Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: "Világnézeti" harc az egri strand körül 1933-ban

Még több hozzászólás után következett a szavazás, Viiely a strand-párt elsöprő győzelmét hozta, s megnyitotta az újonnan épült, gyönyörű uszodát férfiak és nők részére egyaránt.

A konzervatív tábor leszavazása és csúfos veresége után az egri klérus véleményét tükröző szócső, az Eger című lap folytatta a támadást, sőt B O J K O T T-ra tüzelt a strand ellen!

„Csak akkor jut az ügy nyugvópontra, ha eltűnik a „Strandfürdő” felirat a Szent Imre térről (a mai Petőfi térről van szó, S. I.), mert addig Eger katolikus társadalma mindent el fog követni, hogy a meggyőződésén, erkölcsi felfogásán kíméletlenül ejtett csorbát megszüntesse... A KISEBBSÉG GYŐZÖTT (???? S. I.) és most alkalma lesz megtanulni, hogy a többség nem minden esetben áll fejbólintókból... Nem vették figyelembe, hogy a katolikus tömegek gátja áll előttük, nem gondoltak arra, hogy A KÖZÖS STRANDFÜRDŐBE EGYETLEN ELVÉHEZ, EGYETLEN ERKÖLCSI TISZTASÁGÁHOZ ÉS AZ EGYHÁZ TANÍTÁSÁHOZ RAGASZKODÓ KATOLIKUS POLGAR SEM FOGJA BETENNI A LÁBÁT!”

Vitéz Subik Károly egri „kisérsek” vezényszavára boj kottot hirdettek a strand ellen. „Vonja le az igazgató (tudniillik Frank Tivadar városi tanácsos, S. I.) azt a nagy tanulságot, hogy a közvélemény erkölcsi garanciája nélkül nem lehet semmit sem garantálni, még a diktátori hatáskör és hatalom birtokában sem, mert az egyén diktatúrájánál erősebb a tömeg diktatúrája.” Valóban! A tömeg egységes állásfoglalásán megtört a „konzervatív vaskalaposok” minden mesterkedése, ármánykodása és bojkottra való bujtogatása.

Az egriek strandellenes hangulatának a felkorbácsolására úgynevezett nyílt leveleket jelentettek meg az Eger újságban „jobb erkölcsöket is látott egri polgárok” és „egy egri földműves, aki megmaradt katolikusnak” jeligék alatt.

A SZAVAZÁS

„MOST PEDIG BEJELENTJÜK A LEGKÍMÉLETLENEBB BOJKOTTOT EGER VÁROS MINDEN FÜRDŐJÉRE ÉS STRANDJÁRA! KIVÁNCSIAK VAGYUNK, KI ITT AZ ELSŐ? ... A lelkek, az erkölcsök romlatlan tisztaságára törekszünk, és ezt a célunkat igenis elérni akarjuk, s NEM FOGJUK NAGYON MEGVÁLOGATNI AZ ESZKÖZÖKET!” (!!) — olvassuk az Egerben.

A konzervatív klérus hecckampánya és a felszítani szándékozott bojkott azonban csúfosan megbukott. Az egriek széles tömegei, osztályukra, társadalmi állásukra, foglalkozásúkra és vallásukra való tekintet nélkül igaz örömmel és lelkesedéssel fogadták a megnyílt egri meleg vizű gyógyhatású strandfürdőt. Népszerűsége országos hírre tett szert, sőt határainkon kívül hamarosan megismerték és megkedvelték. Az évi látogatottsága 1942-ben a vállalat hivatalos adatai szerint már elérte a 74 597 vendéget.

Az ádáz küzdelem utórezgéseképpen a küzdelemben alulmaradt konzervatív párt beadványára a magyar királyi belügyminisztérium megszüntette az egri Városi Fürdő Részvénytársaság három tanácsos tagjának a részvénytársaságnál betöltött igazgatósági tagságát, de az új választás során ismét Frank Tivadar került a Városi Fürdő részvénytársaság ügyvezető igazgatói székébe.

