Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján
1935-ben 17 000 katasztrális hold a község határa, melyből 67 százalék szántó, 15 százalék szőlő. Heves lakóinak 68 százalékát a mezőgazdaság tartotta el. A mezőgazdasági földtulajdon megoszlása egyenlőtlen volt. Két nagybirtokos és 16 középbirtokos tulajdonában volt a mezőgazdasági terület közel egyharmada, ugyanakkor 3500-an 5 katasztrális holdnál kisebb területen gazdálkodtak. A mezőgazdaság porosz-utas fejlődése mellett lassú volt az ipar-kereskedelem-közlekedés fejlődése is. A lassú fejlődés általában a közgondolkodást, a kulturális igényeket is jellemezte. A községben több kör, egylet és egyesület tevékenykedett, de az érdeklődők a falu kisszámú, felsőbb rétegéből kerültek ki. A kultuszkormány 1909-ben felajánlotta a községnek egy gimnázium létesítését. Az akkori vezetőkön múlott, hogy a gimnázium végül is a szomszédos Jászapátiban épült fel. A felszabadító harcokban Heves fontos szerepet kapott. Amikor a szovjet csapatok 1944. november 14-én átkeltek a Tiszán, két nap múlva felszabadították a községet is. Malinovszkij marsall itt rendezte be főhadiszállását, és innen irányította a hadműveleteket 1945 márciusáig. A felszabadulás után azonnal megkezdődött a gazdasági és társadalmi élet újjászervezése, az építő munka. A földosztás után megváltoztak a község birtokviszonyai. Az első termelőszövetkezetek 1948-<ban alakultak, de a nagyüzemi gazdálkodás csak 10 év múlva vált uralkodóvá. Ekkor több kisebb termelőszövetkezet működött a községben, amelyek később egyesültek. A Hevesi Állami Gazdaság 1950-ben létesült, ma főként szőlő, dinnye, dohány és zöldségtermesztéssel foglalkozik. A felszabadulás után még hosszú ideig nem volt jelentős ipara a községnek. A helyi igényeket továbbra is a kisiparosok látták el. A fontosabb szakmák művelői később szövetkezetekbe tömörültek, amelyek egyesüléséből 1978-ban megalakult a Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet, amely az egész járásra kiterjedő ipari és építőipari feladatokat lát el. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, amely ma a község egyik legjelentősebb üzeme, egy szövőtanfolyamból fejlődött ki. A BUDAGANT Kesztyűs Ktsz 1969-ben létesített telepet Hevesen. Az első gépipari üzem az 1970-es évek elején épült, az egri Finomszerel- vénygyár gyáregységeként. Az 1970-es évek elején történt iparfejlesztés a község fejlődését gyorsította: munkahelyet biztosított (a község és vonzáskörzet lakossága egy részének), és ennek révén népessége számszerűen is, minőségi összetételben is kedvezően változott. Heves azok közé a tipikus alföldi nagy falvak közé tartozik, melyek népességszáma és területe egyaránt nagy. Ezek a települések sajátos történelmi-gazdasági körülmények között fejlődtek, és a századforduló idején fontos központjai voltak az akkori agrárországnak. Ezért a község fejlődését több területen összehasonlíthatjuk néhány hasonló jellegű nagyközséggel (Berettyóújfalu, Püspökladány, Tiszafüred). A négy község népességszáma 1869 és 1920 között 50 év alatt jelentősen nőtt: Hevesé 75, Püspökladányé 69, Berettyóújfalué 58, Tiszafüredé 42 százalékkal. A XX. század elején a feudális nagybirtokrendszeren alapuló mezőgazdaságunk a nyugat-európai és a tengerentúli államokkal szemben elvesztette versenyképesséHeves és a hasonló jellegű községek népességszám- 100 éves távlatban ■változása Év Heves BerettyóPüspökTiszaújfalu ladány füred 1869. 5 703 6 735 7 839 7 165 1880. 6 698 7 214 8 390 7 459 1890. 7 271 8 262 9 824 8 675 1900. 7 898 9 250 10 888 9 164 1910. 9 128 10 120 12 585 9 721 1920. 9 985 10 670 13 246 10 198 1920. 10 124 12 866 14 287 10 840 1941. 10 605 13 847 15 204 11 472 1949. 10 793 13 725 15 496 11 484 1960. 11 568 13 202 15 761 12 438 1970. 10 943 13 999 15 730 12 259 1970.«) 10 280 13 737 15 498 11 410 1977.«) 10 399 14 934 15 954 11 954 «) A lakónépesség gét. A mezőgazdasági jellegű nagy falvak fejlődése megtorpant, népességük csak lassúbb ütemben nőtt. Heves népessége 1869-től csaknem megduplázódott. A növekedés üteme azonban 1920-tól fokozatosan mérséklődött, sőt 1960 óta kis csökkenés volt tapasztalható. A 60-as évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő nagyarányú munkaerő- és népességelvándorlást még ma is csak részben ellensúlyozza a település fokozott fejlesztése, a helyi munkalehetőség biztosítása. A község természetes szaporodása 100 év alatt 10 éves időszakonként pozitív ugyan, de a növekedés mérséklődő irányú. Heves természetes népmozgalma Időszak Az élve születések . , ,., . , A természetes A halálozások szaporodás számának évi átlaga 1901—1910. 340 234 106 1911—1920. 270 238 32 1921—1930. 315 212 104 1931—1940. 266 181 85 1041—1050. 246 159 87 1951—1960. 251 133 118 1961—1970. 174 119 55 1971—1977. 183 152 31 A születések számának a századforduló óta megfigyelhető lassú csökkenése az utóbbi évek intézkedései (gyermekekkel kapcsolatos társadalmi juttatások emelése, lakásellátás javulása, házasság előtti kötelező tanácsadás, abortuszengedélyezés új rendje) ellenére ma is tart. A népesedéspolitikai határozat megjelenése után nőtt ugyan az élve születések száma, de további látványos növekedés nem várható. A halálozási arány kismértékű növekedése mellett a természetes szaporodás a jelenlegi tendencia szerint tovább csökken. A népességszám alakulását meghatározó másik tényező a vándorlások egyenlege. Heves munkaerővonzása nem jelentős. Az 1970-es évek elején vándorlási egyenlege negatív volt, ezután az ipar telepítése következtében megszűnt a vándorlási veszteség. Heves népességének kor szerinti összetétele kedvezőtlen. 1960—1970 között csak az időskorúak száma és aránya növekedett. 1960-ban a népesség 56 százaléka volt munkaképes korú. 10 évvel később már csak 55 ázáza15
