Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - JELENÜNK - Gyurkó Géza: Közművelődés - értelmiség: Eger

ségük kiteljesítésében, másrészt a vállalt és igen sokrétű, bonyolult feladataik ellátásához. Ez a réteg rendkívül mobilizálható, s bár szigorú párt-----és mivel „alkalmaz

ottak” is, hát állami — fegyelem szabja meg tevékenységük mikéntjét és kereteit, mégis meglehetősen nyílt csoportja ez az értelmiségi társadalomnak. Külön sajátossága még e rétegnek, hogy egyszerre homogén és heterogén: homogén, ami a feladatokat, a tennivalókat és a tudatosságra épült elkötelezettség magas fokát illeti, és heterogén természetszerűen az iskolai végzettsége, a diplomája szerint. Nyilvánvaló, hogy ezek a megállapítások nemcsak Egerre értendők, hiszen ezek általános érvényűek.

Mindezek figyelembevételével egyértelműen ki jelenthető, hogy ami a közművelődés tervezését, szervezését illeti, e viszonylag szűk réteg igen nagy hatásfokkal dolgozik, s ennek az egyik alapja az e terület szakértőinek, aktivistáinak mind szélesebb körű bevonása az apparátusok munkájába. A város hivatásos pártmunkásai, akik személy szerint is ott találhatók a megye közművelődési folyóiratának szerkesztő bizottságában, a TIT-ben, a GTE-ben, a Gárdonyi Géza Társaságban, a különböző kulturális, művelődési bizottságokban és azok vezető testületéiben, valóban tudatosan, a napi munkafeladat szintjén is vállalják a párt XI. kongresszusának idevonatkozó passzusát:

„Általános fejlődésünk nagy felelősséget ró a pártszervezetekre, az ideológiai, a kulturális és a művelődésügy területén dolgozó párttagokra. Társadalmunk olyan színvonalú és hatású ideológiai, kulturális és közművelődési tevékenységre tart igényt, amely tudatosabban formálja az emberek szocialista gondolkodását, eszmevilágát.”

Az a tény, hogy nagyban és egészében sikerült megteremteni az immáron sokarcú város belső, szellemi ökonómiáját, hogy Eger egyszerre őrzi és fejleszti tovább tradicionálisan humán szellemű értékeit, iskolarendszerét, zenei és bontakazó irodalmi életét, egyszersmind ipari, gazdasági jellegének dinamizmusát — ebben meghatározó szerep jutott és jut e számszerűen nem nagy rétegnek. A mindezekben elért eredményeket és az ezekkel párhuzamosan felmerülő gondokat illetően is.

Mert ez az értelmiségi réteg kapcsolódik a legtöbb és legszerteágazóbb szálakkal a város valamennyi társadalmi rétegéhez, minden további előrelépés vagy megtorpanás e téren a munkájukban, hatványozottan jelentkezik az értelmiség egész közegében, ami a közművelődést illeti.

6.

Tanulmányunk keretei és a téma rendkívül összetett volta nem teszi már lehetővé, hogy akár csak érintőlegesen is, de foglalkozzunk olyan értelmiségi rétegek helyével, státuszával, illetőleg a közművelődésben betöltött szerepével, mint például a nem kis létszámú közgazdászok csoportja, amely csoport tevékenysége hovatovább éppenúgy átfogja a gazdaság, a politika, az állam- hatalom, sőt a kultúra majd minden szféráját, mint átfogja ugyanezt az alapvetően megváltozott jogászság is immár. Szólhatnánk az orvosokról, úgy is, mint az egészségügyi kultúra képviselőiről és terjesztőiről, de úgy is, mint akiknek nem kis hányada aktívan részt vesz a különböző formális szervezetek tevékenységében, mintegy karaktert is adva ezeknek a szervezeteknek. Művészek, újságírók, idegenforgalmi szakemberek ikisebb-nagyobb csoportjai, e csoportok lélekszámúnak hatványozott mértékében irányítják, illetőleg befolyásolják a város szellemi arculatát, teremtenek igényt és színvonalat a művelődésnek nemcsak a jelenét, de a holnapját illetően is.