Elismeréssel kell szólnunk Frank Tivadarról és a körülötte csoportosuló egri polgárokról, akik nem kis veszéllyel járó bátor kiállásukkal kiharcolták Eger város tényleges hatalmasainak mindenhatónak hitt és vélt akarata ellenére, hogy a Bárány Géza által súlyos költség árán létesített gyógyvizű medencével ellátott szabadtéri fürdőt megnyithatták a felüdülést és pihenést kereső minden rendű s rangú férfi és nő előtt.

Sugár István

A BOJKOTT ÉS BUKÁSA

□ Szabadtéri koncertet tartott Egerben az Egri Szimfonikus Zenekar Farkas István vezényletével Erkel-, Brahms-, Bizet-, Csajkovszkij-műveket adtak elő a lajos- városi, s ugyanezen szerzők műveiből játszottak másnap a Csebokszári-lakó- tslepi általános iskola udvarán.

□ Szokatlan témájú kiállítás várta az érdeklődőket Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Konfekció a háziiparban és a nagyiparban címmel Uresch Zsuzsa és Fodor Eta divattervező iparművészek mutatkoztak be munkájukkal a közönségnek. A tárlatot Nádor Vera nyitotta meg.

□ Sajtszék, köpülő, korsók, rokka és más, hovatovább múzeumi tárgyak szolgáltak dekorációként azon a kiállításon, amely az Állami Biztosító Heves nagyközségi fiókjában nyílt meg régi és korabeli kötvények gyűjteményéből. A tárlat több kuriózumot is bemutatott, így például a 30-as évek elejéről a Duna, a Trieszti Általános Biztosító és több más, ma már nagy ritkaságnak számító kötvény eredeti példányait.

□ Asztalos Joachim fafaragó népi iparművész kiállítására került sor Egerben, a Volán közművelődési klubjában, amelyet Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitott meg.

□ Asszonyi Tamás szobrász és Jávor Piroska festőművésznek a Megyei Könyvtár helyiségében rendezett kiállítására ízléses meghívó invitálta Eger közönségét, amely Csont István grafikus munkája. Sokadszor bizonyítva, hogy bár a művek magukért beszélnek, az sem mellékes, hogy egy bemutatót miként adnak tudtul a képzőművészet iránt érdeklődőknek.

A két képzőművésznek egyébként mintegy 100 alkotását ismerhették meg ez alkalommal a látogatók. A szobrásznak 80 érme, Jávor Piroskának 13 tűzzománc képe és 7 grafikája volt látható két és fél hónapon át a megyeszékhelyen.

□ Az első Agria társastáncversenyre az érdeklődők sokasága látogatott el a Megyei Művelődés Központba.

Ez alkalommal hat város hét klubjának 30 párja lépett a neves táncpedagógusokból álló minősítő zsűri elé. Megjelentek a budapestiek, orosháziak, debreceniek, jászberényiek, szarvasiak és az egriek is, ügyességüket bizonyítva. A verseny két kategóriájában a keringők,

a csárdás, a jive, a csa-csa-csa, valamint a quick stepp fortélyait mutatták be a résztvevők.

□ A helyreállított egri törökfürdő históriájáról tartott előadást Sugár István történész. Az érdeklődők szakszerű kalauzolással meg is tekintették a létesítményt.

□ „Kihelyezett’ könyvtár működik immár ötödik éve a hevesi strandon. Az idén a járási bibliotéka munkatársai június 15-től augusztus végéig kölcsönöznek könyveket a medence mellett felállított kis bódéban.

□ A bükki barlang Felsőtárkány közelében, a Gyertya-völgy sziklakapujában, az Esztázkő hatalmas mészkőtömbjében található. A felsőtárkányi erdei vasútüzem kőbányászai voltak a felfedezők; 22 ezer tonnányi kő lerobbantása után bukkantak rá a barlang nyílására. A vízvájta, mélybe vesző hatalmas üreg felfedezése már az első pillanattól szenzációnak számított, hiszen a nyugati Bükk egyetlen cseppkőbarlangja.

Sok év telt el a felfedezés óta, míg végre a komolyabb feltárási munkák megkezdődhettek.

46