshasonlattal. Változata: Rendelkezik, mint Tera a templomban (nyüzsög, lábatlankodik). Előre van, mint Kocsor az imádsággal. Az „istentelen” ember hírébe keveredett Kocsort megkérdezték, miért nem imádkozik. Ezt válaszolta: Előre vagyok én már azzal. Ma akkor élnek a szólásformával, ha azt az embert ítélik el, aki nem szeret dolgozni (Vő. Nyr. 35 :335). Ügy járt, mint a felnémeti suszter. A cukrászda mintájára ezt írta fel cégtáblájára. Csizmadiárda. Ma a fontoskodó, okoskodó, műveltkedő emberre mondják. Beleaprított, mint Felnémeten Bogya a holdvilágba (A más vidéken is ismert rátótiáda-típus felnémeti történésváltozata: A holdvilágnál lúgos vízbe aprította a kenyeret. Ezzel a csúfondáros esettel kapcsolatban ezt a rigmust is ismerik: Erős a Jézus levesi, (Jézus volt Bogya barátjának csúfneve!), / Mert Bogya Pista főzte neki, /Kétszer is aprított bele, /Mégis erős volt a leve. Rágós, mint a Bogya káposztájokban a csutak (a főletlen ételre mondják). Mindig piszékéi, mint sutban a felnémeti cibere. Felsőtárkány: Hiába bukálsz, mint a tárkányi ember ökre szántás előtt (Annak mondják, aki nem ákar dolgozni). Megelőzték, mint Katyi Pestát a mésszel. A meszes Katyi Pesta házhoz vitte a meszet. Az ajtónyílás után az előszobái tükörben meglátta önmagát, azt hitte egy másik meszes megelőzte. Erre mondta: Már itt is megelőztek. Ellőné, mint a felső- tárkányi ember a poroszlói templom tornyát (Vö. Nyr. 43 : 39). Üti, mint a tárkányi meszes a lovát. Füzesabony: Olyan vastag, mint az abonyi lepény — Kicsi, de öreg, mint az abonyi malac. Leült, mint az abonyi kenyér a levesben (a fáradt, eltörődött emberre mondják). Szaladgál, mint Cobor agara fűhöz-fához (Vö. Nyr. 44 : 331—32) Az abonyi harang ezt hirdeti a helység népének: Dombos kenyér, jó kenyér! Az abonyi lustákra mondják: Tedd le batyu, ülj le rá! Abonyi átkozódás: Egye meg az abonyi íz! Gyöngyöshalász: Csak annyi, mint ide Halász. Gyöngyöspata: Buta, mint a patai szamár. Kikap, mint Patán az istenszegénye. Lefagyott, mint a patai szamár füle. Difra, mint a patai menyecske. Sír, mint a patai gyermek. Kiadnak rajta, mint a patai szűrön. (Kiteszik az állásából). Gyöngyöstarján: Furcsa, mint a tarjáni asszony főzte. Megkérdezték tőle, mit főzött? Ezt válaszolta: Boros kumpért, sima lét, cakk-pakk levest. Halmajugra: Les, mint az ugrai ganca. (A hűtésre kitett gancába beleugrott egy béka, a házi asszony kisfia meglátta, így kiabált be anyjának: Les a ganca!).

Hatvan: Hatvan onnan kapta a nevét, hogy várát odaépítették, ahol az a hát (emelkedés) van. A csúnyáknak Hatvan a világ közepe. Súlyos, mint a hatvani menyasszonykalács. Hatvanba megy hetvenkedni. Heves: Tud hozzá, mint a hevesi buzerás (gyógyítással foglalkozó) asszony. Hevesi kukoricák (A betelepült felvidékieket nevezték így). Olyan ,mint Futyika Terka Hevesen (iz- gó-mozgó, kapkodó). Hort: Megperzselték, mint a horti- ak a tolótaligát. Nevet, mint a horti ember tehene a réten. Horton esik az eső, Csányban van sár. A horti sem horti (sok a betelepedett család). Kál: Nem fér hozzá, mint a káli ember a disznóhoz (ügyetlen ember). Kápolna: Javul, mint a kápolnai kutya, (Először a csirkéket falta fel, azután a kotlóst. Arra mondják, aki nem javul meg, egyre több kellemetlenséget Okoz társainak). Makiár: Rendjén van, mint a makiári széna, összeeszi magát, mint a makiári Szüle káposztája (egyszer minden megoldódik). Makiáron billen a vége (ti. a pohárnak: sokat iszik). Mátrafüred (Benepuszta): Olyan, mint a benei búbánatmalom (szegény). Mezőszemere: Sok van belőle, mint Szemerén a Buktákból. Nem tudta bevenni a kanyart, mint Máté Jóska kutyája. A leghátsó ajtón kezdi a kopogtatást, mint Máté Jóska. Ezen is átestünk, mint Göző Károly a taligán. Mondjuk rá egyhangúlag, hogy Papp Rudié a ló. Ügy ellopták tőle, mint Bugri Elektől a műhelyt. Ügy tett, mint Bugri Elek, mikor elment Ároktőre. Jellemzi a szemerei szólások nyelvi formáját, hogy gyakran egy-egy személynév hordozza benne a kulcsszerepet. (Vö. Bukta Katalin: Mezőszemere ragadványnevei. Szakdolgozat, 1967.). Mikófal- va: Megáll, mint Mikófalván a nap délre. Megveti a hátát, mint Mikófalva a hegynek. Látjuk már Mikó falát (Mikó nevű gazda háza a falu legszélén állott: szójáték, szólásszerűen használják. — Kipallérozott, mint a mikófalvi menyecske (cifrán öltözik) (Vö. Mikófalvi ki- pallérzott menyecske azt se tudja, ki volt nála az este) (Nyr. 24 : 431). Pimpós, mint a mikófalvi fakanál (ivókészség). Nagyfüged: Lucskos, mint a fügedi vásár (A hóolvadás idején, februárban tartják Fügédén az országos vásárt). Bárányhiányban szenvednek, mint a fügedi juhászok. (Sok a Juhász nevű ember a faluban, de nem űzik a juhászságot: szellemes szójáték a köznyelvi és a tulajdonnévi megnevezéssel). Nagyvisnyó: Átesett rajta, mint a visnyói ember a kocsirúdon. — Noszvaj: összeakadt, mint a noszvaji hátyi (háti kosár). Közé csapott, mint a noszvajiak egy lónak. Felpendült, mint a noszvaji pásztor macskája, (vékonydongájú.) Olyan, mint a noszvaji szuszinka (sovány, girhes). Táncol, mint Denk András a törvényszéken (izeg-mozog). Novaj: Híre van, mint a novaji látóasszonynak. Tud róla, mint a Tudós Kati (a novaj iák a halottlátó asszonyt hívták így), a valódi neve: Nagy Katalin volt. (Vö. még: Gárdonyi: A novaji asszony; Ethn. 21 : 291). Tolják, mint a novajiak

51