Az értelmiség nemcsak a származását tekintve el'kü- löníthetetlen az alapvető osztályoktól, de mindennapos tevékenysége, a gazdaság állandóan emelkedő színvonala, meg-megújuló igényei miatt sem határolható el élesen a munkásosztálytól, vagy a szövetkezeti parasztságtól. Az állattenyésztés immáron bonyolult biológiai és technikai folyamatait áttekinteni és irányítani képes, magasan kvalifikált szakmunkása éppenúgy határesete az értelmiség és a munkás közötti különbségnek — vagy azonosságnak? —, mint egy üzem évtizedes gyakorlatú, szakmailag igen felkészült, korszerű automata gépein dolgozó szakembere. Az értelmiség nemcsak politikai megfogalmazás szerint, hanem a társadalom valóságos folyamatai szerint is, sőt elsődlegesen azért, elválaszthatatlan a társadalom alapvető osztályaitól. Származását, munkáját, életmódját, értékrendjét illetően egyaránt. És ez az elválaszthatatlanság, vagy inkább az érdekekben is megnyilvánuló azonosság, az ebben tükröződő hatás- mechanizmusok miatt is oly rendkívül fontos az értelmiségnek a közművelődésben betöltött szerepe. Mert talán éppen ez az a terület, ahol a legnagyobb és a leghatásosabb lehet a tudati ozmózis a társadalmi rétegek között, — az értelmiség oldaláról kiindulva.

„Ha a munkásosztály öntudatra ébredéséhez, politikai, társadalmi feladatainak, történelmi küldetésének megvalósításához a múltban is szükség volt a gyakorlati cselekvés és tudás, ismeret, kultúra egységéért vívott szakadatlan munkára, harcra, akkor fokozottabban érvényes ez akkor, amikor a proletariátus uralkodó osztállyá vált, az új társadalom nagy felelősséggel járó és tudományos megalapozottságot követelő bonyolult építését vezeti és valósítja meg” — hangoztatta Aczél György az 1974. évi országos közművelődési aktíván.

Majd később hozzáfűzte: „A közművelődés fejlesztésében az értelmiségnek pótolhatatlan, nélkülözhetetlen szerepe van. Munkájuknak mindig is része, eleme volt a tudás átadása, a tanítás, a művelés. Mozgalmunk, népünk története tanúskodik arról, hogy ez a népművelői, népnevelői tudat mindig is elevenen élt az értelmiség leg- jobbjaiban...”

Ennek a népművelői tudatnak az erősítése és széles körű terjesztése, egyfajta elkötelezettség érzetének kialakítása azonban már nemcsak ennek a rétegnek a feladata, hanem alapvető feladata a pártpolitikai munka egészének.

Gyurkó Géza

□ A Könyvtárosok Egyesületének Heves megyei Szervezete megtartotta soron következő összejövetelét, amelyen a megyei tanács titkára tartott ankétot, illetve az MSZMP KB munkatársa beszélt arról, hogy a könyvtárak miként elégíthetik ki jobban a társadalom művelődési igényét.

□ Operaelőadásra került sor Gyöngyösön. A debreceni Csokonai Színház művészei Mozart: Szöktetés a szerájból című vígoperáját adták elő a helyi művelődési központban.

□ Műsorral kedveskedtek a gyermek- város lakóinak az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola diákjai, és saját készítésű ajándékokat adtak át a fiataloknak.

□ Több színvonalas ismeretterjesztő tevékenységet folytató TIT-csoport alakult

megyénkben az elmúlt négy-öt esztendőben. A szakosztályok jelenlegi száma még 1976-ban alakult ki, és változást mindössze a pedagógiai-pszichológiai szakosztály szétválása jelenti majd.

A TIT Heves megyei Szervezete javítani kívánja a városi, járási elnökségek irányító, ellenőrző munkáját. Nagyobb figyelmet szentel majd az üzemi csoportok szervezésének és átgondoltabb előadói képzési formákat kíván kidolgozni és megvalósítani.

33