Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dobóné Berencsi Margit: A keresett és a megtalált harmónia
elaljasodott borbély-legények, nyomorék katonák, szerencsevadászok, elrészegedett aggok, kicsapott színjátszók között s több más gyülevész népben találjuk fel — tisz- tettel említvén a tiszteletre méltókat — a haza polgárai veteményes kertjét.” A tanítók képzésére a Ratio a normál iskolákat jelölte meg. Ilyen Egerben és Gyöngyösön működött Heves megyében. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy e normális iskolákból sem kerültek ki megfelelő képzettségű tanítók. A jó tanítóképzésnek az alapját megyénkben Pyr- ker László egri érsek által 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző intézet teremtette meg. A Ratio pozitív hatását mutatta az is, hogy a megjelenést követő években egymást követően létesültek az elemi iskolák. 1825-re 127-re emelkedett a számuk, vagyis az 1775. évi összeírásban szereplő 64 mellé 63 új tanintézetet építettek. Igaz, zömmel a községek vállalták magukra az iskola létesítésének és az iskola fenntartásának anyagi terheit, de a törvényben megfogalmazott iskolaépítési feladat lassan realizálódott. A pozitívumokkal azonban súlyos negatívumok álltak szemben. A Ratio pl. csak óhajként fejezte ki, hogy a gyermekek 6 éves kortól iskolába járjanak, de a tankötelezettséget nem mondta ki. Erre még közel egy évszázadot kellett várni. Ez meg is mutatkozott az iskolába járó gyermekek alacsony számában. Szántó Imre, az egri egyházmegye Cananica Visitatio-ja alapján kimutatta, hogy még 1850-ben is kevés az iskolába járó gyermekek száma. Heves megyében hat-tizenkét éves katolikus gyermek ekkor 20 618 volt, s mindössze ezeknek télen 59 százaléka, nyáron pedig 3 százaléka járt iskolába. Bár az állam az iskolaügy felsőbb irányítását kivette az egyház kezéből, magában az oktatásban továbbra is a katolicizmus szervezetére és ideológiájára támaszkodott. Az elemi iskolákra továbbra is a plébános ügyelt fel. A hitoktatás főként elemi fokon, a nép fékentartásának szándékával, továbbra is lényeges szerepet játszott. A feudális egyházra való építés együtt járt a feudalizmus konzerválásával. A paraszt, akit hűséges és jó adófizető jobbággyá igyekeztek nevelni, más ismeretanyagban részesült, mint a polgár, s még inkább, mint a földesúr fia. Az új neveléspolitika fegyver volt a gyarmatosító abszolutizmus kezében, hogy a népet eredményesebben az adózás és a katonaállítás igájába törje, s főként a magyar uralkodó osztályt az összbirodalmi tendenciák szekértolóivá idomítsa. „Már csaknem a bölcsőben az ifjúságba kell oltani — hangoztatta a Ratio — a fejedelem iránti törhetetlen odaadást, s az anyatejjel kell belecsö- pögtetni a szeretetet és a hűséget iránta, hogy mihelyt csak gondolkodni megtanult, teljes világossággal belássa; személyes élete, minden törekvése királya szolgálatának van szentelve.” Az összbirodalmi gyarmatosító tendencia fokozott érvényesülésének legvilágosabb jele a német nyelv terjesztése volt. Bécsben pl. nem átalották a német nyelv nem tudásának számlájára írni, hogy a magyarok nem tanulták el a fejlettebb mesterségeket és manufaktúrákat. Sőt azt hangoztatták, hogy a nemesség is azért nem tud a társaséletben a hivatali pályán kellően érvényesülni, mert nem látja be, milyen hasznos és szükséges a német nyelv. Hogy az ifjúság révén az egész magyarság hozzászokjék a némethez, a Ratio Educationis elemi fokon és középiskolákban kötelezővé tette a német nyelvoktatást. Így vált a neveléspolitika tudatos germanizálással a polgári nemzeti kultúra fejlesztése helyett a Habsburg-gyarmatpoli- tika eszközévé Magyarországon. Mindezek ellenére a Ratio Educationis a magyar oktatási rendszer fejlesztése, egyházi egyeduralom megszüntetése és a felvilágosodás térhódítása tekintetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A mai korszerű oktatási rendszerünk alapjának megteremtése végsősoron ezzel a rendelettel vette kezdetét. Grúz János A keresett és a megtalált harmónia A Tücsökzene lírai önéletrajz, „egy lélek története”. Szabó Lőrinc önmagát, érzéseit, fejlődését figyeli benne, s magyarázza kíméletlen igazmondással. Izgalmas szépségeket mutat ez a kérlelhetetlen őszinteséggel megírt önvallomás. Hiszen önismeretben kevés hozzá hasonlatos költőt tart számon irodalmunk. A versekben a modern lélek vívódásai, küzdelmei elevenednek meg. Emlékező faggatással tekint végig életén, vallatóra fogja a múltat. Fél évszázad elevenedik meg, negyvenöt év lobogja körül. Szembenéz önnön érzéseivel, gazdag életéből kiemeli a legszebb, a leglényegesebb intim pillanatokat és élményeket, s rejtekezés nélkül előtérbe állítja azokat. A közel ötvenéves, szerelemben jártas férfi igaz vallomásának remekmívű foglalatát adja a Tücsökzenében. Igaz és emberi, mert a test vágyairól álszemérem nélkül mégis az ízlés határain belül maradva nyilatkozik. Ezt a témát nem rendezte (nem is rendezhette) szigorú kronologikus sorrendbe. Emlékezetére bízta, azon szűri át az érzések, az élmények összegyűjtését. Néha a táj, a víz vagy a zene, máskor egy kirándulás felidézése hívja, kapcsolja az édes emlékeket. Folyton lobogva keresi, idézi szétszökő vágyait. Hangja forró és szenvedélyes. Hiszen „Szabó Lőrinc életének egyik legnagyobb parancsoló ja Erósz, lírájának kiapadhatatlan forrása haláláig a szerelem.” (Rába György: Szabó Lőrinc. Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 21. 1.). Hajszolt életében csak ritkán születtek nyugalmat, megbékélést árasztó, felhőtlen szerelmes versek. Pedig Szabó Lőrinc folyton kutatja ennek a nagy érzésnek a lényegét. A Tücsökzene 370 verse közül 37 egészében, 44 pedig részben tartalmaz szerelmi életével kapcsolatos vonatkozásokat. Ez az arány is azt mutatja, hogy az élet teljes megértésére törekedett. Ezért idézi érett fővel a múlt emlékeit úgy, hogy ismét azonosulni tud velük. De át is formálja őket az élet, a gyönyör forrásává. Érezzük, a költő mindent tud, ami ehhez a nagy témához és ehhez a sok húrú költészethez szükséges. Reménytelensége, irtózatos magánya oldódik fel ebben az öntisztuló emlékezésben. Életműve intelem és példa számunkra, mert ez a nagy egyéniség most mutatja meg először, hogy arathat győzelmet az ember az esz- ménytelenség fölött. Az érett művészt az összefüggések megfejtése érdekli. Felfedezi a legtöbbet, a legnagyobbat: 52
