Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Zsögön Éva: Gyógyító-megelőző intézményrendszerünk fejlesztésének szüksége

ban tudatosodott az, hogy az ember közvetlenül — egyház, papok nélkül — is eljuthat az isteni igazságokhoz. Így aztán a Bibliát tanulmányozva, egymásnak magyarázva, az egyházak nélkül élnek intenzív hitéletet a szekták. Annál is inkább, mert — mint korábban erről volt szó — a társadalom valóságos közösségei nem mindig hatnak kellően ma még az emberre. A szektában viszont saját maguk alkotta életformában, hasonló gondolkodású és körülmények között élő, egymást segítő emberek közösségébe kerülnek. Nem ritkán az ókeresztény mintájú vagyonközösségek felé közelednek egyes szekták: segítik, támogatják egymást; közös pénzalapot gyűjtenek össze stb.

A csoportok tagjai között szoros kapcsolat van, erős a szekta kohéziója, általában fegyelmezett, szigorú erkölcsi normák szerint élő közösségek ezek. Tagjaik között bensőséges kapcsolat alakult ki, mindenki felelős mindenkiért. Ezt a felelősséget az egymás iránti szeretet táplálja és a közös hit. Tehát olyan illuzórikus tudattartalom által létrehozott közösséget találnak a szektában a .szektatagok, amelyet máshol — világi csoportosulásban — nem sikerült fellelniük. Más kérdés, hogy tartózkodnak is a világi közösségtől, kollektíváktól, (nem vesznek részt a község életében, gyermekeik nem tagjaik az úttörőszervezetnek stb.). A szekták belső szervezettsége, az egyes tagok aktivizálása, feladatokkal való ellátása is jelentős tényező, amely létrehozásukban, bemutatásukban közrejátszik. Sokak számára szereplési lehetőséget, egy- egy közösség, társadalmi csoport konkrét szolgálatát jelentik. Rendszeresen, türelmesen foglalkoznak a híveikkel, térítő, igehirdető utakra mennek, bár egy hamis cél

érdekében, de úgy érzik, társadalmilag hasznossá teszik így magukat.

Nem lehet véletlen, hogy elsősorban betegek, öregek, vélt vagy valós nehézségek közepette, sivárságban élő emberek keresnek menedéket a szekták közösségeiben. Az egyes vallási közösségek képviselői tudatosan akkor keresik meg az embereket, amikor az élet különböző csapásokkal sújtja őket, egyéni tragédiák, gondok idején. A kiszolgáltatottság, magárahagyottság érzése visz talán legtöbb embert napjainkban a szektákba. A társadalom más intézményei, (állami, társadalmi szervek) munkájának a gyengéjét is jelzi az, hogy sok esetben megrázkódtatásokon átment emberek a szekták közösségében találnak menedéket. Akik úgy érzik, a boldogság reális feltételeit nem találhatják meg egy-egy egyéni csapás után, a társadalomban — gyakran hallgatnak a szekták „propagandistáinak” szavára. Elfogadják a szekta által nyújtott hamis kielégülést. De a szekták létének okozói között is meg kell említeni a szektavezérek ámítását, az önérvényesülés vágyát, a nevelés elégtelenségeit, a tudatlanságot és még sok más tényezőt. Valamennyi ok a társadalom szférájában és a tudat struktúrájában keresendő. És ez már jelzi a velük kapcsolatos álláspontot is.

Fő törekvésük, hogy a szocialista építés gyakorlatába minél tudatosabban vonjuk be a szekták tagjait, hozzásegítve őket, hogy megtalálják a társadalomban mindazt, amit hamis tudattal a szekták világában keresnek. Ehhez nagyon szívós, türelmes, felvilágosító munka kell. S ebben éppúgy nincs helye a gúnyos lenézésnek, mint az erőszakosságnak.

Németh László

Gyógyító - megelőző i ntézmén y ren dszer tin k fejlesztésének szüksége

Az utóbbi időszakban számos olyan határozat, döntés történt, amely az egészségügy feladatrendszerét és kötelezettségeit alapvetően befolyásolta. A népesedéspolitikai intézkedések az anya- és gyermekvédelmi ellátás jobb kiépítését tették szükségessé. Az ifjúság egészségével való fokozott törődés az iskolaegészségügyi szolgálatok munkájának rendezését eredményezte. A munkaerőgondok a képzés, oktatás, továbbképzés terén is szükségessé tettek olyan intézkedéseket, amelyek eredménye az ellátás színvonalának növekedése lesz. Gazdasági, munkaszervezési, a hatékonyság fokozására irányuló határozatok az egészségügyi intézmények integrációját eredményezték, mely egyértelműen szakmai és gazdasági előnyöket jelent. Párthatározat intézkedett a munkásosztály életkörülményeinek további, folyamatos javítása érdekében is, és ez a határozat az üzemorvosi, üzem- és munkaegészségügyi ellátás fejlesztését, az ipari dolgozók egészségügyi ellátása fokozását is előírta.

Két évvel ezelőtt jelent meg a rendelkezés a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről, mely tovább szélesítette az Egészségügyi Törvény teljes megvalósulását, a működés, az ellátás színvonalának javítását. Az intézmények és

szolgálatok szervezeti egységének meghatározott körben történő megvalósítása és a megfelelően szervezett szakmai együttműködés lehetővé tette — és a továbbiakban is, kellően fejlesztve lehetővé teszi — az ésszerű munkamegosztást, a vezetés és a munkaszervezés színvonalának emelését. A cél az, hogy minden magyar állampolgár, függetlenül lakóhelyétől, kellő időben hozzájuthasson, az aktuális állapotának megfelelő, a számára szükséges gyógyítómegelőző ellátáshoz.

Az „integrációs” utasítás — ma már mindenki így nevezi — megjelenésekor nem egyszerű feladatot tűzött ki, nemcsak egyszerűen a tanácsi gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok egyesítését, szakmai és gazdasági egységbe vonását, hanem egy hosszú feladatsorozatot indított el. Az integráció fogalmát ugyanis ma már nem szűkíthetjük le szó szerinti jelentésére: a szervezeti egységbe vonásra, hanem beleértjük a szervezeti egységek szabályozott együttműködését, a funkcionális kapcsolatokat, az egységes szakmai elvek alkalmazásának megvalósítását, a szükségszerű specializálódás szervezeti és működési feltételeinek megteremtését, a társadalmi munka- megosztás fejlődése által diktált törvényszerűségek alkalmazását az egészségügyi ellátásban.

46